Amerikai katonák érkeznek Németországból Magyarországra

Donald Trump az amerikai katonai jelenlét jelentős átalakítását tervezi Európában, amelynek részeként akár 35 000 katonát is kivonhat Németországból és Magyarországra helyezheti át őket. A döntés összefüggésben áll Trump NATO-val kapcsolatos kritikáival és a védelmi kiadások újraelosztására irányuló terveivel - fedezte fel a hirado.hu.

A Telegraph értesülései szerint Trump akár 35 000 katonát is kivonhat Németországból, mivel egyes amerikai források szerint Trump elégedetlen Európa védelmi hozzáállásával, és úgy érzi, hogy a kontinens „háború felé sodródik”.

Trump különösen Magyarországra összpontosíthat, miután Orbán Viktor megvétózta az Ukrajna támogatását célzó uniós döntést. Magyarország az elmúlt években ellenezte az Oroszország elleni szankciókat, így stratégiai partnerként tekinthet rá Trump. A magyar-amerikai kapcsolatok az utóbbi időben szorosabbá váltak, különösen védelmi és gazdasági téren.

Az amerikai csapatmozgások a NATO-n belüli védelmi kiadásokhoz is kapcsolódnak. Trump többször bírálta a NATO-tagállamokat, mert nem teljesítik a 2%-os GDP-arányos védelmi kiadást. A csütörtöki nyilatkozatában kijelentette: „Ha nem fizettek, nem fogunk védelmet nyújtani számotokra.”

Ez a hozzáállás jelentős változást hozhat a NATO jövőbeli stratégiájában, és átrendezheti az európai katonai erőviszonyokat.

A potenciális csapatáthelyezés a lap szerint Magyarország számára gazdasági és geopolitikai előnyökkel is járhat. Az amerikai katonai jelenlét növekedése hozzájárulhat az ország biztonsági infrastruktúrájának fejlesztéséhez és új beruházásokat hozhat magával. Ugyanakkor kérdéses, hogy ez milyen hatással lenne az EU és Magyarország kapcsolatára, különösen az orosz politikával kapcsolatos nézeteltérések tükrében.

A német kormány az utóbbi időben egyre nagyobb figyelmet fordít a védelmi kiadások növelésére, többek között új haditechnikai fejlesztések és modernizációs projektek formájában. Ugyanakkor, ha Trump valóban kivonja az amerikai csapatokat, az komoly stratégiai űrt hagyhat maga után, amelyet Berlinnek és az EU-nak saját forrásokból kellene pótolnia.

JD Vance alelnök szerint az amerikai adófizetőknek egyre kevésbé van türelmük finanszírozni a német védelmet.

Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem vállalhat egyoldalú felelősséget Európa biztonságáért, és a kontinens országainak nagyobb részt kellene vállalniuk saját védelmük biztosításában.

Európa már saját katonai képességeinek erősítésére készül. Az Egyesült Királyság és Franciaország egy „hajlandó országok koalícióját” alakítaná Ukrajna támogatására. Az EU vezetői megerősítették, hogy Ukrajna védelme prioritás marad, és közös nyilatkozatban hangsúlyozták a hosszú távú támogatás szükségességét.

Egyes szakértők szerint Trump tervei jelentős hatással lehetnek az európai biztonsági struktúrára, és még nagyobb önállóságra kényszeríthetik az EU-t a védelmi politikában. Az európai vezetők között máris vita zajlik arról, hogyan lehetne egy közös európai haderőt létrehozni, amely függetlenítheti a kontinenst az amerikai katonai jelenléttől.

Az elmúlt napokban komoly hullámokat vert a közösségi médiában Elon Musk egyik kijelentése, miszerint az Egyesült Államoknak ki kellene lépnie a NATO-ból. Bár a techmilliárdos, aki maga is tagja az amerikai kormánynak, nem Donald Trump nevében nyilatkozott az ügyben, de szavainak mégis súlya van, hiszen korábban már az elnök is arról beszélt, ha a katonai szövetség többi tagja nem növeli a hozzájárulását a védelmi költségekhez, akkor az USA kiszáll a szervezetből. Hogy ennek van-e azonban realitása és ha így történne, akkor milyen következményekkel járna, arról Kaiser Ferencet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) docensét kérdezte a hirado.hu.

Elon Musk, a világ leggazdagabb embere is véleményt nyilvánított az Egyesült Államok NATO-tagságával kapcsolatban. Donald Trump főtanácsadója Gunther Eagleman jobboldali influenszer véleményét osztotta meg az X-en, mely szerint „Itt az idő kilépni a NATO-ból és az ENSZ-ből”. „Egyetértek” – fűzte hozzá a bejegyzéshez Elon Musk.

