Európa vezetőit bírálta az amerikai politikus

Steve Witkoff, Donald Trump közel-keleti különmegbízottja szerint jelentős előrelépés történt az orosz–ukrán konfliktus rendezésében, amit Trump befolyásának tulajdonít. A Tucker Carlsonnak adott interjúban hangsúlyozta, hogy mindkét fél számára elfogadható tűzszüneti megállapodás a cél, és szerinte egy harmincnapos fegyvernyugvás elérése már nincs messze. Witkoff bírálta az európai vezetőket, akik szerinte hibát követnek el Ukrajna háborús álláspontjának erősítésével, miközben a béketárgyalások kulcsfontosságúak lennének.

Forrás: AFP

Steve Witkoff, Donald Trump közel-keleti különmegbízottja Tucker Carlson amerikai véleményvezérnek adott interjúban kijelentette, hogy szerinte komoly lépéseket sikerült megtenni Oroszország és Ukrajna ügyében, a béke megteremtése érdekében. 

– állítja Steve Witkoff, majd folytatta: 

„Mindenki látta, hogy mi történt az Ovális Irodában Zelenszkijjel és az elnökkel. Úgy érzem, tiszteletlenül viselkedni Trumppal, ez nem egy jó kapcsolatra vall. Ám ezt már kijavították, és remélhetőleg félreértésnek könyveljük el az esetet, és eljutunk a békés megoldáshoz.”

A tűzszüneti megállapodás kapcsán azt is kijelentette, hogy az amerikai adminisztráció legfőbb célkitűzése, hogy mindenkét fél elégedett legyen vele. 

Steve Witkoff kifejtette, hogy az európai vezetőkkel is tárgyalás folyik, ám „alaptalannak és ostobaságnak” nevezte a brüsszeli elit háborúpárti érveit.

 Trump különmegbízottja célként egy harmincnapos tűzszünetet határozott meg, amely alatt lehetőség nyílna az állandó tűzszünet megkötésére. 

– vallja Steve Witkoff. 

„Nem akarok örök optimistának tűnni, de azt érzem, hogy képesek leszünk összehozni a két oldalt. Teljesen leszűkítettük a problémás kérdéseket. Tehát én optimista vagyok” – állítja Trump különmegbízottja. 

Az interjú során Steve Witkoff beszélt még az ukrajnai elnökválasztásról is, valamint felfedte, hogy hogyan reagált Putyin a Trump ellen elkövetett merényletre.

Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban folytatódnak az orosz–ukrán háború lezárására irányuló tárgyalások. Ez az első alkalom, hogy egyszerre tartózkodnak a helyszínen az ukrán és az orosz delegáció tagjai. A Washington és Kijev közötti párbeszéd már vasárnap éjszaka véget ért, hétfő délelőtt pedig Moszkvával is elkezdődtek a tárgyalások. Az Egyesült Államok azt reméli, hogy ma végre megszületik egy valódi tűzszüneti megállapodás.

Szaúd-Arábiára figyel a világ szeme, ugyanis az Egyesült Államok ismét Rijádban tárgyal az orosz–ukrán háború lezárásáról. Az Egyesült Államok nagy reményekkel vág neki a tárgyalásoknak, ugyanis ez az első alkalom, hogy mindkét hadban álló fél jelen van a szaúdi fővárosban. Mindez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy háromoldalú tárgyalás keretében folytatják az egyeztetést, ugyanis Washington külön-külön tárgyal Kijevvel és Moszkvával.

Az Egyesült Államokat ezúttal alacsonyabb szintű tisztviselők képviselik, így sem Steve Witkoff, sem Marco Rubio külügyminiszter, sem Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó nincs jelen Szaúd-Arábiában. Washingtont ezúttal Andrew Peek, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának vezető igazgatója és Michael Anton, a külügyminisztérium vezető tisztviselője képviseli.

Steve Witkoff, Donald Trump közel-keleti különmegbízottja, aki aktív szerepet vállalt az orosz és az ukrán fél közötti közvetítésben, a találkozót megelőzően leszögezte, hogy hisz Vlagyimir Putyin orosz elnök béke iránti elkötelezettségében, és nem lát orosz fenyegetést Európa többi részére. Elmondása szerint a harmincnapos tűzszünet szempontjából fontosnak ígérkezik a hétfői nap.

„Úgy gondolom, hogy hétfőn Szaúd-Arábiában valódi előrelépést fogunk látni”

– jelentette ki a diplomata. A Kreml ezzel szemben már jóval visszafogottabban fogalmazott. „Még csak az út elején járunk” – fogalmazott Dmitrij Peszkov.

Eközben Oroszország fokozta a nyomást Ukrajnában, a hétvégén több nagyszabású támadást is végrehajtott ukrán városok ellen. Kijev szombat este szenvedte el az egész háború egyik legnagyobb dróntámadását, de Zaporizzsját és Odesszát sem kímélték az orosz fegyverek. A polgári infrastruktúrát célzó támadásoknak több halálos áldozata és rengeteg sérültje van.

Egy lerombolt lakóépület látványa az orosz dróntámadást követően az ukrajnai Kijevben 2025. március 23-án. (Fotó: Danylo Antoniuk/Anadolu via Getty Images)

A találkozót megelőzően Donald Trump és Vlagyimir Putyin telefonbeszélgetésének köszönhetően Kijev és Moszkva már megegyezett egy részleges tűzszünetben, amely az energetikai infrastruktúrát érinti. „Megállapodtunk egy azonnali tűzszünetben minden energetikai infrastruktúra tekintetében, azzal a megállapodással, hogy a lehető leggyorsabban dolgozunk a teljes tűzszünet és végső soron ennek a szörnyű háborúnak a befejezése érdekében” – közölte Donald Trump a beszélgetést követően.

