Az orosz külügyminiszter szerint Európa háborút akar

Az Egyesült Államokban olyanok kerültek hatalomra, akik kimondják, hogy véget akarnak vetni minden háborúnak, békét akarnak, de Európában „a bankett folytatását” követelik, háború formájában – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Krasznaja Zvezda médiaholdingnak adott interjújában, amelyből az orosz diplomáciai tárca honlapján vasárnap részleteket tettek közzé.

Lavrov érvelése szerint az elmúlt ötszáz évben, amikor a Nyugat a többé-kevésbé mai formájában kialakult, „a világ összes tragédiája Európából eredt, vagy az európai politikának köszönhetően történt”. Példaként a gyarmatosítást, a keresztes lovagokat, a krími háborút, Napóleont, az első világháború és Adolf Hitlert sorolta fel.

„

Arcátlannak nevezte azokat a francia és brit elképzeléseket, hogy békefenntartókat vezényeljenek Ukrajnába, Donald Trump amerikai elnök magatartását ugyanakkor „helyesnek” ítélte meg.

„Donald Trump elnök mindent ért. Azt mondta, hogy most még korai lenne megmondani, mikor lesz a rendezés: meg lehet vitatni ezt a kérdést, de ehhez a felek beleegyezésére lesz szükség” – idézte az amerikai vezetőt Lavrov.

Szerinte a békefenntartók Ukrajnába vezénylésének terve Kijev Oroszország elleni háborúra való „ösztökélésének” folytatása. „Ezek a fickók lábbal tiporták a minszki megállapodásokat. Ezt nemrég be is ismerték. Társszerzőik – a mi nyugati szomszédaink – nem akarták végrehajtani őket, és miután fegyvert osztottak ki, szuronyaikon előbb P. A. Porosenkót, majd V. A. Zelenszkijt emelték a hatalomba” – nyilatkozott.

Lavrov kifogásolta, hogy a nyugati országok nem tudják megmondani, hogy mi történik majd Ukrajna területével és az orosz nyelvvel, ha az európai békefenntartók átveszik az ellenőrzést. Mint mondta ezzel kapcsolatban nem hangzott el egyetlen ígéret és bírálat sem.

„Egyetlen más nyelvet sem ért ilyen agresszió. Képzeljük el, mi lenne, ha Svájcban betiltanák a franciát vagy a németet, vagy Írországban az angolt. (…) Ha most megpróbálnák betiltani az angolt, akkor az ENSZ-nek minden tartóoszlopát megráznák, és Írország elítélését követelnék. De itt ezt szabad. A szemükbe mondod, de semmit sem válaszolnak” – mondta Lavrov.

Kitért arra is, hogy ugyanilyen eredménytelenül kért segítséget az ENSZ-üléseken és a sajtótájékoztatóin, hogy legalább némi információhoz jusson a bucsai tragédiával kapcsolatban. „Ezeket a (bucsai) jeleneteket a BBC két nappal azután mutatta be, hogy már egyetlen katonánk sem volt ott. Mi most csak egy dolgot kérünk, már lemondtam róla, hogy ennél többre számíthatok: betekinthetünk-e azoknak az embereknek a listájába, akiknek a holttestét a BBC csatornáján bemutatták? Még António Guterres ENSZ-főtitkárt is nyilvánosan megkértem erre” – emlékeztetett az orosz külügyminiszter.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt olyan emberként jellemezte, aki „180 fokos fordulatot vett”, miután a béke jelszavával és azzal jutott hatalomra, hogy Ukrajnában békén kell hagyni az orosz nyelvet, amely a két nép nyelve, közös kultúrája.

„Zelenszkij (...) fél év alatt színtiszta nácivá, és – ahogy Putyin orosz elnök helyesen mondta – a zsidó nép árulójává vált” – fogalmazott. „A nyugati szomszédok szuronyaikon emelték hatalomra Zelenszkijt, és tolták előre, most ismét szuronyokkal akarják őt támogatni békefenntartó egységek formájában” – fogalmazott Lavrov.

