Putyin nem tart igény Odesszára

Vlagyimir Putyin orosz elnök március 18-án az Orosz Gyáriparosok és Vállalkozók Szövetségének (RSPP) képviselőivel tartott zárt ajtós találkozón kijelentette, hogy Oroszország nem tart igényt Odesszára és más ukrajnai területekre, ha a béketárgyalások során orosz területként ismerik el a Krímet, a függetlenedő Donyecki és Luhanszki Népköztársaságokat, valamint az elcsatolt Herszon és Zaporizzsja területeket – írja az origo.hu.

A Meduza.io beszámolója szerint a rendezvényen Putyin nem az üzletről, hanem Ukrajnáról és a béketárgyalásokról beszélt az üzletembereknek. Az orosz elnök közölte, Ukrajnának most adva van a lehetőség a háború befejezésére, illetve a Krím elismerésére orosz területként.

A lap azt írta, hogy Putyin szerint a tárgyalások most arról szólnak, hogy a Krímet, a Luhanszki Népköztársaságot, a Donyecki Népköztársaságot, a Herszon régiót és a Zaporizzsjai területet Oroszország részeként ismerjék el. Azt ugyanakkor nem részletezték, hogy ezt egyedül Ukrajnának kellene megtennie, vagy az Egyesült Államoknak és Európának is.

Ha ez a közeljövőben megtörténik, akkor Oroszország nem fog igényt tartani Odesszára és más, most még Ukrajnához tartozó területekre – árulta el egy tudósító. Hozzátette, hogy a találkozó résztvevői szerint az orosz elnök úgy véli, Donald Trumppal meg fog tudni állapodni.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Vlagyimir Putyin és Donald Trump keddi telefonos egyeztetését megelőzően a The New York Times egy olyan cikket közölt, amelyben arról írtak, hogy Oroszország számos területi engedményt kaphat a békemegállapodás megkötése esetén. A lap leszögezte, hogy az amerikai elnök tanácsadói már világossá tették: a Krím az oroszoknál marad, emellett Moszkva megtarthatja majdnem az összes elfoglalt területet. Ezek összességében Ukrajna területének 20 százalékát teszik ki. Volodimir Zelenszkij bizalmi köre azonban attól tart, hogy Donald Trump más engedményeket is tehet, például átadhatja Putyinnak Odessza városát.

Végül biztató eredményekkel zárult a két elnök telefonos egyeztetése. Putyin beleegyezett, hogy Moszkva 30 napra leállítja az ukrán energetikai infrastruktúra elleni támadásokat. Megállapodás született egy nagyszabású hadifogolycseréről, valamint súlyosan sérült ukrán katonák átadásáról is. Putyin és Trump egyetértett az atomfegyverek korlátozásának fenntartásában, továbbá az amerikai–orosz együttműködés szorosabbra fűzésében és annak a világra gyakorolt pozitív hatásában.

Néhány órával azután, hogy Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy Oroszország nem fog többé ukrán energia létesítményeket célba venni, légi támadásokat indíthatott Oroszország és Ukrajna, károkat okozva egymás infrastruktúrájában. Mindkét fél azt állítja, hogy a másik csapásokat hajtott végre az éjjeli órákban.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Oroszország támadásainak célpontjai között kórházak is szerepeltek. Kijelentette, hogy az orosz vezető gyakorlatilag elutasította a teljes körű tűzszünetet a keddi telefonbeszélgetésében Donald Trump amerikai elnökkel – számolt be róla a BBC.

Öt támadási kísérletet hajtott végre az ukrán hadsereg annak érdekében, hogy az orosz és az amerikai elnök tárgyalásának napján beékelődjön az oroszországi Belgorodi terület nyugati részébe – közölte kedd este az orosz védelmi minisztérium.

A tárca által„provokációnak” nevezett akcióban, az 5 óra 50 perc és 18 óra 45 perc között, Gyemidovka és Prileszje település környékén indított támadásokban mintegy kétszáz ukrán katona és 29 haditechnikai eszköz vett részt, köztük öt harckocsi, 16 páncélozott harcjármű, három mérnöki akadályromboló jármű, valamint egy UR-77-es táv-aknamentesítő egység és négy egyéb jármű.

