POLITIK
Iráni vizeken.
A kínai, az iráni és az orosz haditengerészet közös hadgyakorlatot tart márciusban – jelentette be vasárnap a kínai nemzetvédelmi minisztérium.
A Security Belt-2025 kódnevű gyakorlat az iráni Chabahar kikötő közelében lévő területeken lesz – közölte a minisztérium.
A gyakorlatban részt vevő kínai flotta egy rombolót és egy ellátóhajót is magában foglal. A hadgyakorlaton a tervek szerint tengeri célpontok megsemmisítését, kárelhárítást, valamint kutatási és mentési akciók közös végrehajtását gyakorolják majd.
A közös gyakorlat célja a kölcsönös bizalom erősítése és a pragmatikus együttműködés elősegítése a részt vevő országok haditengerészeti erői között – tette hozzá a pekingi minisztérium közleménye.
A Security Belt-2025 kódnevű gyakorlat az iráni Chabahar kikötő közelében lévő területeken lesz - közölte a minisztérium. A gyakorlatban részt vevő kínai flotta egy rombolót és egy ellátóhajót is magában foglal.
A hadgyakorlaton a tervek szerint tengeri célpontok megsemmisítését, kárelhárítást, valamint kutatási és mentési akciók közös végrehajtását gyakorolják majd.
A Trump-kormányzat visszavonta Irak mentességét az iráni áramszállítások vásárlásának tilalma alól – közölte a washingtoni külügyminisztérium szóvivője helyi idő szerint szombaton.
James Hewitt nemzetbiztonsági szóvivő szerint Washington nem ad többé semmilyen gazdasági vagy pénzügyi könnyítést Teheránnak. „Sürgetjük az iraki kormányt, hogy a lehető leghamarabb szüntesse meg az iráni energiaforrásoktól való függőségét” – mondta.
A döntés „biztosítja, hogy Iránnak semmilyen mértékű gazdasági vagy pénzügyi könnyítést nem engedélyezünk” – mondta a szóvivő, hozzátéve, hogy Trump-adminisztráció Iránnal szembeni intézkedéseinek célja, hogy „véget vessen nukleáris fenyegetésének, megfékezze ballisztikus rakétaprogramját, és megakadályozza terrorista csoportok támogatását”.
Donald Trump a hivatalba lépését követő egyik első intézkedése során „maximális nyomást” helyezett vissza Iránra. Előző elnöki ciklusában az amerikai elnök kivonta az Egyesült Államokat az iráni atomalkuból.
„Trump elnök világosan megmondta, hogy az iráni rezsimnek fel kell hagynia atomfegyverre irányuló törekvéseivel, különben maximális nyomással kell szembenéznie” – mondta a nemzetbiztonsági szóvivő.
„Reméljük, hogy a rezsim a destabilizáló politikája elé helyezi népe és a régió érdekeit”.
A Biden-kormány többször megújította Irak mentességét, miközben sürgette Bagdadot, hogy csökkentse az iráni villamos energiától való függőségét. A külügyminisztérium szóvivője megismételte ezt a felhívást. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Irak villamosenergia-fogyasztásának az iráni áramimport 2023-ban mindössze 4 százalékát tette ki.
Donald Trump amerikai elnök pénteken, a Fox Business Network nevű hírcsatornának bejelentette, tárgyalni akar Iránnal a síita állam nukleáris programjáról, ezért levelet írt Ali Hamenei ajatollahnak, Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjének – írja az MTI.
„Azt mondtam nekik, remélem, hogy tárgyalni fognak, mert az sokkal jobb lesz Iránnak” – mondta Trump. „Szerintem örülniük kellene ennek a levélnek, mert a másik lehetőség az, hogy csinálnunk kell valamit, mert nem engedhetünk meg még egy atomfegyvert” – fogalmazott Trump.
„Iránt két módon lehet kezelni. Katonailag vagy alkut kötünk. Jobban örülnék, ha alkut tudnánk kötni, mert nem szeretnék ártani Iránnak. Nagyszerű nép”
– fejtette ki Trump.
A teheráni külügyminisztérium egyelőre nem reagált a nyilatkozatra. A két ország között nincs hivatalos diplomáciai kapcsolat. Irán mintegy 20 éve váltig állítja, hogy nukleáris fejlesztései kizárólag békés célokat szolgálnak, és nem akar atomfegyvert előállítani.
Irán 2015-ben írt alá egyezséget nukleáris programjáról a nagyhatalmakkal, azonban ezt 2018-ban az Egyesült Államok, Trump első elnöksége idején egyoldalúan felmondta, és visszaállította a Teheránt sújtó szankciókat. A megállapodás értelmében Irán korlátozta nukleáris tevékenységét, cserébe a nemzetközi közösség enyhített az országot sújtó büntetőintézkedéseken. Donald Trump akkor azzal indokolta országa kilépését a megállapodásból, hogy az végső soron nem garantálja, hogy Iránnak soha nem lesz atomfegyvere.
