Amerika elismeri, hogy a Krím-félsziget az oroszoké?

Egy hírportál értesülései szerint az ukrajnai tűzszüneti és békemegállapodás megkötése érdekében orosz területként ismerheti el a 2014-ben elfoglalt Krím-félszigetet Donald Trump. Amennyiben ez igaznak bizonyul, a lépés jelentős elmozdulást jelentene Washington eddigi külpolitikai irányvonalától. Trump azonban már 2016-os megválasztása előtt beszélt arról, hogy a Krím-félsziget lakosságának véleményét „figyelembe kell venni”, továbbá kanadai források szerint már korábban lehetett olvasni arról, hogy Washington hajlandó területi engedményeket tenni Moszkva számára, ha ez az ára a békemegállapodásnak.

Egy amerikai sajtóértesülés szerint mérlegeli annak a lehetőségét Donald Trump amerikai elnök, hogy a tűzszüneti és béketárgyalások részeként elismerheti a Krím-félsziget feletti orosz fennhatóságot – írja a Mandiner a Semafor nyomán. A Krím-félszigetet a nemzetközi jog szerint Ukrajna részének tekintik, Moszkva azonban a Majdan téri forradalmat követően, 2014-ben megszállta és azóta is ellenőrzése alatt tartja.

A 2022-ben Ben Smith, a BuzzFeed News korábbi főszerkesztője és a New York Times korábbi publicistája, valamint névrokona, Justin B. Smith, a Bloomberg médiacsoport egykori tulajdonosa által alapított portál névtelen fehér házi forrásokra hivatkozva ír erről. A források alapján a portál hozzáteszi: Washington az ENSZ-et is hasonló lépésre ösztönözheti a közeli jövőben.

Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök, ma azaz kedden fognak telefonon beszélni

a rijádi amerikai–ukrán csúcstalálkozón megállapodott, 30 napos tűzszüneti javaslattal kapcsolatban, amelyet a Kreml csak bizonyos feltételek teljesülése esetén lenne hajlandó elfogadni.

A Krím-félsziget annexióját Moszkva egy 2014. március 16-án megtartott népszavazással igyekezett legitimálni, a voksolás eredményét és legitimitását azonban a nemzetközi közösség idáig nem volt hajlandó elismerni. A Krím orosz területként való elismerése tehát drasztikus változást jelentene az eddigi amerikai állásponthoz képest, ugyanakkor Donald Trump irányvonalától nem lenne idegen lépés. Trump már 2016-os első megválasztása előtt beszélt arról:

„Az alapján, amit hallottam a Krím népe inkább lenne Oroszországgal, semmint maradna ott, ahol eddig voltak, és ezt figyelembe kell venni.”

A Semafor értesüléseivel kapcsolatban a TASZSZ orosz állami hírügynökség megjegyzi, kanadai források alapján korábban már lehetett olvasni arról, hogy Washington hajlandó lenne területi engedményeket is tenni, ha ez kell az ukrajnai tűzszüneti és békemegállapodás elfogadásához.

Michael Waltz, Donald Trump amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója szerint Ukrajna számára elképzelhető egy olyan megállapodás, amelyben biztonsági garanciákat kap, de ennek részeként területi veszteségeket is elszenvedhet.

Az ABC Newsnak adott interjújában Waltz rámutatott, hogy egy ilyen egyezség Ukrajna jövőbeli helyzetének biztosítását célozhatja, ugyanakkor nem részletezte, hogy milyen formában valósulhatnának meg ezek a biztonsági garanciák.

A tanácsadó hangsúlyozta: a Trump-adminisztráció nézőpontja szerint Ukrajna NATO-csatlakozása rendkívül valószínűtlen, és az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekei szempontjából sem elsődleges cél, hogy az ukrán hadsereg minden orosz erőt kiszorítson az országból.

Waltz bírálta a Biden-kormányzat Ukrajnával kapcsolatos stratégiáját, amely szerinte elhúzódó konfliktushoz vezetett volna, és fokozta volna a világháborús veszélyt.

Trump szerint a hétvégén intenzív munka folyt a háttérben, és a megbeszélés központi témája a területek és az energiainfrastruktúra sorsa lesz.

Az elnök az Air Force One fedélzetén, Florida és Washington között repülve osztotta meg ezt az információt újságírókkal vasárnap este – írja az AP News.

„Meg fogjuk látni, hogy lesz-e bejelentenivalónk. Kedden beszélek Putyin elnökkel” – mondta Trump. Hozzátette, hogy a hétvégén komoly előkészületek zajlottak annak érdekében, hogy előmozdítsák a konfliktus lezárását.

Bár Oroszország három évvel ezelőtti inváziója nem vezetett Ukrajna kormányának megdöntéséhez, az orosz hadsereg továbbra is jelentős területeket tart ellenőrzése alatt.

Trump szerint a háború lezárásáról szóló tárgyalások egyik kulcskérdése éppen ez a területi helyzet lesz.