A tájékoztatás szerint a támadásokat az Északi csapatcsoportosítás határvédelmi alegységei tüzérségi tűzzel és FPV-drónok bevetésével visszaverték,

az ukrán erők nem lépték át az orosz államhatárt. Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy az ukrán fegyveres erők vesztesége itt 60 ember, egy harckocsi, hét páncélozott harcjármű, három műszaki jármű és egy egyéb jármű volt. A megmaradt fegyvereseket szétszórták, és az ellenség lemondott a további támadásokról.

Emellett az orosz hadsereg az ukrajnai Szumi megyében 30 légi- és rakétacsapást, valamint 13 helikopteres csapást hajtott végre az ukrán tartalékok személyi állományának és katonai felszerelésének feltárt összpontosulásaira, egy mintegy 8–10 kilométeres zónában. Bevetett egy Iszkander-rakétát, továbbá Tornado-SZ sorozatvetőt, nehéz lángszóró rendszereket és negyven FAB-500-as siklóbombát.

A tájékoztatás szerint az ukrán fél jelentős veszteségeket szenvedett.

A közleményben rámutattak: „a meghiúsult provokáció” célja azt volt, hogy negatív hátteret teremtsenek az orosz és az amerikai elnöknek az ukrajnai konfliktus rendezéséről folytatott tárgyalásaihoz, és lejárassák Donald Trump amerikai elnök békekezdeményezéseit.

Putyin azt mondta Trumpnak, hogy a teljes tűzszünet csak akkor működhet, ha Ukrajna szövetségesei leállítják a katonai támogatás nyújtását – ez egy olyan feltétel, amelyet Ukrajna európai szövetségesei korábban már elutasítottak.

A dél-oroszországi Krasznodar régió tisztviselői szerint egy ukrán dróntámadás kisebb tüzet okozott egy olajtárolónál.

Néhány órával azután, hogy Putyin beleegyezett az energiainfrastruktúra elleni támadások leállításába, Zelenszkij bejelentette: „Találatok történtek, különösen civil infrastruktúrák érintettek”, beleértve egy kórházat Szumiban.

Zelenszkij szerint Oroszország több mint 40 drónt indított Ukrajna ellen a Trump és Putyin közötti hívást követő órákban. „Éppen az ilyen éjszakai támadások azok, amelyek romba döntik az energiaszektorainkat, az infrastruktúránkat és az ukránok normális életét.”

„Putyin ma gyakorlatilag elutasította a teljes tűzszünetre vonatkozó javaslatot.”

– jelentette ki Zelenszkij.

Mindeközben az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy az éjszaka folyamán 57 ukrán drónt észleltek és semmisítettek meg,

ezek közül 35 a Kurszk határ menti régió felett volt.

Belgorodban, egy Ukrajnával határos orosz régióban, a kormányzó szerint a helyzet „továbbra is nehéz a helyzet”. Moszkva kedden közölte, hogy az ukrán erők megpróbáltak szárazföldi támadást indítani Belgorod ellen, de visszaverték őket.

Zelenszkij tavaly szeptemberben azt mondta, hogy Ukrajna energiainfrastruktúrájának körülbelül 80 százalékát orosz bombák pusztították el. Az orosz vezető nem volt hajlandó aláírni azt az átfogó, egy hónapos tűzszüneti megállapodást, amelyet Trump csapata nemrég dolgozott ki az ukránokkal.

Az Egyesült Államok Ukrajnával kapcsolatos tárgyalásai vasárnap folytatódnak Dzsidában, Szaúd-Arábiában – közölte Steve Witkoff, az Egyesült Államok közel-keleti különmegbízottja.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Helsinkiben közölte, hogy szerdán tárgyalni fog Donald Trump amerikai elnökkel.

Zelenszkij Finnországban, ahol Alexander Stubb finn elnökkel találkozott, arról is beszélt hogy országa kész megosztani energetikai létesítményeinek listáját, hogy a tűzszüneti javaslatot végre lehessen hajtani.

Az ukrán elnök szerint az Egyesült Államoknak kellene átvennie az ellenőrzést az energiaipari infrastruktúrát érintő tűzszünet ellenőrzése felett.

„Ma beszélni fogok Trump elnökkel, és megbeszéljük a következő lépéseket” – mondta az ukrán elnök.

Stubb leszögezte, hogy Ukrajnának vitathatatlan joga, hogy megvédje magát, és Oroszországnak kell megmutatnia, hogy békét akar. A finn elnök szerint Vlagyimir Putyin orosz elnöknek igennel vagy nemmel kellene válaszolnia a Trump tűzszüneti javaslatára. Mint mondta: Helsinki mindaddig támogatja Kijevet, ameddig szükséges.