Az ukránok kifogynak a légvédelmi fegyverekből

Jelenleg Ukrajna vészes hiányt tapasztal amerikai Patriot légvédelmi rakétákból, amelyek az ukrán légvédelem részét képezik – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a a ZDF német közszolgálati televíziónak adott interjúban, amelyet az UNIAN hírügynökség szemlézett szerdán.

„Most olyan hiányunk van, hogy annál rosszabb már nem is lehet” – mondta az államfő. Ezt a Közel-Keleten kialakult helyzettel hozta összefüggésbe, és hangsúlyozta, hogy az iráni háború negatívan hat Ukrajnára. „Ha a háború tovább tart, kevesebb fegyver jut Ukrajnának. Ez mindenki számára kihívás. Ez az egész világ háborúja. Nem csak az Egyesült Államoké és Izraelé” – jelentette ki Zelenszkij. Emellett segítséget ajánlott fel a Hormuzi-szoros feloldásához, kiemelve, hogy Kijev a szoros megnyitása mellett áll. „Már van tapasztalatunk a Fekete-tenger blokádjával kapcsolatban, Amerika viszont még nem keresett meg ez ügyben minket” – tette hozzá.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a Facebookon arról számolt be, hogy az orosz csapatok gyakorlatilag a teljes frontvonal mentén fokozták a támadásaikat, az ukrán erők pedig aktív védekezést folytatnak, és márciusban mintegy 50 négyzetkilométernyi terület felett állították helyre az ellenőrzést.

Az ukrán vezérkar tájékoztatása szerint az ukrán egységek az éjjel több orosz katonai objektumra mértek csapást, többek között egy Sz–400-as légvédelmi rakétarendszerhez tartozó radarállomásra, logisztikai létesítményekre, valamint összevont csapatokra Oroszországban és Ukrajna megszállt területein.

Az oroszországi Baskírföldön található Szterlitamak városában – amely Oroszország egyik vegyipari és petrolkémiai központja – támadást észleltek olyan létesítmények ellen, amelyek haditechnikai alkatrészek gyártásához kapcsolódnak – számolt be Andrij Kovalenko, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) mellett működő Dezinformációellenes Központ vezetője a Telegramon. Kifejtette, hogy a városban olyan üzemek működnek, amelyek fontos alkatrészeket biztosítanak a repülőgép- és rakétatechnikához, többek között robbanóanyagok, lőpor és lőszerek gyártásához.

Mihajlo Fedorov ukrán védelmi miniszter a német parlament alsóházának (Bundestag) védelmi bizottságával tartott találkozója után a Facebookon közölte, hogy Oroszország veszteségei rekordszintet értek el, meghaladva a havi mozgósításuk mértékét. „Adatokat ismertettem arról, hogy a harctéren nemcsak tartjuk a pozícióinkat, hanem fokozzuk is a nyomást” – hangsúlyozta. A miniszter szerint ez rendszerszintű munka eredménye az innovációk bevezetésétől az erőforrások kezelésén át a technológiai képességek fejlesztéséig. „Hálás vagyok Németországnak a kulcsfontosságú prioritásaink támogatásáért: a légvédelem megerősítéséért, a nagy hatótávolságú lőszerek biztosításáért, valamint a drónképességek fejlesztéséért” – tette hozzá Fedorov.

Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat közölte, hogy az orosz hadsereg ismét légibombákat dobott a Donyeck megyei Szlovjanszk városára, az eddigi adatok szerint ketten sérültek meg.

A helyi hatóságok tájékoztatása szerint a közép-ukrajnai Cserkaszi megyében már 12 sérültet ápolnak kórházban az éjszakai orosz támadások nyomán, a keleti országrészben lévő Dnyipro városában pedig 19 embert, akik közül 13-an intenzív osztályon vannak.

A brit védelmi minisztérium szerdai tájékoztatása szerint az idei évre összeállított katonai támogatási csomag több mint 120 ezer drónt tartalmaz.

A szállítmányban több ezer nagy hatótávolságú csapásmérő drón, valamint hírszerzési, felderítési, logisztikai feladatokra, illetve tengeri hadviselési célokra alkalmas drónok vannak.

A tárca közölte, hogy a szállítások már ebben a hónapban megkezdődtek. A bejelentéshez fűzött ismertetésben a minisztérium kiemeli, hogy a drónok az ukrán fegyveres erők által végrehajtott ellentámadásokban és az orosz támadások elhárításában egyaránt kritikus fontosságú fegyverzetté váltak az utóbbi időszakban.

Oroszország csak a múlt hónapban hozzávetőleg 6500 támadó drónt vetett be Ukrajna ellen, jóval többet, mint februárban – hangsúlyozza a londoni védelmi tárca.

A tájékoztatás szerint a drónszállítmányt az Ukrajnának összeállított 3 milliárd font (1255 milliárd forint) értékű idei brit katonai támogatási keretösszegből finanszírozzák.

Ukrajna e támogatási program alapján több százezer tüzérségi lövedéket és több ezer légvédelmi rakétát is kap az idén Nagy-Britanniától.

