Oroszország kínai békefenntartókat látna szívesen Ukrajnában

Az orosz fél új feltételt támasztott a Kijevről folyó tárgyalásokon – írja a Bloomberg saját forrásaira hivatkozva. Az ügynökség szerint Moszkva azokat az országokat akarja kiválasztani, amelyek az ukrán területen lévő békefenntartó kontingens részei lesznek.

Így az orosz hatóságok nem fognak tiltakozni a kínai békefenntartók ellen. Az ország meg lesz elégedve más „semleges” államok képviselőivel is. Ugyanakkor az Orosz Föderáció számára elfogadhatatlan az európai személyzet részvétele a békefenntartó műveletekben.

Ezt megelőzően a Bloomberg szerzői megjegyezték, hogy Oroszország kész tárgyalni egy ideiglenes tűzszünetről Ukrajnával. Moszkvai források szerint egy ilyen forgatókönyv lehetséges, ha később tartós békéhez vezet. Oroszország állítólag békefenntartó műveletről is tárgyalhat. Ugyanakkor világosan meg kell fogalmazni feladatait, világosan meg kell határozni a békefenntartó kontingens összetételét.

Korábban ismertté vált, hogy Nagy-Britannia és Franciaország szenvedélyes vágyat mutat arra, hogy közvetítőként lépjen fel az ukrajnai tárgyalásokon. Andrej Kelin londoni orosz nagykövet szerint az európai országok részvétele a békefolyamatban csak bonyolítja azt. London és Párizs meglehetősen „káros tanácsokat” ad, amelyekre Kijev vélhetően később hivatkozik – jelentette ki a diplomata.

Nagyon jól haladnak a tárgyalások Oroszországgal, Ukrajnával azonban nehezebb megállapodni – erről beszélt Donald Trump amerikai elnök újságírók előtt pénteken az Ovális Irodában, a washingtoni Fehér Házban, amelyet a The New York Times élőben közvetített. A sajtótájékoztatón az ukrajnai háború lezárásának kérdése mellett szóba kerültek szakpolitikai kérdések is, valamint a 2020-as tüntetéseket és zavargásokat kiváltó George Floyd-gyilkosság elkövetőjének felmentése és a Columbia Egyetem támogatásainak megvonása, amiért az intézmény nem tett eleget a zsidó diákok védelme és az antiszemita támadások elleni fellépés érdekében.

„A végleges rendezést illetően könnyebb lehet megegyezni Oroszországgal (…) Ami meglepő, mivel náluk van minden kártya és a pokolba bombázzák őket (Ukrajnát – a szerk.)”

– mondta Trump. Ugyanezen a sajtótájékoztatón beszélt az amerikai elnök arról is, hogy épp az Ukrajna elleni légitámadások miatt vette most ismét fontolóra, hogy szankciókat vetne ki Oroszországra. Az elnök erről egy bejegyzést is közzétett a Truth Social közösségi médiafelületen,: „Oroszországnak és Ukrajnának azt üzenem, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz még most, mielőtt túl késő lenne” – írta Donald Trump.

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter telefonos megbeszélést folytatott pénteken amerikai kollégájával, Marco Rubióval, tárgyalásuk középpontjában az ukrán és az amerikai küldöttségek jövő hétre tervezett szaúd-arábiai találkozója állt. Erről az ukrán tárcavezető tájékoztatott az X-en, írja az MTI.

„Ukrajna azt akarja, hogy a háború véget érjen, és a tartós béke eléréséhez szükség van az Egyesült Államok vezető szerepére” – hangsúlyozta Szibiha. Közölte, hogy a beszélgetés során megvitatták a kétoldalú együttműködés fejlesztésének lehetőségeit is. Az ukrán külügyminisztérium tájékoztatása szerint Kijev a szaúd-arábiai találkozón elsősorban az ukrán-amerikai kétoldalú kapcsolatokat és az ukrajnai béke eléréséhez szükséges lépéseket kívánja megvitatni Washington képviselőivel.

Február 12-én telefonon egyeztetett egymással Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai háború lezárásáról, ez volt az első kapcsolatfelvétel az amerikai és az orosz elnök között a háború 2022-es kirobbanása óta. A februári megbeszélésen a felek egyetértettek abban, hogy meg akarják fékezni az orosz–ukrán háborút, Trump bízta meg Marco Rubio külügyminisztert a tárgyalásokért felelős csapat vezetésével.