Nem az X és a Tesla tulajdonosa az első a republikánusok háza táján, aki ilyen véleményt fogalmazott meg az Egyesült Államok NATO-tagságáról. Novemberi újraválasztását követően Donald Trump az NBC News Meet the Press című műsorában adott exkluzív interjúban arról beszélt, hogy amennyiben a többi tagállam nem növeli a hozzájárulását, az Egyesült Államok kiléphet a védelmi szövetségből. Ennek apropóján kérdeztük meg Kaiser Ferencet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) docensét, hogy milyen következményekkel járna, ha az Egyesült Államok vezetése valóban úgy döntene, hogy szakít a mostani szövetségeseivel.

A kilépéssel veszélybe kerülne az Egyesült Államok globális hatalma

A szakértő a beszélgetés elején fontosnak tartotta leszögezni, hogy az Egyesült Államoknak egyáltalán nem áll érdekében elhagyni a NATO-t, hiszen az egész globális védelmi és szövetségi rendszere erre a szövetségre van felfűzve. Ráadásul a NATO-család több mint 80 országból áll, ha többek között figyelembe vesszük a Mediterrán Párbeszéd, az Isztambuli Együttműködési Kezdeményezés vagy épp a Békepartnerség (PfP) országait. Például Kínával szemben Japán, Dél-Korea, Ausztrália vagy Új-Zéland a csendes-óceáni hadszíntéren nagyon fontos partnerei az Egyesült Államoknak.

„Egész egyszerűen az Egyesült Államok ettől globális hatalom. Nem hiszem, hogy Trumpék elengedik, hogy a szövetségi rendszer globális, a világ szinte minden részén bázishasználatot biztosítson számára”

– jelentette ki Kaiser Ferenc.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a NATO tagállamai együttesen közel 500 milliárd dolláros védelmi költségvetést költenek el. Ezen kiadások egy jelentős része ráadásul amerikai védelmi ipari beszállítókhoz érkezik. Az is a szakítás ellen szól, hogy az Egyesült Államoknak rengeteg közös projektje van az európai országokkal, melyek közül messze kiemelkedik az F–35-ös projekt, de közös hadihajógyártási programok is vannak. Az új Constellation osztályú fregattok például olasz–francia tervek alapján, részben európai beszállítóknak köszönhetően készülnek az amerikai haditengerészet számára.

Kaiser Ferenc úgy látja, hogy az Egyesült Államok ugyan fenyegeti a NATO-t, de ennek csak az a célja, hogy rákényszerítse az európai tagállamokat, hogy többet költsenek a saját védelmükre. A szakértő ugyanakkor megemlítette, hogy egyáltalán nem igaz az az amerikai vezetés által mostanában hangoztatott vélemény, miszerint a NATO többi tagállama csak élősködik az Egyesült Államokon.

„Ha mégis kilépne az Egyesült Államok, az lényegében azt jelentené, hogy elengedi a teljes globális szövetségi rendszerét. Ezzel az Egyesült Államok kiszorulna Európából, ami lehet, hogy annyira nem is fájna a Republikánus Párt jobb szárnyán elhelyezkedő szereplőinek, de európai bázisok nélkül Izraelt is nehezebb lenne támogatni. Európai bázisokon települ a hatodik flotta, ami nagyon fontos Izrael szempontjából is, hiszen az elsődleges segítséget jelentheti bármilyen konfliktusban” – magyarázta az NKE docense.

Európa egységbe verődhet

Kaiser Ferenc felhívta a figyelmet, hogy Európa egyáltalán nem gyenge: az összesített európai GDP az amerikai közelében van, a népességszám pedig jóval magasabb, mint az Egyesült Államokban, így nagyon komoly kapacitásképességgel rendelkezünk. A kérdés csak az, hogy meglesz-e a politikai akarat arra, hogy Európa növelje a szükséges védelmi kiadásokat. Ezzel kapcsolatban azonban vannak pozitív előjelek.

A szakértő emlékeztetett, hogy a Kair Starmer brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök által összehívott londoni csúcstalálkozó már éppen arról szólt, hogy valamiféle közös európai védelmi kezdeményezésre van szükség. Bár vannak viták ebben a kérdésben, mégis meglepő egység mutatkozott abban, hogy növelni kell, de legalábbis fenn kell tartani Ukrajna támogatását a tűzszünet eléréséig. Abban is egyetértettek, hogy az európai országoknak 3 százalék fölé kellene növelniük a védelmi kiadásaikat. A brit miniszterelnök vezetésével megalakult „hajlandók koalíciója” ugyan egyelőre csak Ukrajna támogatásáról szól, de ez már az az együttműködési platform, amire támaszkodva lehetővé válik az európai védelem összehangolása.

