Magyar Péter villámgyorsan összehozna egy államcsődöt

Magyar Péter március 15-i beszédében többek között áfacsökkentést, adókedvezményeket és nyugdíjasoknak szóló Szép-kártya-juttatást ígért. A Tisza Párt elnöke ötmilliárd forint vagyon felett extra adófizetési kötelezettséget rendelne el, korábban pedig az euró bevezetését is a céljai között említette. Nem egyedi eset, hogy a politikusok nagy kampányígéreteket tegyenek, ám a legfőbb kérdés, hogy mindez hogyan és miből lenne finanszírozva. Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője a hirado.hu-nak fejtette ki, mennyire látja reálisnak Magyar Péter pontjainak megvalósítását.

Még el sem kezdődött a 2026-os országgyűlési választás kampányidőszaka, a politikusok már most egyre erősebb ígéretekkel próbálják meggyőzni a szavazókat. Az ellenzéki pártok az általános forgalmi adó (áfa) csökkentését is felvetették, de volt, aki ennél is bőkezűbb ajánlatot tett.

Magyar Péter március 15-i beszédében a magyar gazdaságot érintő terveit is megfogalmazta. A Tisza Párt elnöke többek között:

• Szép-kártyát adna a nyugdíjasoknak, amelyet élelmiszerre, gyógyszerre, egészségmegőrzésre és pihenésre lehetne fordítani. A létminimum alatt élő nyugdíjasoknak évi 200 ezer forint extra juttatást folyósítanának, míg a létminimum és az 500 ezer forint közötti nyugdíjellátásban részesülők évi 100 ezer forintot kapnának.
• A gyógyszerek áfamentesek lennének, az egészséges élelmiszerek áfája 5 százalékra csökkenne.
• A személyi jövedelemadó 9 százalékra csökkenne, a 65 év felettiek pedig teljes szja-mentességet kapnának.
• A kisadózó vállalkozások tételes adóját (katát) a korábbi formájára állítaná vissza.

Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője a hirado.hu-nak elmondta, hogy Magyar Péter ígéreteinél a legfőbb kérdés, hogy a felsoroltakat miből tervezi finanszírozni. „Ezt nem lehet úgy meglépni, hogy közben nem teremti meg a fedezetét. Tehát ezzel nagyságrendileg hasonló mértékű bevételnövelésre lenne szüksége. Sokféle adócsökkentésről volt szó, ahhoz, hogy ezek megvalósuljanak, nyilván egy másik adónemet kellene emelnie, vagy valamilyen más állami kiadást csökkentenie.”

A közgazdász úgy véli, hogy önmagában kevés a realitása, hogy Magyar Péter gazdasági programpontjai plusz bevételi források nélkül is megvalósíthatók lennének. Mint mondta, a felsorolt ígéretek már külön-külön is jelentős kiadásnövekedéshez vezetnének. „Ha a bevételi oldalon nem lenne változás, akkor felborulna a költségvetés, és túl nagy lenne a hiány.” Sebestyén Géza szerint a Tisza Párt gazdasági ígéretei első megközelítésben a GDP jó pár százalékát is kitehetik évről évre. Megjegyezte, hogy a pénz előteremtéséhez a hitelfelvétel lehetne egy opció, amit valószínűleg nem finanszírozna meg a piac, mivel nem csak egyszeri hiányról lenne szó. A felsorolt tételek minden évben jelentősen megterhelnék a költségvetést.

„Egyértelműen államcsődhöz vezetne, ha folyamatosan felborulna a költségvetés, akár csak négy éven keresztül”

– hangsúlyozta Sebestyén Géza. „Ha folyamatosan olyan kiadásaink vannak, amiknek a fedezetét a költségvetés nem tudja előteremteni, és a hitelpiac sem hajlandó megfinanszírozni, az azt jelenti, hogy az állam nem tudja a költségvetési kiadásait teljesíteni, ami valóban az államcsődnek egy definíciója” – fejtette ki.

Megvalósíthatatlan ígéretek

Magyar Péter azt is felvetette, hogy ötmilliárd forint vagyon felett extra adófizetési kötelezettséget vezetne be, valamint hogy a miniszterelnök és az országgyűlési képviselők fizetését is jelentősen lecsökkentené.

Arra a kérdésre, hogy az intézkedés mekkora mértékben fedezhetné a hiányt, Sebestyén Géza elmondta, hogy az ígéretekhez képest „csepp lenne a tengerben”. A közgazdász szerint nem véletlen, hogy a világon sehol nem vetnek ki pluszadókat a gazdagokra.