A februári telefonos egyeztetést követően Trump arról beszélt, hogy valószínűleg Szaúd-Arábiában találkozhat majd személyesen Vlagyimir Putyinnal, ahol időközben már többször is találkozott Marco Rubio amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Az első megbeszélés Oroszország szándékainak felméréséről szólt az ukrajnai háború lezárásával kapcsolatban, a második találkozó után pedig a felek közt elvi megállapodás született a problémás ügyek átbeszélésével kapcsolatban.

Pénteken a Bloomberg írta meg moszkvai forrásokra hivatkozva, hogy Oroszország bizonyos feltételek mellett hajlandó lenne megkötni egy tűzszüneti megállapodást, előkészítve ezzel a háború befejezésének tárgyalásos rendezését.

Oroszország elleni szankciók bevezetését helyezte kilátásba Donald Trump amerikai elnök a csütörtök éjjeli légitámadások miatt. Február 12-én beszélt először egymással az amerikai és az orosz elnök a háború 2022-es kitörése óta, az ezt követő rijádi csúcstalálkozókon pedig az amerikaiak felmérték Oroszország szándékait, és elvi megállapodás született a felek között.

Szankciók és büntetővámok kivetését helyezte kilátásba Oroszországgal szemben Donald Trump a múlt éjjeli, Ukrajna elleni orosz légitámadások miatt – írja a BBC. Az elnök ezt a Truth Social közösségi platformon írt bejegyzésben közölte.

„Amiatt, hogy Oroszország abszolút módon ütlegeli Ukrajnát a csatatéren, most komolyan fontolgatom a nagyszabású bankszektort érintő szankciók és vámok kivetését Oroszországra, amíg a tűzszünet és a végső békemegállapodás létrejön” – írta, majd úgy folytatta:

„Oroszországnak és Ukrajnának azt üzenem, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz még most, mielőtt túl késő lenne.”

Február 12-én megtörtént az első kapcsolatfelvétel az amerikai és az orosz elnök között a háború 2022-es kirobbanása óta, amikor telefonbeszélgetést folytatott Donald Trump amerikai elnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A februári megbeszélésen a felek egyetértettek abban, hogy meg akarják fékezni az orosz–ukrán háborúban bekövetkező több millió halálesetet. Kifejtette, hogy megállapodtak abban, hogy szorosan együttműködnek, beleértve a kölcsönös látogatásokat a saját országaikban. Trump arról is beszélt, hogy megbízott egy csapatot, köztük Marco Rubio külügyminisztert, hogy vezesse a tárgyalásokat.

A februári telefonos egyeztetést követően Trump arról beszélt, hogy valószínűleg Szaúd-Arábiában találkozhat majd személyesen Vlagyimir Putyinnal, ahol időközben már többször is találkozott Marco Rubio amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Az első megbeszélés még nem a béketárgyalásokról, hanem Oroszország szándékainak felméréséről szólt az ukrajnai háború lezárásával kapcsolatban. A második találkozó után pedig Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes arról beszélt a RIA Novosztyinak adott interjúban, hogy a a felek közt elvi megállapodás született a problémás ügyek átbeszélésével kapcsolatban.

Andrei Kelin londoni orosz nagykövet egy interjúban arról beszélt csütörtökön, hogy Oroszország gyors békével szeretné lezárni a háborút.

A következő napok és hetek döntőnek bizonyulhatnak: az ukránok vagy a visszavonulást választják, és így mentesítik erőiket az esetleges bekerítéstől, vagy hatalmasat kockáztatva a végsőkig kitartanak.

Az utóbbi egy hétben Oroszország jelentős sikereket ért el a kurszki fronton. Az orosz hadseregnek március eleje óta sikerült az addig Ukrajna által ellenőrzött orosz területek majdnem egyötödét, több mint 70 négyzetkilométernyi területet visszafoglalnia.

Az ukrán erők még 2024 augusztusában szállták meg a kurszki orosz területet. Gyors sikereik után közel 1000 négyzetkilométernyi területet vontak ellenőrzésük alá, mára azonban nagyjából ennek csak a harmadát kontrollálják.

Kijev eredetileg azt remélte, hogy a Kurszkba irányított egységeik elvonják az orosz erők figyelmét Kelet-Ukrajnáról,

és jobb tárgyalási pozícióba kerülnek a jövőbeni béketárgyalásokon, azonban a legújabb harctéri információk szerint ez a stratégia megbukni látszik.

