Moszkva beleegyezhet békefenntartók Ukrajnába küldésébe?

Oroszország elfogadhatja az ENSZ békefenntartó erő Ukrajnába küldésének ötletét, de ennek az a feltétele, hogy azoknak nem részei a NATO-csapatok. Ezt mondta Fjodor Vojtolovszkij, a moszkvai Világgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének igazgatója a The New York Timesnak adott interjúban. 

 – jelentette ki Vojtolovszkij, aki az orosz külügyminisztérium és a Biztonsági Tanács tanácsadó testületeiben dolgozik. 

 – tette hozzá.

Oroszország nyitott az együttműködésre

A szakértő emellett hangsúlyozta, hogy az ukrajnai konfliktus megoldása az amerikai–orosz kapcsolatok jövőjéről és helyreállításáról szóló szélesebb körű vita része.

Mint arról lapunk korábban már beszámolt, orosz és amerikai tisztségviselők hétfőn találkoznak Szaúd-Arábiában, hogy elmélyítsék tárgyalásaikat a részleges tűzszünet technikai részleteiről, s hogy megállítsák az energetikai létesítmények és hajók elleni támadásokat a Fekete-tengeren. Míg Ukrajna azt állítja, hogy készen áll a teljes fegyverszünetre, Vlagyimir Putyin orosz elnök világossá tette, hogy először sokféle engedményre törekszik .

Húsvét vasárnapig, április 20-áig szeretné elérni a tartós tűzszüneti megállapodás megkötését a Fehér Ház. Az amerikai sajtó szerint azonban Oroszországnak jelenleg nem áll érdekében a mielőbbi rendezés, mivel minél jobb pozíciót szeretnének elérni a fronton és a béketárgyalásokon.

Április 20-áig szeretne megkötni egy ukrajnai tűzszüneti megállapodást a Fehér Ház – írja a Bloomberg. A lap szerint az Egyesült Államok továbbra is bízik abban, hogy sikerül nyugvópontra terelni a konfliktust, ugyanakkor szerintük az látszik, hogy Oroszországnak nem érdemes siettetni a megegyezést.

Elfoglalta a donyecki régióban lévő Szribne települést az orosz hadsereg – közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium, tudatta az MTI.

A moszkvai katonai tárca összegzése értelmében az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül ötön előre tudott nyomulni. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében csaknem 1400, a kurszki régióban pedig több mint 190 ukrán katona esett el, vagy sebesült meg súlyosan.

A moszkvai katonai tárca az elmúlt nap során az Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel több katonai repülőtér infrastruktúráját, valamint több drónirányító-kiképző központot, drónösszeszerelő műhelyt, hét lőszerraktárt, három harckocsit és tíz egyéb páncélozott harcjárművet, egy francia CAESAR és egy lengyel Krab 155 milliméteres önjáró és egy brit FH-70-es vontatott tarackot, tíz amerikai JDAM irányított légibombát, három HIMARS-rakétát, továbbá 224 távirányítású, repülőgép típusú repülőszerkezetet.

Szergej Lebegyev, az oroszpárti „mikolajivi föld alatti mozgalom koordinátora” azt mondta a RIA Novosztyi hírügynökségnek, hogy az orosz hadsereg az ukrán különleges erőkre és külföldi „zsoldosokra” mért csapásokat a kijevi régióban lévő Boriszpilben, a repülőtér közelében, Brovariban, a Harkiv megyei Vovcsanszkban – ahol, mint mondta, újrakezdődtek az utcai harcok -, valamint Vishorodban.

A Kurszk megyében zajló harcokról kiadott napi hadijelentésben az orosz védelmi tárca azt közölte, hogy ott az elmúlt nap folyamán egyebek között három páncélozott harcjármű és két kőszerraktár semmisült meg, négy ukrán ellentámadás meghiúsulása mellett.

Moszkva szerint a kurszki régióba augusztus 6-án betörő ukrán erők eddig több mint 69 510 embert, 400 harckocsit, 323 gyalogsági harcjárművet, 289 páncélozott szállítójárművet, 2216 páncélozott harcjárművet, 2526 gépkocsit, 580 tüzérségi löveget és 53 sorozatvetőt veszítettek.

A RIA Novosztyi orosz katonai forrásra hivatkozva azt írta, hogy az orosz tűzuralom miatt mindkét irányban megszűnt a forgalom az orosz-ukrán határon lévő Szudzsa átkelőhely felé. Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közölte: bizonyítékai vannak rá, hogy az ukrán fegyveres erők fosztogattak, lakóházakat gyújtottak fel, és civileket lőttek agyon a kurszki régióban lévő Szudzsa városban.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek, valamint orosz régiók településeiről is jelentettek vasárnap tüzérségi és dróntámadást.

Vasárnapra virradóra a Krasznodari területen, a szerdai ukrán dróntámadás következtében kigyulladt kavkazszkiji olajlétesítményben egy, a biztonsági bekerítés határain belüli égő tartályból „olajtermékek szabadultak ki”. Személyi sérülés nem történt. A bekerítésen túlra kiömlött kőolajtermékek tüzét részben eloltották.