Idén február elején azonban Donald Trump már arról beszélt, hogy új, hiteles atomalkut szeretne megkötni Iránnal, egyúttal rendkívül eltúlzottnak nevezte azon híreszteléseket, amelyek szerint az Egyesült Államok Izraellel karöltve a síita államot „darabjaira akarja széttépni”.
„Azt akarom, hogy Irán nagy és sikeres ország legyen, de olyan, amelynek nem lehet atomfegyvere”
– szögezte le Trump a Truth Social közösségi oldalon közzétett üzenetében.
Kedden pedig sajtóértesülések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök beleegyezett, hogy közvetíteni fog Teherán és Washington között az iráni atomprogramról, valamint az Amerika-ellenes regionális szervezetek Teherán általi anyagi támogatásáról szóló tárgyalásokon. Az orosz közvetítés lehetősége már a februári Trump–Putyin telefonmegbeszélésen is szóba került.
Donald Trump Oroszország után Iránnal is tárgyalóasztalhoz ülne, azonban évek óta nincs párbeszéd a felek között, Vlagyimir Putyin azonban felajánlotta a segítségét.
Vlagyimir Putyin beleegyezett abba, hogy közvetítőként részt vegyen az Amerikai Egyesült Államok és Irán között tervezett egyeztetésekben, amelyek során az iráni atomprogramról, valamint az Amerika-ellenes regionális szervezetek Teherán általi anyagi támogatásáról szólnának. Trump ezt már a Putyinnal való februári telefonon egyeztetése során felvetette – írja a Bloomberg nyomán a Világgazdaság.
A közvetítő szerep lehetősége az amerikai és az orosz delegációk februári, Szaúd-Arábiában történt egyeztetése során is napirendre került. Ezt azonban sem a Fehér Ház, sem a Kreml nem erősítette meg.
Oroszország álláspontja szerint az Egyesült Államoknak és Iránnak minden problémát tárgyalások útján kell megoldania.
Az iráni külügyminisztérium az értesülésre csak annyit reagált, hogy természetes dolog, ha egyes országok felajánlják segítségüket. Esmaeil Baghaei külügyi szóvivő szerint a téma jelentősége miatt egyáltalán nem meglepő, hogy sok fél jó szándékot és készséget mutat a segítségnyújtásra.
Donald Trump hivatalba lépése óta igyekszik helyreállítani kapcsolatait Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
A két ország közötti viszony az orosz-ukrán háború 2022-es kitörése után romlott meg jelentősen. Trump előző elnöksége alatt is jól szót értettek egymással a felek.
A Bloomberg forrásai szerint az Egyesült Államok és Oroszország vezető tisztviselői, köztük Marco Rubio amerikai külügyminiszter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a február 18-i rijádi találkozón megvitatták, hogy
Washington érdekelt abban, hogy Moszkva segítsen az Iránnal kapcsolatos kérdésekben.
Lavrov már jelezte iráni kollégájának, hogy
Oroszország kész közvetíteni a felek között,
azt egyelőre még nem lehet tudni, hogy Teherán mennyire lesz fogékony a Washingtonnal való együttműködésre.
Ali Khamenei ajatollah februárban ugyanis úgy nyilatkozott, hogy Donald Trumpban nem lehet megbízni, miután első elnöki ciklusában kilépett az elődje, Barack Obama által aláírt nukleáris megállapodásból. Felhánytorgatta, hogy a republikánus elnök első ciklusa alatt Amerika szankciókat fogadott el Irán ellen, egyúttal kijelentette, hogy országát nem lehet tárgyalásokra kényszeríteni, ha azt nem akarja.
Új, „hiteles” atomalkut sürgetett Iránnal Donald Trump amerikai elnök szerdán, egyúttal „rendkívül eltúlzottnak” nevezte azon híreszteléseket, amelyek szerint az Egyesült Államok Izraellel karöltve a síita államot „darabjaira akarja széttépni”.
„Azt akarom, hogy Irán nagy és sikeres ország legyen, de olyan, amelynek nem lehet atomfegyvere” – szögezte le Trump a Truth Social közösségi oldalon közzétett üzenetében, hozzátéve, hogy mihamarabb ki kell dolgozni az új atomalkut. „Isten óvja a Közel-Keletet!” – zárta üzenetét az elnök.
Előző nap
Trump azt közölte, „utasításokat adott” arra az esetre, ha Irán merényletet követne el ellene.
Mint mondta, ha ez megtörténne, a közel-keleti országot „megsemmisítenék”.
Ugyancsak rendeletet írt alá az Iránra gyakorolt nyomás legmagasabb szintre emeléséről. Ez utasítást tartalmaz az amerikai pénzügyminisztériumnak, hogy a legnagyobb gazdasági nyomást fejtse ki Iránra szankciók során keresztül, amelyek az iráni olajexportot veszik célba.
Szintén szerdán Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter Washington aggodalmai az iráni atomfegyverek fejlesztésével kapcsolatban „megoldhatóak”, „mivel Teherán ellenzi a tömegpusztító fegyvereket”.
Ripost hírek
