POLITIK
Miközben kíméletlenül folytatódik a háború.
Oroszország továbbra is kész folytatni az egyeztetéseket az ukrajnai rendezésről, jelentette ki Szergej Lavrov a kínai hivatalos látogatását követően. Az orosz külügyminiszter hangsúlyozta: Moszkva elkötelezett a korábban elért megállapodások mellett, és nyitott a további párbeszédre Washingtonnal.
Vlagyimir Putyin orosz elnök Fotó: Andrew Caballero-Reynolds Forrás: AFP
Lavrov emlékeztetett arra, hogy az amerikai–orosz tárgyalási folyamatot Donald Trump és Vlagyimir Putyin indította el, és a felek az alaszkai, Anchorage-ben tartott csúcstalálkozón fontos megállapodásokat értek el.
Oroszország – mint mondta – jóhiszeműen fogadta el az amerikai javaslatokat, köztük azt az elvet, hogy figyelembe kell venni az ukrajnai harctéri realitásokat.
Oroszország szerint Kijev eltér a megállapodásoktól
Az orosz diplomácia vezetője bírálta Volodimir Zelenszkij álláspontját, aki továbbra is ideiglenesen megszállt területekként tekint a Krímre és a Donbászra. Lavrov szerint ez ellentmond annak, amiről az amerikaiakkal korábban megállapodtak, írja a TASZSZ.
A külügyminiszter kitért arra is, hogy bár a párbeszéd Moszkva és Washington között nem szakadt meg, az Egyesült Államok továbbra is fenntartja és bővíti a korábban, Joe Biden idején bevezetett szankciókat.
Lavrov szerint az európai vezetők – különösen Brüsszelben, Párizsban, Berlinben és Londonban – akadályozzák a megállapodások végrehajtását. Úgy véli, az Emmanuel Macron és Keir Starmer által szorgalmazott „stabilizációs erők” Ukrajnába telepítése csak amerikai támogatással lenne megvalósítható.
Az orosz külügyminiszter hangsúlyozta: Moszkva más országokkal is kész együttműködni, így Magyarországgal is, ahol hamarosan új miniszterelnök lép hivatalba Magyar Péter személyében.
Lavrov szerint Oroszország soha nem zárkózott el a párbeszédtől, és Vlagyimir Putyin következetesen a tárgyalásos megoldást képviseli. Hozzátette: az egyeztetések akkor lehetnek igazán eredményesek, ha a részt vevő felek a saját nemzeti érdekeiket tartják szem előtt.
Ukrajna az elmúlt időszakban több esetben is eredményesen védekezett az orosz dróntámadások ellen, ugyanakkor a légvédelem helyzete továbbra is bizonytalan. A Politico szerint Kijevben attól tartanak, hogy a megnövekedett nemzetközi kereslet miatt idővel nem marad elegendő rakéta a védekezéshez – írja az Origo a lap forrásaira hivatkozva.
A ZN beszámolója szerint Volodimir Zelenszkij berlini látogatásán arról beszélt:
Európában nincs elegendő gyártási kapacitás a szükséges eszközökhöz.
Emiatt Ukrajna továbbra is jelentős mértékben az amerikai Patriot légvédelmi rendszerekre támaszkodik, miközben a francia–német SAMP/T rakéták utánpótlását is próbálja biztosítani. Ezzel párhuzamosan Kijev saját rakétavédelmi rendszerek fejlesztésébe kezdett, hogy mérsékelje a külső függőséget.
A látogatás során egy jelentős megállapodást is bejelentettek: Mihajlo Fedorov négymilliárd euró értékű együttműködést írt alá Németországgal.
Ennek részeként a Raytheon több száz PAC–2 rakétát szállít, amelyeket Németországban gyártanak le. A szállítások a tervek szerint 2027-ben indulhatnak. A csomag emellett 36 IRIS–T légvédelmi rendszer beszerzését is tartalmazza. A PAC–2 és a PAC–3 rakéták között jelentős a különbség: előbbiek a célpont közelében robbannak, míg az utóbbiak közvetlen találattal semmisítik meg azt, ezért hatékonyabbak a ballisztikus fenyegetések ellen.
Ez azért különösen fontos, mert bár Ukrajna a drónok túlnyomó többségét – gyakran több mint kilencven százalékát – képes megsemmisíteni, a ballisztikus rakéták elleni védekezés jóval nehezebb.
Ezek az eszközök a légkör felső rétegeiig emelkednek, majd nagy sebességgel csapódnak be, ami jelentősen megnehezíti az elfogásukat.
Ukrajna továbbra is erősen függ a nyugati rendszerektől.
További Külföld híreink
Kijev saját rakétafejlesztésekbe kezdett
A Fire Point egy új, ballisztikus rakéták elleni légvédelmi rendszeren dolgozik, amelyet már jövőre szolgálatba állítanának. A cég társalapítója, Denis Shtilerman szerint az a cél, hogy az elfogó rakéták ára egymillió dollár alatt maradjon, ami jelentősen olcsóbb lenne a jelenlegi megoldásoknál.
A fejlesztések azonban még korai szakaszban járnak.
