Orbán Viktor fontos levelet írt az Európa Tanács elnökének

Több portál is úgy tudja, hogy Orbán Viktor levelet írt az Európai Tanács elnökének, António Costának, amelyben úgy fogalmazott: az Európai Uniónak az Egyesült Államokhoz hasonlóan külön tárgyalásokat kellene kezdenie Oroszországgal az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

Szombaton több sajtótermék (köztük például a Financial Times is) beszámolt a miniszterelnök leveléről, amelyet közlésük szerint Orbán Viktor március 1-i dátummal írt António Costának (a magyar kormány hivatalosan nem erősítette meg, azonban nem is cáfolta a dokumentum eredetiségét). A levél aktualitását az adja, hogy a jövő héten összeülnek az európai állam- és kormányfők, és a találkozó fő témája várhatóan Ukrajna lesz

A kiszivárgott levél szerint Orbán Viktor  egyrészt arról írt, hogy a március 6-i csúcstalálkozóra tervezett közös uniós nyilatkozat előzetes szövegtervezetében (amelyet február 27-én, vagyis csütörtökön küldtek körbe a levél szerint) egyértelművé vált, hogy áthidalhatatlan stratégiai különbségek vannak az „Ukrajnával kapcsolatos” álláspontok, vagyis Magyarország és az uniós ország többségének a nézetei között. Majd ki is fejtette, hogy miért.

„Meg vagyok győződve, hogy az Európai Uniónak – az Egyesült Államok példáját követve – közvetlen tárgyalásokat kellene kezdenie Oroszországgal az ukrajnai tűzszünetről és a fenntartható békéről. Ez a megközelítés nem összeegyeztethető azzal, amelyet a nyilatkozat tervezete tükröz”

– írta Orbán Viktor.

A miniszterelnök ezt követően azt javasolta, hogy „ne próbáljanak meg elfogadni” Ukrajnával kapcsolatos közös állásfoglalást a csúcstalálkozón. Ehelyett azt javasolta alternatív megoldásként, hogy a nyilatkozatot korlátozzák le arra, hogy megismétlik benne az ENSZ Biztonsági Tanácsának február 24-i állásfoglalását Ukrajnával kapcsolatban (az ENSZ BT pár nappal ezelőtti határozata az eddigi nemzetközi állásfoglalásoknál jóval semlegesebb, Ukrajnát kevésbé támogató hangnemet ütött meg).  „Az állásfoglalás egy új korszakot jelent a konfliktus történetében, és az Európai Tanács által korábban elfogadott valamennyi nyilatkozatot irrelevánssá teszi” – fogalmazott ezzel kapcsolatban a kormányfő.

ha mégis megpróbálják elfogadni a közös nyilatkozatot az ülésen Ukrajnával kapcsolatban, akkor az ahhoz vezethet, hogy „egy megosztott Európai Unió képe” vetülhet a nyilvánosság elé.

A Financial Times szerint emögött a megfogalmazás mögött az az üzenet áll, hogy Magyarország blokkolni fogja az Ukrajnával kapcsolatos határozatot, amennyiben mégis napirendre kerül az ügy, ami végső soron az Európai Unió  megítélésének árthat.

A csúcstalálkozón többek közt tárgyalni fognak egy újabb, az Európai Unió által Ukrajnának nyújtandó fegyveres segítségről is, amely legalább húszmilliárd euróról szólhat. Orbán Viktor erre szó szerint nem tért ki a levélben, viszont a közös határozat tervezett szövegébe ez a segítséget is belefoglalták.

Az Európai Unió mintegy 20 milliárd euró értékű katonai segélycsomagot készít elő Ukrajnának – számolt be róla a Bloomberg az ügyre rálátó forrásokra hivatkozva.

A legújabb csomag célja Ukrajna stratégiai pozíciójának megerősítése, miközben Donald Trump amerikai elnök mielőbbi tűzszüneti megállapodást sürget Oroszországgal. Ennek keretében Kijevet légvédelmi rendszerekkel, tüzérségi lőszerrel, nagy hatótávolságú rakétákkal és drónokkal látnák el. A részletekről egy közelgő külügyminiszteri találkozón tárgyalnak majd – értesült a Bloomberg

A hírügynökség cikke szerint az uniós tagállamok és szövetségesek készpénzzel vagy katonai felszereléssel járulnának hozzá a segélycsomaghoz, és az európai vezetők ezután állapodnának meg a csomag végső értékéről, illetve hagynák jóvá a segélyt.

Brüsszel, 2023. február 9. (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)

A Bloomberg azonban felhívta a figyelmet, hogy

a csomag jelentős mértékben késhet, mivel „Európa egyik leginkább Kreml-barát országa”, Magyarország ígéretet tett korábban, hogy ellenezni fog minden további Ukrajnának nyújtott segélyt. A  múlt vasárnapi németországi választások pedig ugyancsak befolyásolhatják az ütemtervet.

A Politico úgy tudja, hogy a csomag tervezett értéke eredetileg 6 és 10 milliárd euró között volt, de ez az összeg a tárgyalások alatt 20 milliárd euróra változott – ráadásul a továbbiakban is emelkedhet még, mivel a diplomaták intenzív konzultációkat folytatnak a külügyminiszterek hétfői, brüsszeli találkozója előtt.