Az Antony Blinken akkori amerikai külügyminiszterrel 2022 januárjában folytatott megbeszéléseit felidézve, amelyek, mint mondta, a biztonsági garanciákra vonatkozó orosz javaslatokról – beleértve a NATO keleti bővítésének elutasításáról – folytak, Lavrov azt mondta, hogy remélte, hogy ezeken „az ész és a józan ész fog győzni”, de „az önteltség győzött”. Azt mondta, hogy ekkor már kész tervek voltak Ukrajnának a NATO-ba való bevonására, valamint arra, hogy a szövetség országai bázisokat hozzanak létre a Krímben és az Azovi-tengeren.

Úgy vélekedett, Trump nem hiába beszél a józan észről bármilyen konfliktussal kapcsolatban. „És Washington józan esze azt diktálja, hogy félrevonuljon” - nyilatkozott. Marco Rubio amerikai külügyminisztert és Michael Waltz nemzetbiztonsági tanácsadót „a szó minden értelmében teljesen józan” tárgyalópartnernek minősítette.

Közölte, hogy az amerikai partnerek a február 18-i a rijádi tárgyalásokon diktátumra tett kísérletek nélkül folytattak párbeszédet, és a kommunikáció az egyenlőség elvein alapult. „Csak annyi történt, hogy két komoly ország leült beszélgetni arról, hogy hol mi a baj, és mit rontott el az előd négy év alatt” – mondta Lavrov.

Az orosz miniszter azzal vádolta meg az előző amerikai kormányzatot, hogy tönkretette kétoldalú kapcsolattartás csatornáit, számos szankciót vezetett be, kikényszerítette az amerikai vállalatok kivonulását az orosz piacról, többmilliárd dolláros veszteségeket okozva.

.„Ezt megelőzően, szó szerint egy nappal korábban, elküldte közeli tanácsadóját, Steve Witkoffot Oroszországba részletes beszélgetésre. Majd a telefonbeszélgetés során, az ő javaslatára állapodtak meg abban, hogy Rijádban lesz a találkozó” – mondta Lavrov.

Sir Keir Starmer brit miniszterelnök szerint Európa biztonsága szempontjából egy „egyszer egy generációban adódó pillanat” érkezett el. A vezető politikus az európai csúcstalálkozón hangsúlyozta, hogy egy Ukrajna számára kedvező békemegállapodás kulcsfontosságú lenne az egész kontinens stabilitása szempontjából – közölte a BBC.

Starmer kiemelte, hogy a brit közvélemény is egyértelműen támogatja Ukrajnát: amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megérkezett a Downing Streetre, a miniszterelnöki rezidencia előtt összegyűlt tömeg hangosan éljenezte őt. Starmer szerint ez is jól mutatja, milyen erős érzelmek fűzik az embereket az ukrán ügyhöz.

Európai vezetők közös terve Ukrajna érdekében

A csúcstalálkozón Starmer ismertette azokat a tárgyalásokat, amelyeket az elmúlt napokban folytatott más európai vezetőkkel. Ezek során megállapodtak abban, hogy egy csoport ország együtt fog dolgozni Ukrajnával egy olyan terven, amely elősegíti a harcok leállítását. Ezt követően a javaslatot az Egyesült Államokkal is megvitatják, és közösen dolgoznak annak megvalósításán.

„Miközben Oroszország a békéről beszél, folytatja a kíméletlen agresszióját” – figyelmeztetett Starmer. Hozzátette, hogy a csúcstalálkozó célja olyan lépések kidolgozása, amelyek „az erő által biztosított békét” hozzák el Európa számára.

Videókonferencia a balti államok vezetőivel

A brit miniszterelnök említést tett arról is, hogy a csúcstalálkozó előtt távoli kapcsolat révén egyeztetett a balti államok vezetőivel. Bár ennek részletei nem derültek ki, az biztos, hogy ezek az országok kiemelten érdekeltek az Ukrajnát érintő biztonsági kérdésekben.

A találkozó célja, hogy az európai vezetők egységes álláspontot alakítsanak ki, amelyet később az Egyesült Államokkal közösen tudnak képviselni. Starmer hangsúlyozta: az a feladatuk, hogy a mostani megbeszélés konkrét lépéseket eredményezzen, amelyek hosszú távon hozzájárulnak Európa békéjének és biztonságának megőrzéséhez.