Megindult a nagy orosz támadás Kurszknál

A következő napok és hetek döntőnek bizonyulhatnak: az ukránok vagy a visszavonulást választják, és így mentesítik erőiket az esetleges bekerítéstől, vagy hatalmasat kockáztatva a végsőkig kitartanak- írja a hirado.hu.

Az utóbbi egy hétben Oroszország jelentős sikereket ért el a kurszki fronton. Az orosz hadseregnek március eleje óta sikerült az addig Ukrajna által ellenőrzött orosz területek majdnem egyötödét, több mint 70 négyzetkilométernyi területet visszafoglalnia.

Az ukrán erők még 2024 augusztusában szállták meg a kurszki orosz területet. Gyors sikereik után közel 1000 négyzetkilométernyi területet vontak ellenőrzésük alá, mára azonban nagyjából ennek csak a harmadát kontrollálják.

Kijev eredetileg azt remélte, hogy a Kurszkba irányított egységeik elvonják az orosz erők figyelmét Kelet-Ukrajnáról,

és jobb tárgyalási pozícióba kerülnek a jövőbeni béketárgyalásokon, azonban a legújabb harctéri információk szerint ez a stratégia megbukni látszik.

Jelentős emberhátrányban 

A térségben állomásozó mintegy 30 ezer ukrán katona mára kiszolgáltatott helyzetbe került. Oroszország jelentős erőket vet be Kurszknál, és több forrás szerint ismét észak-koreai katonai kontingensek is segítik az előrenyomulását. Az ukrán haderő hamarosan teljesen kiszorulhat Oroszország területéről, mindez pedig úgy történik, hogy az orosz erők a kelet-ukrajnai fronton is offenzívában vannak – vagyis

Moszkva képes egyszerre két hadszíntéren is eredményesen nyomást gyakorolni.

A DeepState elemzőcsoport legfrissebb jelentései megerősítik: az orosz csapatok több ponton is előretörtek, különösen Kurszk megye Kurilovka térségében. Elemzők szerint a helyzet azért is rendkívül kritikus, mert Kijevnek nincs kellő kapacitása és emberállománya, hogy a térségben továbbra is eredményesen tartsa magát. A Kurszkban bevetett egységek most egyre inkább elszigetelődnek, sebezhetők, és emiatt kénytelenek folyamatosan védekezni ahelyett, hogy stratégiai fontosságú területeket védenének vagy újabb támadásokat terveznének.

A drónok elvágják az utánpótlási útvonalakat

Az ukrán hadsereg számára különösen nagy kihívást jelent az ellátás megszervezése, ugyanis az orosz haderő a beszámolók szerint nagyszabású dróntámadásokat folytat Kurszknál. Különböző típusú FPV-drónokkal és merev szárnyú drónokkal folyamatosan támadják és figyelik az ukrán utánpótlási útvonalakat. Az egyik fő problémát az jelenti, hogy Oroszország egyre nagyobb számban alkalmaz optikai szálas drónokat, amelyek teljesen védettek az elektronikai zavarással szemben.

Az ukrán védelem egy katonája arról számolt be, hogy az orosz drónok az utak felett szinte állandó megfigyelést tartanak: „Kurszkba már szinte lehetetlen konvojokat indítani, mivel a drónok rögtön észlelik és megtámadják őket. A sebesültek kimenekítése is rendkívül kockázatos, sokan gyalogosan kénytelenek távozni, mert a járművek azonnal célponttá válnak” – mondta az egyik ukrán védő.

Fenyeget az orosz bekerítés

Ha az orosz előrenyomulás ilyen ütemben folytatódik, akkor az ukrán ellenőrzés alatt álló orosz területek a jelenlegi 350 négyzetkilométerről mindössze néhány tucat négyzetkilométerre zsugorodhatnak.

Az orosz manőverek miatt a frontvonal több helyen is kritikusan beszűkült.

A fenti térképen a vörös színnel jelölt területeket foglalták el február vége óta az orosz csapatok. Egy további 5-6 kilométeres orosz előretörés Junakivka falu irányába akár a sárga színnel jelölt kurszki ukrán területek teljes bekerítést is eredményezheti.