A lángok kiterjedése mintegy kétezer négyzetméter, a közeli olajtartályokat hűtik. A tűz felszámolásában az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma 473 tűzoltója vesz részt 189 műszaki eszköz bevetésével. Az oltásban segédkeznek a Sztavropoli területről, Adige Köztársaságból és Rosztov megyéből érkezett szakemberek, valamint négy tűzoltóvonat is. Az égő létesítmény biztosítja a kőolaj átrakodását a vasúti tartályokból a nemzetközi – részben amerikai tulajdonú – Kaszpi-tengeri Csővezeték Konzorcium csővezetékrendszerébe.

A Krasznodari területi fogyasztóvédelmi hatósága közölte, Kropotkin városban levegő károsanyag-tartalma túllépte a maximálisan megengedett koncentrációt

Az Asztrahán megyei Aktyubinszkban egy lakóépület károkat szenvedett. A régióban húsz ukrán drónt lőttek le az éjjel az orosz légtérben megsemmisített 59 ukrán pilóta nélküli repülőszerkezet közül. Rosztov-na-Donu városban 16 lakásban keletkeztek károk.

Zaporizzsja megyében életét vesztette egy mentőápolónő. Az ukrán drón által megtámadott mentőautó beteghez érkezett hívásra. Rosztov megyében egy civilt a személyautójában ölt meg egy pilóta nélküli repülőszerkezet a Morozovszk-Cimljanszk autópályán. A donyecki régióban egy nap alatt 14 polgári lakos szenvedett sérüléseket.

Szaratov és Volgográd repülőterének forgalmát az éjjel biztonsági okokból átmenetileg felfüggesztették.

Donald Trump korábban arra tett ígéretet, hogy minél előbb szeretné lezárni a több mint három éve folyó háborút, orosz és ukrán tárgyalócsoportok pedig külön-külön találkoznak az amerikaiakkal jövő héten, újfent Rijádban, a szaúdi fővárosban.

„Azt hiszem, hamarosan sikerül elérni a végleges tűzszüneti megállapodást”

– mondta Trump újságírók előtt pénteken amikor arról kérdezték, miért folytatódnak a légicsapások annak ellenére, hogy megszületett az energetikai létesítményeket érintő tűzszüneti megállapodás. Szombaton az amerikai elnök arról beszélt, uralják a helyzet azzal kapcsolatban, hogy megakadályozzák a háború további eszkalációját.

„Egy tartós tűzszüneti és békemegállapodáson dolgozunk (…) Ezért nem a média kereszttüzében fogjuk megbeszélni a feltételeket vagy az időbeli ütemezést”

– erről már Brian Hughes fehér házi szóvivő beszélt.  Az európai uniós vezetők ugyanakkor attól tartanak, hogy szerintük a Trump-adminisztráció túlzó mértékben veszi figyelembe az orosz érdekeket, Ukrajna rovására. Szerintük az orosz vezetés azért húzza az időt, hogy jobb pozíciót vívjon ki magának a frontvonalon és így a tárgyaláson.

Vasárnap adott interjút a CBS News-nak Mike Waltz, az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó az ukrajnai háborúval és a békefolyamatokkal kapcsolatban. A fehér házi tisztviselő arról beszélt, hogy

a fekete-tengeri tűzszünet, a frontvonalak befagyasztása, valamint területi kérdések is szóba kerülnek majd

az ukrajnai tűzszünetről hétfőn folytatódó amerikai–orosz tárgyalásokon. Kiemelte: a béke soha nem volt közelebb, mint most.

A fekete-tengeri tűzszünet, a frontvonalak befagyasztása, valamint területi kérdések is szóba kerülnek majd az ukrajnai tűzszünetről hétfőn folytatódó amerikai-orosz tárgyalásokon – közölte a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója, írja az MTI.

Mike Waltz a CBS televízió Face the Nation című műsorának vasárnap adott interjúban elmondta: a szaúd-arábiai Rijádban tervezett hivatalos egyeztetéseken az energia infrastruktúrát érintő tűzszünet Fekete-tengerre való kiterjesztéséről lesz szó, annak érdekében, hogy mindkét fél számára lehetővé váljon a gabona- és üzemanyag-szállítás, valamint a tengeri kereskedelem előtt ismét megnyíljon az út.

Az elnöki tanácsadó közölte, hogy szakértői szintű egyeztetések jelenleg is zajlanak, külön amerikai–ukrán, és külön amerikai–orosz viszonylatban, és úgy értékelte: a béke soha nem volt közelebb, mint most. „Beszélünk majd az ellenőrzési vonalakról, ami az aktuális frontvonalakat jelenti, részletekbe megyünk az ellenőrzési mechanizmust, békefenntartást illetően, hogy befagyjanak a frontvonalak, ahol jelenleg vannak” – fogalmazott Mike Waltz. Hozzátette, hogy a széleskörű és tartós béke elérése is a tárgyalások témája lesz, és ezt érintően területi kérdések is napirendre kerülnek.

Korábbi közlések szerint az amerikai delegációt a hétfői tárgyalásokon Marco Rubio külügyminiszter vezeti majd, és azokon Mike Waltz is részt vesz.

Az iráni nukleáris programmal kapcsolatban Mike Waltz a vasárnapi interjúban azt mondta: az amerikai elvárás a program teljes leépítése.

„Iránnak fel kell adnia nukleáris programját oly módon, hogy az az egész világ számára láthatóvá váljon”

– fogalmazott, hozzátéve: Iránnak teljes mértékben le kell mondania arról a vágyáról, hogy atomfegyverrel rendelkezzen.