Alistair Carns, a fegyveres erőkért felelős brit védelmi minisztériumi államtitkár a minap, egy londoni védelmi konferencián tartott előadásában közölte: a hadszíntéri adatok szerint Ukrajnában egyetlen drón átlagosan annyi emberveszteséget okoz, mint 22 tüzérségi lövedék.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki a múlt hónapban Londonba látogatott és előadást tartott a brit parlament alsóházának és felső kamarájának, a Lordok Házának tagjai előtt, kijelentette: az ukrajnai hadszíntéren az orosz fegyveres erők veszteségeinek több mint 90 százalékát most már drónok okozzák.

Hozzátette: a hadviselés a drónok és a mesterséges intelligencia teljesen új korszakába lépett, és Ukrajna az Oroszországgal vívott háború eddigi négy éve alatt rendkívüli mennyiségű tapasztalatot és műszaki tudást halmozott fel ezen a területen.

Zelenszkij elmondta: az iráni háború kitörése óta több száz ukrán katonai szakértő nyújt segítséget az Egyesült Arab Emírségeknek, Katarnak, Szaúd-Arábiának és Kuvaitnak az iráni dróntámadások elhárításához.

Oroszország rakétacsapást mért a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megye székhelyére, Dnyipro városára, az eddigi adatok szerint a támadásban négy ember vesztette életét, és 25-en megsebesültek – közölte Olekszandr Hanzsa, a régió kormányzója kedden a Telegramon.

A tisztségviselő kiemelte, hogy a sebesültek közül 21 embert kórházba szállítottak, közülük tízen súlyos állapotban vannak. A kormányzó korábbi közlése szerint az orosz hadsereg egy többlakásos épületet támadott meg a városban.

Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója arról adott hírt, hogy az orosz hadsereg légicsapásokat mért a régiójában lévő pecsenyizszkei víztározó gátjára.

„Ma a megszállók hat irányított légibombát dobtak a Csuhujiv város környékén lévő víztározó gátjára. Ez a megye egyik legnagyobb víztározója, és a régió számára elsődleges fontosságú létesítmény” – emelte ki a kormányzó, hozzátéve, hogy az orosz csapatok a teljes körű invázió alatt már többször is támadták ezt az létesítményt. Hangsúlyozta, hogy az orosz hadsereg ezzel szinte egy időben kombinált támadást hajtott végre Ukrajna második legnagyobb városa, Harkiv ellen csapásmérő drónok bevetésével.

Vladiszlav Szeleznyov, az ukrán vezérkar volt szóvivője egy tévéműsorban – a gátra mért csapást kommentálva – kifejtette: „Az ellenség igyekszik a lehető legnagyobb mértékben lerombolni a logisztikánkat, mert ugyanúgy tudja, mint mi, hogy az erőforrások döntő tényezőt jelentenek, amely befolyásolja a harctéri helyzetet”. Véleménye szerint ha egy adott helyen, egy adott időben elegendő erőforrás áll az ukrán erők rendelkezésére a feladatok végrehajtásához, akkor biztosan győznek az ellenséggel szemben.

„Ha viszont nem lesz elegendő erőforrás, akkor a helyzet rendkívül kedvezőtlenül alakulhat számunkra. Ennek megfelelően a pecsenyizszkei víztározó környéki gát elleni támadások célja az, hogy jelentősen lelassítsák a logisztikánkat, mert sajnos az ország ezen részén továbbra is korlátozottak a kommunikációs lehetőségek és azok az útvonalak, amelyeket felhasználhatnánk a térségben lévő védőink stabil, megszakítás nélküli és teljes körű ellátására” – mondta Szeleznyov.

A déli Herszon városvezetése arról tájékoztatott, hogy az orosz erők dróncsapásokat hajtottak végre a település központi részében, megtámadtak egy kórházat, aminek következtében az egészségügyi intézmény négy dolgozója megsérült. Emellett egy drónról ledobott robbanószerkezet eltalált egy civil autót, ami miatt megsebesült egy 62 éves helybeli férfi is.

Olekszandr Prokugyin, a déli régió kormányzója később közölte, hogy egy nő életét vesztette, egy férfi pedig súlyosan megsebesült a várost ért orosz dróntámadásokban.

Kirilo Budanov, az ukrán elnöki iroda vezetője a Bloombergnek adott interjújában – amelyből az UNIAN ukrán hírügynökség idézet – felfedte, hogy Ukrajna tudatosan nem hozza nyilvánosságra az orosz féllel folytatott nem hivatalos kapcsolatfelvételek részleteit, mivel ez gyengítené Kijev tárgyalási pozícióit. Hangsúlyozta, hogy Oroszország képviselőinek egy része, akik a zárt kommunikációs csatornákon keresztül kapcsolatban állnak az ukrán féllel, pragmatikusan cselekszenek, és jól értik a tényleges erőviszonyokat.

Hangsúlyozta, hogy ezek a kommunikációs csatornák fontosak Oroszország álláspontjának és a lehetséges események alakulásának felméréséhez. Budanov rámutatott arra, hogy az ilyen kapcsolatokban részt vevő orosz szereplőkre negatív nyomás nehezedik – mint mondta – „a legrosszabb esetben akár ki is végezhetik őket”.