Jan Matvejev katonai elemző úgy véli, hogy a Kurszkban lévő ukrán katonák hamarosan stratégiai visszavonulásra kényszerülhetnek: „Ha Ukrajna még egy hónapig tartja magát, annak óriási ára lesz. Jelenleg még mondhatjuk, hogy az orosz félnek nagyobb a vesztesége, de ha a Kurszkba küldött erőinket teljesen felmorzsolják, az végül nekünk okoz nagyobb károkat országos szinten.”

Jobb lenne visszavonulót fújni?

Egyre több külföldi elemző és szakértő érvel amellett, hogy Kijevnek érdemes lenne fontolóra vennie a kivonulást Kurszk megyéből, és az így felszabaduló katonai erőt az ukrajnai területek megerősítésére kellene fordítani. Sokan hangsúlyozzák: a kimerülő emberállomány és a negatív demográfiai folyamatok miatt

Ukrajnának már most rendkívül óvatosan kell gazdálkodnia az élőerővel.

Közben az ukrán politikai vezetés is nehéz helyzetbe került: Volodimir Zelenszkij elnök továbbra is a NATO-tagságot tartja a legbiztosabb garanciának Ukrajna jövőjére, ám a nemzetközi környezet ezzel kapcsolatban egyre elutasítóbb, sőt egyre nagyobb a nyomás, hogy Zelenszkij elnök mondjon le, és Ukrajnában tartsanak új választásokat.

Ebben a szorult helyzetben Ukrajna dilemmája most, hogy fenntartsa-e a kockázatos és egyre kilátástalanabb jelenlétet Kurszk megyében, vagy inkább feladja a megszállt területeket, és a hadműveleti tartalékait a kulcsfontosságú kelet-ukrajnai és zaporizzsjai frontvonalakon vesse be.

Hajlandó lehet egy tűzszüneti megállapodás megkötésére Oroszország, előkészítve ezzel az ukrajnai háború lezárását célzó tárgyalásos rendezést. Moszkva feltételei között szerepel, hogy beleszólása legyen abba, mely nemzetek vehetnek részt egy békefenntartó katonai misszióban.

Oroszország hajlandó lenne megkötni egy tűzszüneti megállapodást Ukrajnával bizonyos feltételek mellett – írja a Bloomberg moszkvai forrásokra hivatkozva. A lap hozzáteszi, a tűzszünet az első lépést jelentheti egy általános békemegállapodás felé.

Az Oroszország által támasztott feltételek között szerepel, hogy NATO-csapatok nem állomásozhatnak Ukrajna területén,

és ez azt is jelenti, hogy a vasárnap Londonban 18 nyugati ország vezetői által létrehozott „hajlandók szövetségéhez” tartozó országok sem küldhetnének csapatokat. Ugyanakkor

a konfliktusban semleges szerepet betöltő országok – például Kína – vezethetnének egy katonai békefenntartó missziót.

Egy jövőbeli ukrajnai tűzszünet lehetősége az orosz és az amerikai külügyminiszterek rijádi csúcstalálkozóján is felmerült, még februárban.

Nemrég kiderült hogy Donald Trump csapata aktív tárgyalásokat folytat különböző ukrán politikai szereplőkkel, hogy nyomást gyakoroljon Volodimir Zelenszkijre, és elősegítse a tűzszüneti megállapodást. A Fehér Házban kaotikusra sikerült tárgyalás és az amerikai segélyek felfüggesztése egyre több ukrán politikust késztet arra, hogy alternatív politikai lehetőségeket mérlegeljenek.

Egy ukrán lap, a Sztrana ukrán kormányzati forrásai is megerősítik a külföldi sajtó csütörtöki értesüléseit: a minap a Politico írt arról, hogy Donald Trump képviselői folyamatos tárgyalásokat folytatnak ukrán politikusokkal, hogy előkészítsenek egy új politikai struktúrát Ukrajnában.

Bár a sajtó korábban főként Petro Porosenko és Julija Timosenko nevét emelte ki ezekkel a háttéregyeztetésekkel kapcsolatban (mindketten ellenzékben vannak, és viszonylag alacsony a támogatottságuk Ukrajnában),

az ukrán lap szerint a valóságban Donald Trump csapata ennél jóval szélesebb körben keres partnereket az ukrán kormányzatban.

