Szoboszlai Dominik
Megfeneklettek a tárgyalások.
Izrael bejelentette, hogy leállítja a Gázai övezet áramellátását, miután korábban a humanitárius segélyszállítmányokat is felfüggesztette. A döntés egy újabb lépés a Hamász elleni nyomásgyakorlásban, de komoly következményekkel járhat a több mint kétmillió palesztin számára, akiknek életkörülményei folyamatosan romlanak. A döntés hátterében a tűzszüneti tárgyalások megfeneklése áll.
Izrael bejelentette, hogy teljesen leállítja a Gázai övezet áramellátását, amely több mint kétmillió emberre lenne kihatással — olvasható az AP News-on.
A lépés hátterében az Izrael és a Hamász közötti tűzszüneti tárgyalások megfeneklése áll.
Izrael nyomást akar gyakorolni a Hamászra, hogy a csoport fogadja el a tűzszünet első szakaszának meghosszabbítását, amelynek részeként a fegyveres szervezetnek szabadon kellene engednie a megmaradt izraeli túszok felét, cserébe Izrael ígéretet tett volna a tartós tűzszünetről szóló tárgyalások megkezdésére.
A Hamász azonban azt követeli, hogy azonnal kezdődjenek tárgyalások a tűzszünet nehezebb, második szakaszáról, és közölte, hogy az egyiptomi közvetítők által folytatott legutóbbi tárgyalások eredménytelenül zárultak.
Bár a terület sótalanító üzemei továbbra is kapnak áramot az ivóvíz előállításához, a teljes energiaszükséglet kielégítése így is lehetetlenné válhat. Gázában jelenleg generátorok és napelemek biztosítanak némi áramot, de ezek kapacitása erősen korlátozott, és nem képesek ellátni a teljes lakosságot.
A döntés hatásai még nem teljesen világosak, de a humanitárius válság további elmélyülése szinte biztosra vehető.
A Hamász palesztin szervezet szóvivője csütörtökön megismételte azt a követelést, hogy az izraeli hadsereg vonuljon ki a Gázai övezet déli részéről, azzal vádolva Izraelt, hogy az megpróbálja kijátszani a jelenlegi tűzszünet feltételeit, amelynek új szakaszáról Dohában tárgyalnak.
„Sajtóértesülések szerint új javaslatokat terjesztettek elő azzal a céllal, hogy megkerüljék a január 19-i tűzszünethez vezető megállapodást” – mondta az AFP francia hírügynökségnek Hazem Kasszem, az iszlamista terrorszervezet szóvivője, miközben a dohai közvetítőkkel folytatódnak a megbeszélések a megállapodás második szakaszával kapcsolatos nézeteltérések leküzdésére.
„Továbbra is elkötelezettek vagyunk a megállapodás mellett és a második szakasz végrehajtása mellett (…), hogy nem kezdjük újra a háborút, és elkötelezettek vagyunk amellett is, hogy az izraeli hadsereg kivonul Gáza egész területéről” – tette hozzá a nyilatkozó.
„Elkötelezettek vagyunk a Gázai övezet és Egyiptom közötti határ mentén húzódó ütközőzónából való kivonulásának megkezdése mellett, amelynek a tűzszünet első szakaszában kellett volna megtörténnie” – folytatta a szóvivő.
Izrael határozottan visszautasította csütörtökön az ENSZ legújabb jelentését, amely szexuális bántalmazással és népirtásra irányuló tettekkel vádolja az országot.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök is bírálta a jelentést. „Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa néven ismert Izrael-ellenes cirkuszról már régen kiderült, hogy antiszemita, korrupt és irreleváns szervezet, amely támogatja a terrorizmust. Izrael jó okkal döntött úgy körülbelül egy hónappal ezelőtt, hogy kilép belőle” – hangsúlyozta közleményében a kormányfő.