Bár egyes európai államok kifejezetten erős hadsereggel rendelkeznek, összeurópai szinten bőven van még tennivaló. Kaiser Ferenc Európa két nukleáris hatalmát, az Egyesült Királyságot és Franciaországot, valamint Lengyelországot említette meg Európa legerősebb országai között. A lengyelek jelenleg is egy óriási védelmi fejlesztési programot hajtanak végre, míg a britek és a franciák Európa legrugalmasabb, legerősebb haderejét tartják fent, így azokat több ezer kilométerre is tartósan be lehet vetni. „Nyilván nem olyan irgalmatlan mennyiségben, mint az amerikaiakat, tehát itt egy pár tízezres kontingensről van szó, nem negyedmilliós kontingensről, de kifejezetten komoly képességekkel rendelkeznek a britek és a franciák” – tette hozzá.

A német haderőre kitérve elmondta, hogy az már nem teljesített annyira jól, ugyanis 2022-ig nem költöttek rá eleget, de az orosz inváziót követően már Németországban is elindult egy jelentős fejlesztés. Több mint 100 milliárd eurót különítettek el a haderő fejlesztésére. A háborús konjunktúra miatt a német védelmi ipar kifejezetten megerősödött, a Magyarországon is érdekelt Rheinmetall-csoport, a Krauss-Waffei Wegmann és számos más német cég kapacitásai jelentősen nőttek.

„Tehát a britekre, a franciákra, a németekre, az olaszokra, a lengyelekre támaszkodva létre lehet hozni egy komoly haderőt, amibe az oroszok által kifejezetten fenyegetett kisebb országok, mint a három balti ország, a finnek, a svédek, vagy akár a románok is be tudnak tagozódni. Ez azt jelenti, hogy lehetséges egy olyan új együttműködési rendszer, amely ha nem is tudja kiváltani a NATO-t, de képes koordinálni az európai országok fejlesztéseit, és valamiféle közös haderőt teremthet”

– állapította meg Kaiser Ferenc.

A szakértő szerint nehéz megmondani, hogy jelenleg mely NATO-tagállamok a leggyengébbek Európában. Úgy gondolja, hogy katonai szempontból ki lehet emelni Luxemburgot és Izlandot, ugyanakkor míg előbbi esetében mindegyik szomszédos ország NATO-tag, addig Izland stratégiai fontosságú fekvéssel rendelkezik, így erős amerikai légi és haditengerészeti bázist tudhat maga mögött. Ha a védelmi kiadásokat nézzük –  ami szerinte erősen jelzés értékű –, akkor Belgium (1,1 százalék) hihetetlen keveset költ az utóbbi időszakban. Portugália és Spanyolország (1,3 százalék) is keveset költ védelemre, de Kanada (1,4 százalék) és Olaszország (1,5 százalék) sem fordítja a GDP 2 százalékát védelemre. „Ezen országok döntő többsége elég messze van az orosz fenyegetéstől, de azért még ki tudnának préselni magukból egy kis extra védelmi kiadást” – tette hozzá.

Európa megerősödhet

Arra a kérdésre, hogy az amerikai kilépés következményeit az Egyesült Államok vagy Európa szenvedné-e meg jobban, Kaiser Ferenc elmondta, hogy egyik félnek sem feltétlenül tenne jót. Egyrészt felerősödne a vámháború, másrészt jelentősen csökkenne az amerikai globális jelenléti képesség.

„Valószínű Európa érdekérvényesítő képessége is gyengülne rövid távon, azonban ha találnánk valamilyen megoldást, akkor hosszú távon még erősödhet is az Egyesült Államok kárára. Tehát Washingtonnak már azért sem feltétlenül éri meg a kilépés, mert Európa megerősödhet. A két fél rengeteget tud ártani egymásnak, csak az a baj, hogy ezzel az oroszokat meg a kínaiakat erősítenék, és nem biztos, hogy ez a cél akár Washingtonban, akár az európai országokban”

– tette hozzá.

Ami Európa számára fájdalmasabb lenne, hogy katonailag nehezen tudná pótolni az Egyesült Államok hiányát. Nem csak az amerikai műholdas felderítési képesség páratlan, de az Egyesült Államok például tízszer annyi nagy szállítóhajóval vagy légi utántöltő géppel rendelkezik, mint a többi NATO-tagállam együttvéve. A nehéz drónok, a repülőgép-hordozók, tehát a nagyon drága fegyverrendszerek egy jelentős részében ugyancsak többszörös mennyiség áll az Egyesült Államok rendelkezésére. Ugyanakkor azt is fontos megemlíteni, hogy egyes eszközöknél Európa jár az Egyesült Államok előtt, így az amerikaiak is megéreznék a szakítást.

„Az amerikaiak a kritikus képesség, főleg a logisztika terén okoznának gondot, ami azt jelenti, hogy Európa gyakorlatilag csak a közvetlen környezetében lenne képes hadviselést folytatni vagy háborút vívni. Európa azonban ennél nem is feltétlenül akar messzebb menni. Amikor a közelmúltban másképp történt, azt mindig az amerikaiak kérték”

– hívta fel a figyelmet.