Nagyon fontos vezetőt váltottak le Izraelben

Az izraeli kormány csütörtök éjjeli ülésén egyhangúlag megszavazta Ronen Barnak, a Sin Bet belbiztonsági szolgálat főnökének a leváltását.

A szavazáson nem volt jelen Ronen Bar, de kemény hangú tiltakozó nyílt levelet küldött a kormánynak, és ebben fogadkozott, hogy ismertetni fogja álláspontját a legfelsőbb bíróságon, miszerint alaptalan Benjámin Netanjahu miniszterelnök indoka, vagyis a bizalomvesztés az ő menesztésére.

Ronen Bar leváltása ellen ugyanis már ennek bejelentése után rögtön számos petíciót nyújtottak be a legfelsőbb bíróságra az ellenzéki pártok. Azt kérik a bíróságtól, hogy avatkozzon közbe, és helyezze vissza hivatalába a Sin Bet vezetőjét.

A kormány bejelentése szerint Ronen Bar április 10-én távozik hivatalából, vagy előbb, ha utódját a kormányfő előbb kinevezi.

Izrael történetében először váltotta le a mindenkori kormány a Sin Bet vezetőjét.

Netanjahu hivatalának közleménye szerint a kormányülésen elmondta, hogy a Hamász palesztin iszlamista szervezet Izrael ellen 2023. október 7-én elkövetett terrortámadása hatására vesztette el bizalmát Ronen Barban, szerinte „puhány”, „nem elég agresszív”, összességében „nem a megfelelő személy a szervezet megújítására”.

Ronen Bar levele szerint először is a kormányülést a törvényekkel és a főügyész álláspontjával ellentétesen hívták össze, ugyanis nem felelt meg a munkavállalók megbízatásának megszüntetésére vonatkozó szabályoknak, különösen nem a vezető beosztásúak esetében – magyarázta.

Ezenkívül a kormány érvei az ő leváltásával kapcsolatban „alaptalanok, nem tárgyszerűek”, és szerinte ezekkel az a cél, hogy „megzavarják a Sin Betet szerepe betöltésében”, kivéve, ha „a kormány valódi célja” az – amelyet ő először nem ismert fel bevallása szerint -, hogy Izrael „a megegyezés szándéka nélkül tárgyaljon”. A miniszterelnök azon lépése is, hogy őt és David Barneát, a Moszad hírszerző szolgálat vezetőjét eltávolította a túszügyi tárgyalódelegációból, ártott a küldöttségnek, és rontotta a jóhiszeműen feltételezett cél elérésének esélyeit. Figyelmeztetett, hogy szerinte a miniszterelnök olyan lépéseket tesz, amelyek gyengítik az országot „belül és ellenségeivel szemben is”.

Ronen Bar mint az országnak szerinte szintén ártó ügyet levelében megemlítette az úgynevezett Katargate-botrányt, amelyben a rendőrség azzal gyanúsítja a hivatal több alkalmazottját, hogy Katarból kenőpénzt kapnak. Az ügyben folyó nyomozást „összetett, kiterjedt és rendkívül kényes vizsgálatnak” nevezte, amely arra keres választ, hogy „Katar miként akarja befolyásolni az izraeli döntéshozatalt egyenesen a miniszterelnöki hivatalban”. A távozó Sin Bet-vezető leszögezte, hogy a nyomozás teljes körű elvégzése az ország „egyik legfontosabb kötelessége”.

A leváltott hivatalvezető kijelentette, hogy megítélése szerint hatékonyan együtt tudott dolgozni a kormányfővel azon a túszügyi megállapodáson, amelyet januárban sikerült megkötni a Hamásszal, valamint vezetése alatt a szolgálat számos sikert ért el Izrael déli és északi háborús frontján.

Ronen Bar állami vizsgálóbizottság felállítását követelte a Hamász terrortámadása körülményeinek és az oda vezető okoknak a feltárására. Szerinte ez is elsőrendű kötelessége Izraelnek, és „nem rendelhető alá az ügyben érintettek személyes megfontolásainak, hiszen csak így biztosítható, hogy egy ilyen több intézményt is érintő hiba soha ne fordulhasson elő”.

A 12-es kereskedelmi csatorna egyik friss közvélemény-kutatása szerint az izraeliek 51 százaléka ellenzi Bar elbocsátását, míg 32 százalékuk támogatja azt.

Izrael szárazföldi hadműveletet indított a Gázai övezetben – jelentette az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője.

Az IDF bejelentette, hogy erői szárazföldi hadműveleteket kezdték a Gázai övezet északi részén fekvő Bét Lahija térségében. A hadsereg szárazföldi egységei a tűzszünet januári kezdete óta először léptek be a Gázai övezet északi részébe. Az utóbbi napokban számos légicsapást hajtottak végre az övezetben a Hamász iszlamista terrorszervezet célpontja ellen.

A szárazföldi harcok megkezdésével egy időben a Gázai övezet déli részéből három rakétát indítottak Izrael központi része felé, ahol a szerda hajnali jemeni támadás után másodszor is megszólaltak a légvédelmi szirénák.

Az egyik rakétát a légelhárítás elfogta, a másik kettő pedig lakatlan területeken zuhant le. A hajnal 4-kor Jemenből indított lövedékeket még az ország légterén kívül megsemmisítették.

Izrael légicsapásokat hajtott végre két szíriai légitámaszpont ellen – derült ki a zsidó állam hadseregének (IDF) péntek éjjeli közleményéből.

Az IDF Telegramon közzétett tájékoztatása szerint a műveleteket Tadmur és Tijász támaszpontok ellen követték el.

A hadsereg hozzátette, hogy folytatja műveleteit „annak érdekében, hogy megsemmisítsenek bármely, Izrael állampolgárait fenyegető veszélyt”.

Izrael az évek során több csapást intézett szíriai katonai célpontok ellen, műveletei pedig gyakoribbá váltak az arab országot 20 éven át irányító Bassár el-Aszad elnök december eleji megbuktatása óta.

Legkevesebb öt rakétát lőttek ki szombaton Libanonból az Izrael északi körzetében található Metula felé, az izraeli védelmi miniszter Bejrútot tette felelőssé a rakétázásért.

Az izraeli hadsereg (IDF) tájékoztatása szerint az öt kilőtt rakétából hármat megsemmisítettek, kettő még a két ország közötti határ menti térségben lezuhant. Az IDF válaszul dél-libanoni településeket ágyúzott,

Navaf Szalám, az arab ország miniszterelnöke pedig „egy új háború veszélyeire” figyelmeztetett.

Áldozatokról egyik oldalon sem tudni. Ez az első alkalom, hogy december óta Libanon felől rakétatámadás éri Izraelt. Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter leszögezte: a libanoni kormány viseli a teljes felelősséget bármilyen, Libanon területéről érkező támadásért.

Izrael légicsapásokat hajtott végre két szíriai légitámaszpont ellen – derült ki a zsidó állam hadseregének (IDF) péntek éjjeli közleményéből.

Az IDF Telegramon közzétett tájékoztatása szerint a műveleteket Tadmur és Tijász támaszpontok ellen követték el.

A hadsereg hozzátette, hogy folytatja műveleteit „annak érdekében, hogy megsemmisítsenek bármely, Izrael állampolgárait fenyegető veszélyt”.

Izrael az évek során több csapást intézett szíriai katonai célpontok ellen, műveletei pedig gyakoribbá váltak az arab országot 20 éven át irányító Bassár el-Aszad elnök december eleji megbuktatása óta.