Jelentős emberhátrányban 

A térségben állomásozó mintegy 30 ezer ukrán katona mára kiszolgáltatott helyzetbe került. Oroszország jelentős erőket vet be Kurszknál, és több forrás szerint ismét észak-koreai katonai kontingensek is segítik az előrenyomulását. Az ukrán haderő hamarosan teljesen kiszorulhat Oroszország területéről, mindez pedig úgy történik, hogy az orosz erők a kelet-ukrajnai fronton is offenzívában vannak – vagyis

Moszkva képes egyszerre két hadszíntéren is eredményesen nyomást gyakorolni.

A DeepState elemzőcsoport legfrissebb jelentései megerősítik: az orosz csapatok több ponton is előretörtek, különösen Kurszk megye Kurilovka térségében. Elemzők szerint a helyzet azért is rendkívül kritikus, mert Kijevnek nincs kellő kapacitása és emberállománya, hogy a térségben továbbra is eredményesen tartsa magát. A Kurszkban bevetett egységek most egyre inkább elszigetelődnek, sebezhetők, és emiatt kénytelenek folyamatosan védekezni ahelyett, hogy stratégiai fontosságú területeket védenének vagy újabb támadásokat terveznének.

A drónok elvágják az utánpótlási útvonalakat

Az ukrán hadsereg számára különösen nagy kihívást jelent az ellátás megszervezése, ugyanis az orosz haderő a beszámolók szerint nagyszabású dróntámadásokat folytat Kurszknál. Különböző típusú FPV-drónokkal és merev szárnyú drónokkal folyamatosan támadják és figyelik az ukrán utánpótlási útvonalakat. Az egyik fő problémát az jelenti, hogy Oroszország egyre nagyobb számban alkalmaz optikai szálas drónokat, amelyek teljesen védettek az elektronikai zavarással szemben.

Az ukrán védelem egy katonája arról számolt be, hogy az orosz drónok az utak felett szinte állandó megfigyelést tartanak: „Kurszkba már szinte lehetetlen konvojokat indítani, mivel a drónok rögtön észlelik és megtámadják őket. A sebesültek kimenekítése is rendkívül kockázatos, sokan gyalogosan kénytelenek távozni, mert a járművek azonnal célponttá válnak” – mondta az egyik ukrán védő.

Fenyeget az orosz bekerítés

Ha az orosz előrenyomulás ilyen ütemben folytatódik, akkor az ukrán ellenőrzés alatt álló orosz területek a jelenlegi 350 négyzetkilométerről mindössze néhány tucat négyzetkilométerre zsugorodhatnak.

Az orosz manőverek miatt a frontvonal több helyen is kritikusan beszűkült.

A fenti térképen a vörös színnel jelölt területeket foglalták el február vége óta az orosz csapatok. Egy további 5-6 kilométeres orosz előretörés Junakivka falu irányába akár a sárga színnel jelölt kurszki ukrán területek teljes bekerítést is eredményezheti.

Jan Matvejev katonai elemző úgy véli, hogy a Kurszkban lévő ukrán katonák hamarosan stratégiai visszavonulásra kényszerülhetnek: „Ha Ukrajna még egy hónapig tartja magát, annak óriási ára lesz. Jelenleg még mondhatjuk, hogy az orosz félnek nagyobb a vesztesége, de ha a Kurszkba küldött erőinket teljesen felmorzsolják, az végül nekünk okoz nagyobb károkat országos szinten.”

Jobb lenne visszavonulót fújni?

Egyre több külföldi elemző és szakértő érvel amellett, hogy Kijevnek érdemes lenne fontolóra vennie a kivonulást Kurszk megyéből, és az így felszabaduló katonai erőt az ukrajnai területek megerősítésére kellene fordítani. Sokan hangsúlyozzák: a kimerülő emberállomány és a negatív demográfiai folyamatok miatt

Ukrajnának már most rendkívül óvatosan kell gazdálkodnia az élőerővel.

Közben az ukrán politikai vezetés is nehéz helyzetbe került: Volodimir Zelenszkij elnök továbbra is a NATO-tagságot tartja a legbiztosabb garanciának Ukrajna jövőjére, ám a nemzetközi környezet ezzel kapcsolatban egyre elutasítóbb, sőt egyre nagyobb a nyomás, hogy Zelenszkij elnök mondjon le, és Ukrajnában tartsanak új választásokat.

Ebben a szorult helyzetben Ukrajna dilemmája most, hogy fenntartsa-e a kockázatos és egyre kilátástalanabb jelenlétet Kurszk megyében, vagy inkább feladja a megszállt területeket, és a hadműveleti tartalékait a kulcsfontosságú kelet-ukrajnai és zaporizzsjai frontvonalakon vesse be.