Lengyelország évi 100 ezer önkéntes katonát akar kiképezni

Lengyelországban 2027-re a jelenlegi duplájára, hetvenezerre emelnék az évente kiképzett önkéntes katonák számát, azt követően pedig évi százezer önkéntes tartalékost kellene kiképezni – jelentette be Donald Tusk lengyel miniszterelnök a keddi kormányülés elején.

Jelenleg az önkéntes tartalékosok katonai alapképzése egy hónapig tart, a résztvevők hatezer zloty (573 ezer forint) fizetést kapnak – emlékeztetett Tusk. A kormány előtt álló feladatnak nevezte annak biztosítását, hogy legkésőbb 2026-tól minden érdeklődő részt vehessen ilyen kiképzésben – számolt be róla az MTI.

Egy elképzelhető pozitív ösztönző elemként említette, hogy

a kiképzés során lehetőség nyílna ingyenes hivatásos gépjárművezetői tanfolyam elvégzésére.

Lengyelországban jelenleg a katonai alapképzésben évente mintegy 35 ezer önkéntes vesz részt. Tusk bejelentette: 2027-ig duplájára emelnék a kiképzettek számát, onnantól kezdve pedig évi 100 ezer önkéntest képeznének ki.

Jelezte: a nemzetvédelmi tárca tervek szerint március végéig készíti elő a kiképzések számának növelését célzó javaslatokat.

A hivatásos hadsereg és az önkéntes területvédelmi erők (WOT) mellett létre kell hozni a tartalékosok hadseregét

– jelentette ki Tusk.

Arról, hogy a tartalékosokkal együtt 500 ezer főre emelnék a lengyel hadsereg létszámát, Tusk múlt pénteken beszélt a szejm plenáris ülésén. Akkor bejelentette: az év végéig olyan kiképzési modellt szeretnének előterjeszteni, melynek értelmében minden felnőtt férfit kiképeznének egy esetleges háborús helyzetre.

Lengyelországnak tovább kell növelnie védelmi képességeit, ennek kapcsán megfontolandó az ország kilépése a gyalogsági aknák és a kazettás bombák tilalmáról szóló nemzetközi egyezményekből – jelentette ki Donald Tusk lengyel kormányfő pénteken a varsói szejmben, jelezve, hogy ő támogatja ezt a lépést.

Tusk a szejm plenáris ülésén elhangzott beszédében ismertette az aktuális nemzetközi biztonsági helyzetre vonatkozó álláspontját. Beszédén Andrzej Duda elnök is jelen volt.

Utalva az előző napi, Ukrajnáról szóló rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozóra, Tusk elmondta, hogy uniós kollégái megosztották vele az arra utaló hírszerzési információkat, melyek szerint

Oroszország úgy növeli katonai képességeit, hogy „3-4 éven belül képes legyen teljes körű hadműveletre, nemcsak Ukrajnával, hanem egy merően nagyobb erővel szemben is”.

Tekintettel az Oroszország iránti viszonyt érintő amerikai érdekek jelenleg zajló átértelmezésére, Európa helyzete nehezebbé válik – utalt Tusk az Ukrajnáról tervezett béketárgyalásokra.

Uniós kollégái részéről nincs olyan elvárás, hogy lengyel katonák is részt vegyenek egy ukrajnai misszióban. Fontosnak nevezte emellett, hogy Lengyelország megvédje keleti határát, amely egyben az Európai Unió külső határa is. Lengyelország „minden elérhető lehetőséget” kihasznál védelme erősítésére – mondta Tusk.

„Varsó komolyan tárgyal Franciaországgal az európai nukleáris pajzsról.”

Utalt azokra a tervekre, melyek szerint 500 ezer főre emelnék a lengyel hadsereg létszámát a tartalékosokkal együtt. Bejelentette, hogy

az év végéig olyan kiképzési modellt szeretnének előterjeszteni, melynek értelmében minden felnőtt férfit kiképeznének egy esetleges háborús helyzetre.

Később újságíróknak kifejtette azt is, hogy

ő nem kötelező kiképzésre gondolt.

Elmondta továbbá, hogy kikérte a védelmi miniszter véleményét arra vonatkozóan, hogy Lengyelország kilépjen-e a gyalogsági aknák alkalmazásáról szóló, ottawai egyezményből, és talán a kazettás bombák tilalmáról szóló, dublini egyezményből is. Hozzátette: ő a pozitív véleményezést javasolja.

Jaroslaw Kaczynski, a fő ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság elnöke a kormányfői beszédről az X-en azt írta: „Tusk ma másképp beszél, mint eddig, de kezdjen végre cselekedni is.”

„A miniszterelnök már csak azért is nehezen folytathat hatékony biztonságpolitikát, mert előző kormányzása idején a lengyel-orosz kapcsolatok újraindítását célzó oroszbarát politikát folytatott” – mondta Kaczynski.

Andrzej Duda a szejm ülése előtt az X-en közölte: alkotmánymódosítási javaslatot nyújtott be Szymon Holownia alsóházi elnöknél, melynek értelmében a bruttó haza termék (GDP) legalább 4 százalékában szabnák meg a lengyel védelmi kiadásokat. „Az idei lengyel költségvetés 4 százalékos védelmi ráfordítást irányoz elő. Elemezni fogják, hogy szükség van-e ehhez alkotmánymódosításra” – tette hozzá a házelnök.

Európa nem fog tudni megnyerni egy fegyverkezési versenyt Oroszországgal szemben – így kommentálta csütörtökön Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az EU katonai terveivel kapcsolatos nyilatkozatait.