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter úgy reagált a fejleményre, hogy különösen jó hír az energetikai infrastruktúra meg nem támadásáról szóló nyilatkozat, azonban azt már első nap megszegte mindkét fél. Ezek a támadások újabb vitát váltottak ki a hadban álló felek között, mivel Ukrajna és Oroszország egymásra mutogatott a megállapodás megsértése miatt. Volodimir Zelenszkij Finnországban arról beszélt, országa kész megosztani energetikai létesítményeinek listáját, hogy a tűzszüneti javaslatot végre lehessen hajtani. Az ukrán elnök úgy véli, hogy az Egyesült Államoknak kellene átvennie az ellenőrzést az energiaipari infrastruktúrát érintő tűzszünet ellenőrzése felett.

Az amerikai–ukrán megbeszélés már véget ért

Az amerikai–ukrán tárgyalásokra már vasárnap délután sor került. Rusztem Umerov védelmi miniszter éjszaka fél 11 után jelentette be, hogy véget ért a megbeszélés. „Befejeztük a találkozót az amerikai csapattal. A beszélgetés konstruktív és informatív volt, kulcsfontosságú kérdéseket vitattunk meg, különösen az energiaszektorban. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök feladata, hogy tisztességes és tartós békét teremtsen országunk és népünk, és ezáltal egész Európa számára. Azon dolgozunk, hogy ez valósággá váljon” – idézi Rusztem Umerovot az Ukrajinszka Pravda.

A napirend középpontjában az energetikai szektor és a többi kritikus infrastruktúra védelme állt. Az ukrán delegációban energetikai szakértők, továbbá a haditengerészet és a légierők képviselői kaptak helyet. Jelen volt Pavlo Palisza, Volodimir Zelenszkij hivatalának helyettes vezetője és Anatolij Barhilevics, az ukrán erők vezérkarának volt főnöke, az ukrán védelmi minisztérium jelenlegi főfelügyelője is.

„Ma már másodszor találkozik az ukrán és az amerikai delegáció Szaúd-Arábiában. Ezúttal technikai szinten, katonáink, diplomatáink, az Energiaügyi Minisztérium képviselői voltak jelen.  (…) Csapatunk abszolút konstruktívan dolgozik, a beszélgetés nagyon hasznos. A delegációk munkája folytatódik”

– közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az amerikai–ukrán tárgyalásokat követően.

Zelenszkij emlékeztetett, hogy az Egyesült Államokkal folytatott megbeszélések nyomán Kijev már március 11-én javaslatot tett a feltétel nélküli tűzszünetre, azt azonban Oroszország nem fogadta el. Felhívta a figyelmet, hogy szerinte Oroszország háborúzni akar. „Ha nem gyakorolnak nyomást Oroszországra, akkor továbbra is megvetik a valódi diplomáciát Moszkvában, és továbbra is életeket fognak tönkretenni” – tette hozzá az ukrán államfő, hangsúlyozva, hogy rá kell venni Putyint, hogy adjon valódi parancsot a csapások leállítására.

Mint arról a hirado.hu is beszámolt, március 11-én a szaúd-arábiai Dzsiddában ültek tárgyalóasztalhoz Ukrajna és az Egyesült Államok képviselői, melynek eredményeképp Kijev bejelentette, hogy készen áll az azonnali, ideiglenes, 30 napos tűzszünet életbe léptetésére. Ezzel párhuzamosan bejelentették, hogy az Egyesült Államok „azonnal feloldja a hírszerzési információmegosztás szüneteltetését és újraindítja az Ukrajnának nyújtott biztonsági támogatást”.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter hangsúlyozta, hogy ezt az ajánlatot elviszik az oroszoknak, és remélik, hogy igent mondanak. „A labda az ő térfelükön van” – tette hozzá Rubio, hangsúlyozva, hogy most kiderül, hogy Oroszország valóban békét akar-e. Moszkva végül visszautasította a javaslatot, így dugába dőltek az amerikai tervek.

Az amerikai–orosz tárgyalások is elkezdődtek

Az Egyesült Államok és Oroszország képviselői hétfő délelőtt ültek tárgyalóasztalhoz. A „technikai csoportok” szakértői találkozója zárt formában zajlik, mivel a szaúd-arábiai állambiztonsági szolgálat arra kérte az újságírókat, hogy hagyják el a Ritz-Carlton szállodát. Oroszországot Grigorij Karaszin, a Szövetségi Tanács nemzetközi bizottságának vezetője és Szergej Beszeda, az FSZB igazgatójának tanácsadója képviseli a tárgyaláson.

A megbeszélés középpontjában várhatóan a Fekete-tengeri kezdeményezés témája áll majd, amelynek célja a szabad hajóközlekedés biztonságának szavatolása a térségben. A Kreml nem zárta ki, hogy a találkozón az ukrajnai rendezéssel kapcsolatos egyéb szempontok is szóba kerülhetnek.

Eközben Fjodor Vojtolovszkij, a moszkvai Világgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének igazgatója a The New York Timesnak adott kommentárjában arról beszélt, hogy Oroszország elfogadhatja az ENSZ békefenntartó erő Ukrajnába küldésének ötletét, de ennek az a feltétele, hogy azoknak nem részei a NATO-csapatok. „Oroszország számára a hosszú távú perspektíva értékesebb, mint a taktikai tűzszünet” – jelentette ki Vojtolovszkij. Arról is beszélt Vojtolovszkij, hogy olyan modellel állhatnak elő, amely lehetővé teszi Oroszország és az Egyesült Államok, valamint Oroszország és a NATO egymás mellett létezését anélkül, hogy beavatkoznának egymás érdekszférájába.