Mint írták, a tárgyalások fókuszában nem is annyira Porosenko vagy Timosenko, és körük áll, hanem más befolyásos szereplők. Közülük négyet emelt ki az ukrán lap:

• Valerij Zaluzsnij volt főparancsnokot, akinek a közvélemény-kutatások szerint esélye lehet arra, hogy legyőzze Zelenszkijt egy esetleges elnökválasztáson is (bár egyelőre nem tisztázott, hogy vannak-e elnöki ambíciói);
• Vitalij Klicsko, Kijev polgármesterét, aki szintén az ukrán elnök ellenfele, és nemegyszer kritizálta nyíltan Zelenszkij politikáját;
• Kirilo Budanov, a katonai hírszerzés vezetőjét, akinek a Sztrana szerint nincs jó viszonya Zelenszkij egyik legfontosabb háttéremberével: Andrij Jermakkal, az elnöki hivatal vezetőjével;
• David Arahamija a kormánypárt, vagyis a Nép Szolgája frakciójának vezetőjét, akinek szintén vannak ellentétei az ukrán elnök befolyásos bizalmasával.

A lap szerint mind a négyükre igaz, hogy bizonyos kérdésekben nyitottabb Trump elképzeléseire az ukrán elnöknél. A Sztrana szerint

ezekkel a kapcsolatfelvételekkel Donald Trump csapata nemcsak nyomást próbál gyakorolni Zelenszkijre, hogy fogadja el a tűzszüneti javaslatokat,

hanem igyekszik feltérképezni a háború utáni Ukrajna lehetséges politikai vezetőit is.

Egyre nagyobb a belső elégedetlenség 

Bár nyilvánosan a legtöbb ukrán politikus nem meri bírálni Zelenszkijt, zárt ajtók mögött egyre nagyobb a zavartság az elnök döntéseivel kapcsolatban. Az ukrán lap forrásai szerint sokan nem értik, miért volt Zelenszkij udvariatlan Trumppal és J. D. Vance amerikai alelnökkel a Fehér Házban, vagy miért utasít el kategorikusan minden tűzszüneti tervet, amelyet Trump és köre javasol. Ennek következményeként egyre többen úgy látják, hogy Ukrajna politikai és katonai helyzete egyre romlik, miután:

• az amerikai segélyek felfüggesztése egyre nagyobb terhet ró az országra;
• Európa nem hajlandó teljes mértékben átvállalni az amerikai támogatás kiesését;
• a háborús kifáradás és a belső politikai feszültségek növekedése miatt pedig az ukrán kormány legitimitása is csökken.

Egyes elemzők szerint ha Zelenszkij továbbra is elutasítja a tűzszünet lehetőségét, az komoly politikai és katonai következményekkel járhat országára nézve. A Fehér Ház álláspontja is egyre világosabb:

Trump csapata szerint új vezetőre van szükség Ukrajnában, aki hajlandó tárgyalni és kompromisszumokat kötni.

Az ukrán lap egyik forrása szerint az elnöki hivatal médiakampányt indított, hogy ellensúlyozza a fehér házi tárgyalással kapcsolatos negatív híreket. Mint írták, a közösségi médiában megsokszorozódtak a Zelenszkijt támogató bejegyzések, valamint az optimista háborús narratívák, amelyek szerint Oroszország az összeomlás szélén áll.

Trump ultimátuma, az ukrán ellenzék helyezkedése

A lap szerint a Trump-adminisztráció az utóbbi időben célzott arra, hogy Zelenszkij nem számíthat hosszú politikai jövőre, amennyiben nem működik velük együtt. Mike Waltz, Trump nemzetbiztonsági tanácsadója nemrégi úgy fogalmazott, hogy „Ukrajnának olyan vezetőre van szüksége, aki képes tárgyalni mind az Egyesült Államokkal, mind Oroszországgal”.

Lindsey Graham republikánus szenátor pedig még tovább ment: „Ha Zelenszkij nem fogadja el Trump feltételeit, akkor Ukrajnának új vezetőre lesz szüksége.”

Ezek a kijelentések már az ukrán politikai színtéren is hatással bírtak. Egyesek szerint Timosenko és Porosenko aktívan próbálnak politikai pozíciót nyerni azzal, hogy tárgyalásokat folytatnak Trump csapatával. Bár a nyilvánosság előtt még mindketten ellenzik az előre hozott választásokat, a háttérben egyre inkább úgy pozicionálják magukat, mint Zelenszkij alternatívái, akik (vele ellentétben) hajlandók lennének kompromisszumokat kötni az Egyesült Államokkal.