Macron nyomást akar gyakorolni Moszkvára

Emmanuel Macron francia elnök szerint egyértelműnek kell lennie a nyomásnak, amelyet az Ukrajna mellett álló országok az Egyesült Államokkal együtt gyakorolnak Oroszországra, mert Moszkva nem olyan benyomást kelt, mintha őszintén akarná a békét.

A francia elnök szerint Oroszország nem válaszol az Egyesült Államok és Ukrajna által az egyhónapos tűzszünettel kapcsolatban tett javaslatra, „fokozza támadása hevességét”, és Vlagyimir Putyin orosz elnök „előbb mindent meg akar kapni, és csak utána tárgyalni”.

„Ha békét akarunk, Oroszországnak egyértelműen kell válaszolnia, és az Egyesült Államokkal közösen rá gyakorolt nyomásnak világosnak kell lennie, hogy elérjék a tűzszünetet”

– közölte Macron azután, hogy részt vett a Keir Starmer brit miniszterelnök által kezdeményezett szombati londoni videokonferencián.

Macron köszönetet mondott ukrán kollégájának, Volodimir Zelenszkijnek, amiért „volt bátorsága kezdeményezést tenni a béke érdekében Donald Trump amerikai elnökkel és egy hónapos fegyverszünetet javasolni”.

„A tartós béke érdekében segítenünk kell Ukrajnát az ellenállásban, hogy erős hadsereget hozhasson létre, amely megvédelmezi az országot, és nekünk késznek kell állnunk garantálni ezt a békét”

– áll a francia elnök üzenetében.

Macron sikeresnek nevezte azt a minapi párizsi találkozót, amelyen több mint harminc ország vezérkari főnöke vett részt, mondván, valamilyen módon mindegyik ország kész részt venni a béke szavatolásában. „Most tervet kell készíteni és minden országgal külön kell találkozni” – tette hozzá.

Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter a videokonferenciával kapcsolatban megállapította, hogy az azon részt vevő

mintegy 25 ország egységesen Ukrajna mellett áll, és továbbra is támogatja az orosz agresszióval szemben, valamint egyetért abban, hogy Oroszországra nyomást kell gyakorolni.

„A konferencia Európa feletti volt, hiszen részt vett rajta Recep Tayyip Erdogan török elnök, a kanadai miniszterelnök, Új-Zéland és Ausztrália képviselői” – mondta krakkói sajtóértekezletén Kosiniak-Kamysz.

A videokonferencián szintén részt vevő Olaf Scholz német kancellár közleményt adott ki, és ebben felszólította Oroszországot, hogy törekedjen egy „igazságos és tartós béke” megkötésére Ukrajnával. Hozzátette, hogy ennek elérésében Donald Trump amerikai elnöknek vezető szerepet kell játszania.

Nem lehet az ukrajnai tűzszünet ára az, hogy az orosz agresszió ellen védekező Kijevnek engednie kellene követeléseiből – jelentette ki Jana Cernochová cseh védelmi miniszter szombaton Prágában azután, hogy ukrán kollégájával, Rusztem Umerovval tárgyalt.

Rusztem Umerov a sajtótájékoztatón eredményesnek minősítette prágai tárgyalásait, és köszönetet mondott Csehországnak a hazájának nyújtott politikai és katonai támogatásért.

„Biztosítottam a miniszter urat, hogy kedvezően fogadjuk a tűzszüneti tárgyalásokat. De ez nem lehet az ára annak, hogy Ukrajnának visszakoznia kellene követeléseiből” – mondta a cseh tárcavezető újságíróknak. Hogy konkrétan milyen ukrán követelésekre gondolt, azt Cernochová nem pontosította.

A miniszter biztosította ukrán partnerét arról, hogy

a cseh kormány folytatja az ukrán katonák kiképzését Csehországban, illetve a lőszerbeszerzést az ukrán hadsereg számára.

„Készek vagyunk ezt folytatni. Igyekszünk segíteni Ukrajnának minden lehetséges módon” – szögezte le a cseh tárcavezető.