„Beszélni fogunk a földekről, beszélni fogunk az erőművekről” – mondta Trump. Szerinte a konfliktus rendezése során szóba kerülhet bizonyos eszközök felosztása is, ami arra utalhat, hogy egy esetleges megállapodás földrajzi vagy gazdasági kompromisszumokat tartalmazhat.

Trump már korábban is hangoztatta, hogy gyors megoldást találna az ukrajnai háború befejezésére, de konkrét terveit eddig nem fejtette ki. Mostani kijelentései arra utalnak, hogy a béketárgyalások során Ukrajna egyes területeinek és energetikai infrastruktúrájának sorsa is napirendre kerülhet.

Az Oroszország Kurszk régiójában harcoló ukrán katonák egy „horrorfilm” jeleneteihez hasonlították visszavonulásukat a frontvonalról. A BBC kiterjedt beszámolókat kapott az ukrán katonáktól, akik heves tűz alatti katasztrofális visszavonulásról, megsemmisült katonai járműoszlopokról és az orosz drónok folyamatos támadásairól beszéltek.

Vasárnap az ukrán vezérkar megerősítette, hogy csapataik kivonultak az oroszországi Szudzsa városából, napokkal azután, hogy Oroszország bejelentette, újra elfoglalta a területet. Vlagyimir Putyin orosz elnök még szerdán jelentette ki, hogy az ellenség teljes szétzúzása és a térség teljes felszabadítása a cél Kurszkban.

A közösségi médián keresztül megszólaló katonák álnevet kaptak, hogy megvédjék kilétüket. Néhányan az ukránok által ellenőrzött legnagyobb kurszki település, Szudzsa elvesztéséről és a frontvonal összeomlásáról számoltak be – írja a BBC.

Az ukrán hatóságok korlátozásai miatt nem lehet teljes képet kapni a helyzetről, emiatt az öt ukrán katona beszámolója alapján írták meg az eseményeket.

Volodimir március 9-én arról beszélt, hogy Szudzsában a front összeomlik, pánikhangulat uralkodik. Az ukrán csapatok menekülni próbálnak, de az orosz drónok folyamatos támadásai miatt nappal lehetetlen a mozgásuk. A fő utánpótlási útvonal már az ellenség ellenőrzése alatt áll.

Makszim elmondása szerint

március 11-re az ukrán erők próbálták megtartani az utánpótlási vonalat, de az oroszok jelentős túlerőben voltak, köztük 12 ezer észak-koreai katonával.

A legmodernebb orosz drónok súlyos veszteségeket okoztak, több tucat ukrán jármű megsemmisült, ami torlódásokat eredményezett, és nehezítette a visszavonulást.

Az Antonnak elnevezett katona a kurszki front parancsnoki állásán szolgálva megerősítette, hogy az orosz drónok és légicsapások fölénye miatt az ellátás ellehetetlenült. Gyalog menekült Szudzsából, és úgy véli, Ukrajna teljes kurszki jelenléte fenntarthatatlan.

Dmitro a visszavonulást egy „horrorfilmhez” hasonlította:

„Az utakat több száz megsemmisült autó, páncélozott jármű és ATV (terepjáró) borítja. Rengeteg a sebesült és a halott. A járművekre gyakran több drón is vadászott”

– mondta.

Egy dróntámadás során épphogy túlélte a csapást, majd két órán keresztül rejtőzött az erdőben. Szerinte a hadművelet teljes kudarcot vallott.

Artem bár megsebesült – szintén egy dróntámadásban –, pozitívabban értékelte a helyzetet. Azt állította, hogy az ukrán erők Loknya térségében erős ellenállást tanúsítottak, úgy harcoltak, mint az oroszlánok, és az elért ütközőzóna akadályozza az oroszokat abban, hogy Szumi felé nyomuljanak.

Mi következik ezután?

Az ukrán fegyveres erők főparancsnoka, Olekszandr Szirszkij ragaszkodik ahhoz, hogy az ukrán erők kedvezőbb pozíciókba vonultak vissza, azonban Kurszkban maradnak, amíg az célszerű és szükséges. Elmondása szerint Oroszország több mint ötvenezer embert vesztett el a hadműveletben – beleértve a megölt, megsebesült és fogságba esett embereket.

A helyzet azonban most egészen más, mint tavaly augusztusban.

Katonai elemzők becslése szerint az ukrán csapatok a kezdetekkor megszerzett 1000 négyzetkilométer kétharmadát elvesztették.

Minden remény, hogy Ukrajna képes lesz elcserélni a kurszki területeket a sajátjaira, jelentősen csökkent.

Múlt héten Volodimir Zelenszkij elnök azt mondta, hogy szerinte a kurszki hadművelet teljesítette a feladatát, mivel arra kényszerítette Oroszországot, hogy csapatokat vonjon vissza keletről, és enyhítse a Pokrovszkra nehezedő nyomást.