„A gazdagok extra megadóztatása csak politikai szempontból értelmezhető kijelentés. Biztos van, aki ezért szavaz majd a Tisza Pártra, de alapjáraton egy teljesen beválthatatlan, megvalósíthatatlan ígéret. Ha a szándék megvan, és ilyen törvények születnének, úgy a milliárdosok pillanatok alatt találnak olyan ügyvédeket, akik megmondják nekik, hogyan tudják elkerülni ezeket az adókat. Egy ilyen intézkedés ráadásul negatív hatású lenne, hiszen a gazdag cégvezetők az extra adók hatására a vállalataikat is külföldre költöztethetik. Tehát hirtelen munkahelyek szűnnének meg, ami komoly adóbevételektől fosztaná meg a magyar gazdaságot” – mondta Sebestyén Géza, aki szerint a gazdagok extra adófizetési kötelezettsége a választók szempontjából szimpatikus ígéretnek tűnhet, míg a gyakorlatban csak a költségvetési hiány növekedését okozná.

Sebestyén Géza (Fotó: Mathias Corvinus Collegium/Facebook.com)

Adósságnövekedés az ára

A közgazdász szerint korábban is előfordult, hogy a szocialista kormányok nagy kampányígéreteket tettek, majd fedezet hiányában az állam tulajdonában lévő vagyontárgyakhoz nyúltak. Példaként említette Medgyessy Péter korábbi miniszterelnököt, aki kormányzása idején végrehajtotta a száznapos programot.

Az intézkedéscsomag az emberek többségét kedvezően érintette, míg az államháztartás hiányát jelentősen növelte.

Sebestyén Géza hozzátette, hogy a baloldali kormányok alapvetően két forrásból fedezték a költségvetési hiányt. Egyrészt privatizációból – ami gazdaságpolitikailag nem fenntartható –, másrészt nagy összegű hitelfelvétellel, ami az ország eladósodását jelenti. „Teljesen fenntarthatatlan volt az adósságpálya, és a gazdasági modell, amit a baloldali kormányok csináltak. Egy brutális adósságnövekedés volt az ára annak a költekezésnek, amit az akkori vezetők megígértek és megcsináltak. Nagy szerencse, hogy 2010 után egy felelős gazdaságpolitika jött létre.”

Felidézte, hogy 2002-ben 52 százalékon állt Magyarország GDP-arányos államadóssága, míg a baloldali kormányok (Medgyessy-, Gyurcsány- és Bajnai-kormány) nyolc év alatt 82 százalékra vitték fel.

Negatív mellékhatások

Orbán Viktor miniszterelnök januárban azt mondta: még korainak tartaná, hogy a hazai fizetőeszköz az euró legyen.

A Tisza Párt elnökének erről a kérdésről is más elképzelése van.

Magyar Péter tavaly decemberben egy interjúban kijelentette, hogy megválasztása esetén az euró bevezetése felé tereli Magyarországot. Sebestyén Géza szerint az ötlet szintén népszerű a választók körében, de többségében azoktól a politikusoktól lehet ilyet hallani, akik nem értenek a gazdasághoz. „Általában mindenki azt gondolja, hogy az euró bevezetése arról szól, hogy nekünk is olyan fizetésünk lesz, mint a nyugati országok állampolgárainak. Nyilván ez sosem így történik, ez egy álom, ami teljesen megalapozatlan.”

A közgazdász megjegyezte, hogy az euró bevezetésétől az infláció csökkenését is várják, míg a negatív mellékhatásairól megfeledkeznek. „Érdemes tudni, hogy az infláció és a gazdasági növekedés mindig kéz a kézben jár. Tehát a magasabb gazdasági növekedés és a bérnövekedés csak magasabb inflációval képzelhető el. Tehát, ha bármelyik országot megnézzük, akkor majdnem mindenhol ugyanazt látjuk, hogy amint bevezették az eurót, előtte volt egy dinamikus bérnövekedésük, egy dinamikus bérfelzárkózásuk, és utána már nem.” Példaként említette Szlovákiát, ahol 2009-ig kimagasló volt a GDP-növekedési ütem, majd az euró bevezetése után ez visszaesett. A bérnövekedésük szintén az egyik legrosszabb lett a V4-es országokon belül.

„Az euró bevezetésnek van egy mítosza, sajnos az előnyei mind elképzeltek, fiktívek, a hátrányai viszont valósak. A GDP-konvergencia nem tud megvalósulni, valamint nagyon lassan és nehezen megy véghez a bérkonvergencia. A magyaroknak ez egy katasztrófa lenne, amit a Magyar Nemzeti Bank elemzéseiben is alátámasztott”

– hangsúlyozta Sebestyén Géza, hozzátéve, hogy a saját valutára jelenleg mindenképp szükség van.