A miniszterek megegyeztek abban, hogy támogatni fogják a cseh és az ukrán hadiipari cégek együttműködését. „Ukrajna továbbra is számíthat Csehországra” – hangsúlyozta Cernochová.

Csehország a háború eddigi három éve alatt mintegy 116,8 milliárd forint értékű katonai segélyt nyújtott Ukrajnának, egyebek között több mint hétezer ukrán katonát képeztek ki a csehek saját költségükre, valamint több mint 390 ezer ukrán menekült kapott védelmi státust Csehországban.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter éles kritikával illette Ursula von der Leyent. Az Európai Bizottság elnökét „Führer Ursula” néven emlegette, mondván, hogy Európa remilitarizálására törekszik.

Szergej Lavrov amerikai bloggereknek – Mario Nawfalnak, Larry Johnsonnak és Andrew Napolitanónak – adott interjújában fejtette ki véleményét az Európai Unió jelenlegi szerepéről. „A helyzet nagyon más volt korábban, hiszen akkor még az alkotmányban rögzítették a nemzeti kisebbségek jogait, miközben beillesztették a NATO-tagságot is. Kijelentették, hogy a NATO Ukrajna jövője, és az Európai Unió is az” – mondta Lavrov a TASZSZ orosz hírügynökség szerint.

A külügyminiszter szerint azonban az EU elvesztette önállóságát gazdasági szervezetként, és egyértelműen a háborús készülődés útjára lépett.

„Führer Ursula mindenkit mozgósít Európa újrafegyverzésére” – fogalmazott. Lavrov szerint a fegyverkezési törekvések hihetetlen összegekbe kerülnek, és sokan úgy vélik, hogy ez csupán egy trükk, amellyel elterelik az európai polgárok figyelmét.

„Egyre többen gondolják úgy, hogy ez csak egy figyelemelterelés arról a több százmilliárd euróról, amit a Covid-világjárvány alatt és Ukrajna támogatására elköltöttek anélkül, hogy megfelelő ellenőrzés történt volna” – tette hozzá Szergej Lavrov.

Az orosz diplomácia vezetője ezzel azt sugallta, hogy az EU politikai és pénzügyi döntései mögött rejtett érdekek húzódnak, és hogy az ukrajnai háború csak egy eszköz a nagyhatalmak kezében.

Újabb támadásokat indított Oroszország és Ukrajna, mindkét fél több légicsapást és dróntámadást hajtott végre.

Az orosz védelmi minisztérium szombati közlése szerint 126 ukrán drónt fogtak el orosz terület fölött az éjszaka folyamán. Az éjjel indított ukrán drónok közül 64-et a volgográdi, illetve a voronyezsi régió felett fogtak el, míg a többi a határhoz közeli térséget vette célba – közölték.

Andrej Bocsarov, a Volgográdi terület kormányzója megerősítette, hogy

a lelőtt drónok törmelékei tüzet okoztak Volgográd városban, a Lukoil vállalat egyik olajfinomítója közelében,

de több részletet nem árult el.

Helyi sajtójelentések szerint a közeli repülőtereket ideiglenesen lezárták. Az orosz védelmi tárca arról is hírt adott, hogy a kurszki régió nyugati részén visszafoglalták Rubansinya és Zaolesenyka települést.

Oroszország sem maradt tétlen, ugyanis az ukrán légierő közlése szerint

Oroszország 178 drónt indított Ukrajna ellen, valamint két ballisztikus rakétát is kilőttek ukrán területre.

Az ukrán légvédelem 130 drónt semmisített meg, azonban további 38 drón eltűnt a radarról.

Az éjjeli támadások során jelentős károkat okoztak Oroszország légicsapásai Ukrajnában, különösen a dnyipropetrovszki és odesszai régiókban, ahol több energetikai létesítmény is megsérült.

A DTEK ukrán energiaszolgáltató közleménye szerint az orosz légicsapások miatt mindkét térségben áramkimaradások alakultak ki.