A vállalat európai partnereket keres, főként a radar- és irányítórendszerek területén, ahol még nincs kellő tapasztalata. Volodimir Zelenszkij ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: elsődleges cél egy olyan saját légvédelmi rendszer létrehozása, amely képes a ballisztikus rakéták elfogására. Ugyanakkor maga is elismerte, hogy Ukrajna továbbra is nagymértékben a nyugati fegyverszállításokra szorul. Közben Oroszország is módosította a hadműveleti taktikáját. A beszámolók szerint Moszkva célja az ukrán légvédelem kimerítése.
Az elmúlt hónapban több mint 6500 drónt indítottak, és a támadások intenzitása is nőtt: az éjszakai csapásokat egyre gyakrabban nappali hullámok követik.
Nagy-Britannia minden eddiginél nagyobb drónszállítmányt juttat az idén Ukrajnának.
A londoni védelmi minisztérium szerdai tájékoztatása szerint az idei évre összeállított katonai támogatási csomag több mint 120 ezer drónt tartalmaz.
A szállítmányban több ezer nagy hatótávolságú csapásmérő drón, valamint hírszerzési, felderítési, logisztikai feladatokra, illetve tengeri hadviselési célokra alkalmas drónok vannak.
A tárca közölte, hogy a szállítások már ebben a hónapban megkezdődtek.
A bejelentéshez fűzött ismertetésben a minisztérium kiemeli, hogy a drónok az ukrán fegyveres erők által végrehajtott ellentámadásokban és az orosz támadások elhárításában egyaránt kritikus fontosságú fegyverzetté váltak az utóbbi időszakban.
Oroszország csak a múlt hónapban hozzávetőleg 6500 támadó drónt vetett be Ukrajna ellen, jóval többet, mint februárban - hangsúlyozza a londoni védelmi tárca.
A tájékoztatás szerint a drónszállítmányt az Ukrajnának összeállított 3 milliárd font (1255 milliárd forint) értékű idei brit katonai támogatási keretösszegből finanszírozzák.
Ukrajna e támogatási program alapján több százezer tüzérségi lövedéket és többezer légvédelmi rakétát is kap az idén Nagy-Britanniától.
Alistair Carns, a fegyveres erőkért felelős brit védelmi minisztériumi államtitkár a minap, egy londoni védelmi konferencián tartott előadásában közölte:
a hadszíntéri adatok szerint Ukrajnában egyetlen drón átlagosan annyi emberveszteséget okoz, mint 22 tüzérségi lövedék.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki a múlt hónapban Londonba látogatott és előadást tartott a brit parlament alsóházának és felső kamarájának, a Lordok Házának tagjai előtt, kijelentette: az ukrajnai hadszíntéren az orosz fegyveres erők veszteségeinek több mint 90 százalékát most már drónok okozzák.
Hozzátette: a hadviselés a drónok és a mesterséges intelligencia teljesen új korszakába lépett, és Ukrajna az Oroszországgal vívott háború eddigi négy éve alatt rendkívüli mennyiségű tapasztalatot és műszaki tudást halmozott fel ezen a területen.
Zelenszkij elmondta: az iráni háború kitörése óta több száz ukrán katonai szakértő nyújt segítséget az Egyesült Arab Emírségeknek, Katarnak, Szaúd-Arábiának és Kuvaitnak az iráni dróntámadások elhárításához.
Elfoglalta a Harkiv megyei Vovcsanszki Hutori települést az orosz hadsereg - közölte szerdán a moszkvai védelmi minisztérium.
A hadijelentés szerint az orosz erők a hat frontszakasz közül ötön előre tudtak nyomulni, és a "különleges hadművelet" övezetében mintegy 1145 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.
A tárca a megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel több, az ukrán fegyveres erőket kiszolgáló üzemanyagellátási és közlekedési objektumot, valamint nagy hatótávolságú pilóta nélküli repülőgépek indításának helyszíneit, lőszer- és anyagraktárakat, 23 páncélozott harcjárművet, két vontatott és egy önjáró 155 milliméteres tarackot, 12 irányított légibombát, továbbá 225 repülőgép típusú drónt és három legénység nélküli motorcsónakot.
Az orosz statisztika szerint a háború kezdete óta megsemmisített ukrán harckocsik és egyéb páncélozott harcjárművek száma meghaladta a 28 900-at, a sorozatvetőké pedig elérte az 1700-at.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és oroszországi régiók településeinek hatóságai több helyszínről is jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást. Egy, a baskírföldi Sztyerlitamak város ipari övezetére pilóta nélküli repülőszerkezetekkel mért csapás következtében életét vesztette egy tűzoltóautó vezetője. Herszon megyében találat ért egy személyautót, benne egy férfi és egy nő megsebesült. Belgorod megyében négy civil szenvedett sérüléseket, közülük hárman Malomihajlivka községben, egy autóban.
Zaporizzsja megye orosz ellenőrzés alatt álló részén teljes áramszünetet okoztak a csapások, számos energiaellátó létesítményben károk keletkeztek.
Alekszandr Drozgyenko, Leningrád megye kormányzója elmondta a RIA Novosztyi hírügynökségnek, hogy az általa irányított régióban az idei első negyedévben 243 ellenséges drónt lőttek le.
A jaroszlavli regionális bíróság 13 évi szabadságvesztésre ítélt két helyi lakost hazaárulás címén. A két férfi 2024-ben az ukrán titkosszolgálatok számára Oroszország biztonságát veszélyeztető információkat gyűjtött, valamint fényképeket küldtek az épületekre felvitt ukránpárti feliratokról.
Ripost hírek