Dmitrij Peszkov többek között Donald Tusk csütörtöki kijelentésére reagált, a lengyel miniszterelnök ugyanis azt mondta, hogy

Európának fegyverkezési versenyt kell indítania Oroszországgal szemben,

ezt pedig Moszkva nem fogja tudni megnyerni.

Peszkov ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy Moszkva nem is kíván ilyen versenybe beszállni.

„Nem fognak ellenünk nyerni. Mert mi nem veszünk részt ebben a játékban” – szögezte le a Kreml szóvivője a TASZSZ beszámolója szerint.

„Nekünk más elfoglaltságunk van: biztosítani a saját érdekeinket” – tette hozzá Peszkov.

Ukrajna egy részleges tűzszünet ötletét is fel fogja vetni az Egyesült Államokkal folytatott tárgyaláson, amelyet kedden Szaúd-Arábiában tartanak – értesült a Financial Times. Mindeközben az amerikai fél képviselői is nyilatkoztak a találkozóról, amelynek fő kérdése álláspontjuk szerint az lesz, hogy Ukrajna valóban készen áll-e a reális békére.

Mint korábban írtuk, az amerikai és az ukrán fél képviselői még a múlt héten közölték, hogy a kudarcba fulladt fehér házi találkozó után ezen a héten Szaúd-Arábiában ülhetne össze ismét.

A Financial Times ezzel a találkozóval összefüggésben osztott meg egy saját értesülést, amely szerint

a tárgyaláson Ukrajna megpróbálja meggyőzni az Egyesült Államokat, hogy folytassák a hírszerzési és katonai támogatást – amiért cserébe egy részleges tűzszünetet javasolhatnak majd.

A részleges tűzszünet értelmében Ukrajna felhagyna az Oroszország elleni nagy hatótávolságú csapásokkal és a fekete-tengeri akciókkal. A lap szerint az ukrán küldöttség arról igyekszik majd meggyőzni az amerikai fél képviselőit, hogy Volodimir Zelenszkij elnök nyitott a háború gyors befejezésére.

Egy ukrán tisztviselő azt nyilatkozta a lapnak: Kijev rövid távon az Egyesült Államokkal való kapcsolatépítést helyezi előtérbe. Ugyanakkor két európai tisztviselő szerint Ukrajna a részleges tűzszünetet „szívességet a szívességért” alapon ajánlaná fel a fegyverszállítások és a hírszerzési támogatás visszaállításáért cserébe.

Az amerikaiak kíváncsiak Ukrajna álláspontjára, tisztázni kell Zelenszkij mondatait

Az amerikai külügyminisztérium szóvivője nemrég közölte, hogy Marco Rubio külügyminiszter hétfőtől szerdáig a szaúd-arábiai Dzsiddában tartózkodik, hogy megbeszéléseket folytasson „az orosz–ukrán háború befejezésére irányuló elnöki cél előmozdítása érdekében”. Úgy tudni, hogy ennek részeként az amerikai–ukrán találkozóra kedden kerül majd sor.

A Reuters hírügynökség friss cikke szerint két amerikai tisztviselő is megerősítette ezt az információt. Azt is közölték továbbá:

a találkozó célja az lesz, hogy megállapítsák, Ukrajna hajlandó-e anyagi engedményeket tenni Oroszországnak a háború befejezése érdekében.

„Nem lehet egyszerre azt mondani, hogy »békét akarok«, és azt, hogy »semmiben sem vagyok hajlandó kompromisszumot kötni«” –  mondta a névtelenül nyilatkozó tisztviselők egyike Zelenszkijről. Hozzátette: „Látni akarjuk, hogy az ukránok nemcsak a békében, hanem egy reális békében is érdekeltek-e. Ha csak a 2014-es vagy 2022-es határok érdeklik őket, az beszédes.”

Az amerikai küldöttség arra is figyelni fog, hogy az ukránok tényleg komolyan gondolják-e kapcsolatok javítását a Trump-kormányzattal. Az ukrán delegáció élén várhatóan Andrij Jermak, Zelenszkij egyik legfőbb bizalmasa, az ukrán elnöki hivatal vezetője fog állni.

Emellett úgy tudni, hogy hétfőn Volodimir Zelenszkij is országba érkezik, hogy Szaúd-Arábia koronahercegével találkozzon (az ukrán elnök eredetileg pár hete, az orosz–amerikai tárgyalások idején érkezett volna az országba, de ezt akkor lemondták).

Zelenszkij a minap azt mondta: Ukrajna teljes mértékben elkötelezett a konstruktív párbeszéd mellett Szaúd-Arábiában. „Reális javaslatok vannak az asztalon. A kulcs az, hogy gyorsan és hatékonyan lépjünk” – fogalmazott.

Amerikai részről Marco Rubio mellett Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó és Donald Trump közel-keleti megbízottja, Steve Witkoff is ott lesz a tárgyaláson.

Amerikai részről van olyan tisztviselő is, aki már látni véli a pozitív változást

A BBC mindeközben arról számolt be egy magas rangú amerikai külügyi tisztviselőre hivatkozva, hogy  a Trump-kormányzat úgy véli, Ukrajna vezetése készen áll arra, hogy továbblépjen a tűzszüneti folyamat vonatkozásában.

„Az a tény, hogy a vezetőik is eljönnek, jó jel számunkra, hogy le akarnak ülni, és készek továbblépni”

– mondta a névtelenül nyilatkozó külügyminisztériumi tisztviselő a Dzsiddában folytatott tárgyalásokról.

Trump különmegbízottja, Steve Witkoff pedig azt közölte nemrég: Szaúd-Arábiában az amerikai csapat a béke „keretrendszerét” akarja megvitatni, hogy megpróbáljanak véget vetni az orosz–ukrán háborúnak.