Úgy vélik, hogy meg tudják kerülni a magyar vétót

Az Ukrajna fegyverkészletének feltöltésére irányuló erőfeszítést az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas, Észtország volt  miniszterelnöke koordinálja. A lapnak nyilatkozó diplomaták hangsúlyozták, hogy a támogatás

a magyar kormány ellenállása miatt valószínűleg nem egy hivatalos uniós csomag lesz, hanem az egyes tagállamok közös hozzájárulása formájában érkezik majd.

A diplomáciai „összecsapásra” akkor kerül sor, amikor az Európai Unió tisztviselői és vezetői hétfőn (február 24.), az ukrajnai orosz invázió harmadik évfordulóján Kijevbe készülnek egy csoportos utazásra. Miközben a kulcsfontosságú uniós intézmények vezetői, valamint többek között az északi és a balti államok és Spanyolország vezetői Kijevbe készülnek, szoros kapcsolatban lesznek Emmanuel Macron francia elnökkel és Keir Starmer brit miniszterelnökkel, akik Washingtonba utaznak, hogy találkozzanak Donald Trumppal.

Emmanuel Macron francia elnök (j) és Keir Starmer brit kormányfõ (b). (Fotó: MTI/EPA/Teresa Suárez)

Macron útja alkalmat ad arra, hogy megossza az Ukrajna többi szövetségesével folytatott egyhetes konzultáció eredményeit, és hogy jobban megértse a Trump-adminisztráció álláspontját. Úgy tudni, a brit miniszterelnök elviszi az amerikai elnöknek a kevesebb mint 30 ezer európai katona Ukrajnába telepítésének tervét, hogy megpróbáljon amerikai támogatást szerezni hozzá. Sajtóértesülések szerint Starmer ugyanakkor nem tervezi szembesíteni Trumpot a közelmúltban tett, Ukrajnával kapcsolatos ellentmondásos kijelentéseivel.

Az Egyesült Királyság is újabb fegyvereket küldhet Ukrajnának

Az ukrajnai orosz invázió harmadik évfordulóján az Egyesült Királyság is új intézkedéseket készül bejelenteni Kijev támogatására és Moszkva felelősségre vonására, értesült a The Telegraph.

A brit kormány az intézkedéscsomagot „hármas csapásnak” nevezi.

Eszerint a brit kormány három különböző minisztériumot érintő intézkedéscsomagot dolgoz ki, hogy demonstrálja London Ukrajna melletti elköteleződését. A brit védelmi minisztérium várhatóan február 24-én jelenti be az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatás újabb részleteit. Az egyik megvitatott elképzelés további fegyverek biztosítása, de végleges döntés még nem született.

Emellett a brit külügyminisztérium új szankciós csomagot jelent be Oroszország ellen, a belügyminisztérium pedig az orosz „piszkos pénzek” ellen tervez fellépni – ez utóbbi valószínűleg a Putyinhoz közel álló oligarchák elleni fellépést jelenti.

„Mindig is azt mondtuk, hogy Ukrajnát a legerősebb helyzetbe akarjuk hozni, akár a tárgyalások megkezdése, akár a harcok folytatása érdekében. Még mindig nem tudjuk, hogy melyik pozícióban leszünk. Helyes, hogy továbbra is támogatjuk Ukrajnát minden olyan módon, ahogyan azt már régóta mondtuk, hogy támogatni fogjuk”

– nyilatkozta a The Telegraphnak egy kormányzati forrás a lépésekről.

Robert Fico hivatalos közösségi oldalán reagált a washingtoni Fehér Ház Ovális Irodájában lezajlott vitára. A szlovák kormányfő a hat pontos bejegyzésben kifejtette, hogy sem anyagilag, sem katonailag nem támogatják tovább Ukrajnát.

Péntek délután ült tárgyalóasztalhoz Donald Trump és Volodimir Zelenszkij Washingtonban, a Fehér Házban. A megbeszélés középpontjában az Egyesült Államok által kért ritkaföldfémek kitermelési jogai és az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák álltak, ám végül botrányba fulladt a találkozó. A tárgyalást követően a két elnök közös sajtótájékoztatót tartott volna, de a feszült hangvételű megbeszélést követően a Fehér Ház közölte, hogy elmarad.

A szlovák államfő a Fehér Házban történtekre reagálva hat pontos bejegyzésben foglalta össze gondolatait és fejtette ki álláspontját.

Robert Fico egyrészt kijelentette, hogy

a Szlovák Köztársaság sem pénzügyileg, sem katonailag nem támogatja Ukrajnát a háború folytatásában.

„Szlovákia fenntartásokkal kezeli a »az erő általi béke« irreális stratégiáját, amely csupán ürügyként szolgál a háború folytatására. Ukrajna soha nem lesz elég erős ahhoz, hogy katonai pozícióból tárgyaljon” – folytatta bejegyzésében.

Leírta, hogy a jövő heti EU-csúcstalálkozón azonnali tűzszüneti megállapodást fogja javasolni, függetlenül attól, hogy mikor születik meg a végső békemegállapodás. Ugyanakkor aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és az EU-tagállamok többsége ezt elutasítja.

A szlovák államfő bejegyzésében kitért a gáztranzit helyreállításnak kérdésre, úgy fogalmazott, hogy enélkül Európa versenyképessége nem biztosítható. Figyelmeztetett, hogy ha az EU-csúcson nem veszik figyelembe a háború folytatásával eltérő véleményeket, akkor előfordulhat, hogy a csütörtöki találkozón nem születik egyhangú megállapodás Ukrajnáról.

Végezetül leírta, Szlovákia elismeri Európa védelmi képességei növelésének szükségességét.