a holokauszt óta legsúlyosabb tömeggyilkosság során, az ENSZ ismét úgy döntött, hogy Izraelt támadja hamis vádakkal, köztük a szexuális erőszak alaptalan vádjaival” – tette hozzá.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által összeállított független vizsgálóbizottság vádja szerint Izrael stratégiaként szexuális bántalmazást alkalmazott a Gázai övezetben, és népirtásra irányuló tetteket követett el a palesztinok ellen. Izraeli illetékesek szerint ezeknek a vádaknak semmi alapjuk nincs, és a vizsgálóbizottság hamis, illetve szándékosan nem vagy felületesen ellenőrzött, másodkézből származó információkra alapozza állításait, amelyek ezáltal elfogultak vagy nem hitelesek. Ez az eljárás nem felel meg az ellenőrzési szabványoknak és az ENSZ által elfogadott módszertannak – szögezte le az izraeli kormány.
A jelentés szerint a népirtásra irányuló tetteket az izraeli hatóságok azzal követték el, hogy
egyebek között az orvosi ellátáshoz való hozzáférés, illetve a szülés akadályozására irányuló intézkedésekkel, ami a római alapokmányban és a népirtás tilalmáról szóló konvencióban a népirtásra irányuló tettek egyik kategóriájaként szerepel.
Az izraeli kormány a hírek szerint azt tervezi, hogy felerősíti a gázai blokádot az általa pokoli tervnek nevezett részeként, hogy nyomást gyakoroljon a Hamászra a további túszok szabadon bocsátása érdekében anélkül, hogy csapatokat vonna ki a palesztin területről. A terv magában foglalja az áramellátás leállítását, valamint a fennmaradó háborús ellátások visszavonását, miközben az észak-gázai palesztinokat a déli területekre költöztetnék, hogy előkészítsék az utat a háború újraindításához.
Az izraeli kormány ragaszkodik ahhoz a javaslathoz, amely a ramadán, majd a húsvét alatti tűzszünet első szakaszát április 20-ig meghosszabbítaná. Ennek következtében a megmaradt túszok felét szabadon engednék az izraeli börtönökben lévő palesztinokért cserébe. A másik felét akkor szabadítják fel, ha megállapodás születik a háború tartós befejezéséről.
A Hamász elutasította az izraeli javaslatot, mondván, hogy az sérti a januári fegyverszüneti megállapodást, amely a csapatkivonás mellett a túszok további szabadon bocsátását irányozta elő. A diplomáciai helyzet továbbra is feszült, és a közelgő ramadán és húsvét idején a tűzszünet meghosszabbítására tett kísérletek sem hoztak áttörést.
Szerdától Eyal Zamir vezérőrnagy veszi át az IDF vezetését, aki a Hamász gyors legyőzését szorgalmazza.
Közben a Hamász is jelezte, hogy készen áll a háború folytatására. Az arab sajtó értesülései szerint a Hamász izraeli túszokat ejtett, hogy tovább erősítse a biztonsági intézkedéseket, és robbanóanyagokat is kinyert a fel nem robbant izraeli fegyverekből, amelyeket út menti bombákhoz használhat. Jelenleg 59 izraeli túszt tartanak fogva Gázában, azonban az izraeli hatóságok úgy vélik, hogy legalább 34 ember már meghalt közülük.
A tűzszünet első szakasza alatt, amely már hat hete tart, napi 600 segélyszállító kamion érkezett Gázába, azonban a segélyek izraeli blokkolása jelentős humanitárius válságot eredményezett.
„A ramadán kezdetén a palesztinok ragaszkodnak a tűzszünethez. Izrael azonban döntött, hogy visszaállítja a segélyek totális blokádját, ezáltal ismét kétségbeesésbe, éhezésbe és félelembe taszítva az embereket” – mondta Fikr Shalltoot, egy palesztin orvosi jótékonysági szervezet gázai igazgatója.
A helyzet egyre súlyosabb, és a nemzetközi közösség figyelme a közelgő humanitárius katasztrófa felé fordul. A diplomáciai megoldások keresése egyre bonyolultabbá válik, miközben mindkét fél készül a háború újraindítására.