POLITIK
Ezt mérte a Medián.
Egy friss felmérés szerint a felnőtt lakosság 56 százaléka ellenzi, míg 39 százaléka támogatja az ország uniós csatlakozását. Az ukrán uniós csatlakozás több veszélyt jelentene Magyarország számára, ezek egyike, hogy az uniós támogatások átcsoportosítása miatt kevesebb fejlesztési pénz érkezne, és a magyar mezőgazdaság is károkat szenvedne. A miniszterelnök ezért véleménynyilvánító népszavazást kezdeményezett, ahol a magyarok elmondhatják, hogy mit gondolnak Ukrajna uniós csatlakozásáról.
Az európai és ukrán zászlók az Európai Külügyi Szolgálat épülete mellett a brüsszeli európai negyedben (Fotó: AFP)
Egy friss Medián-felmérés adatai szerint a magyar társadalom többsége elutasítja Ukrajna uniós csatlakozását – írta a Mandiner.hu. Az adatok szerint
a felnőtt lakosság 56 százaléka ellenzi, míg 39 százalék támogatja az ország uniós integrációját.
Az elutasítók körében nagyobb arányban vannak azok, akik határozottan ellenzik Ukrajna csatlakozását, míg a támogatók közül sokan csak fenntartásokkal állnak az ügy mellé. A Medián adatai szerint a magyarok 39 százaléka annak ellenére támogatja Ukrajna uniós csatlakozását, hogy a politikai térben szinte senki sem érvel mellette.
Ukrajna uniós tagsága komoly veszélyt jelent
Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz komoly veszélyeket jelenthet Magyarország számára. Megvetheti lábát az ukrán szervezett bűnözés, a prostituáltakat futtató bandák, eláraszthatja az országot a drog és az illegális fegyverek.
A háborús konfliktus humanitárius és gazdasági károkat okoz, valamint súlyos közegészségügyi következményekkel is jár. Ukrajna uniós csatlakozása esetén fennáll a járványok veszélye is. A harcok miatt ugyanis romlanak a higiéniai körülmények, nő a fertőző betegségek terjedésének kockázata és nehezebb az ellátás biztosítása.
A magyar emberek döntenek
Orbán Viktor miniszterelnök a brüsszeli uniós csúcstalálkozó után arról beszélt, hogy az ukrán uniós csatlakozás több veszélyt jelentene Magyarországra. Ezek egyike, hogy az uniós támogatások átcsoportosítása miatt kevesebb fejlesztési pénz érkezne, és a magyar mezőgazdaság is károkat szenvedne.
A miniszterelnök ezért a kérdés megvitatására véleménynyilvánító népszavazást kezdeményezett, ahol a magyarok elmondhatják, hogy mit gondolnak Ukrajna uniós csatlakozásáról. A miniszterelnök hangsúlyozta, nem szeretné, ha az emberek feje fölött születne döntés Ukrajna EU-tagságáról.
A bővítés egyetlen nyertese Ukrajna lenne. A legnagyobb vesztesek között azok az országok lennének, amelyek a kohéziós alapok jelenlegi kedvezményezettjei (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia) , de nagyon rosszul járnának a mezőgazdaságban érdekelt EU-tagállamok is (Franciaország, Olaszország, Magyarország, Spanyolország). Vagyis például hazánk minden szempontból megszenvedné az ukrán csatlakozást. Az Origo összeszedte, milyen hátrányokkal járna a csatlakozása Zelenszkijéknek az EU-ba:
- Növekvő pénzügyi terhek: Ukrajna gazdasági fejlettsége jelentősen elmarad az EU átlagától, ezért jelentős támogatásokra szorulna, ami megterhelheti az EU költségvetését.
- Mezőgazdasági verseny fokozódása: Ukrajna az egyik legnagyobb agrártermelő Európában, ami versenytársat jelentene az olyan országok számára, mint Franciaország, Lengyelország vagy Spanyolország. A magyar gazdák is rosszul járnának.
- Munkaerő-elszívás Kelet-Európából: Az ukrán munkavállalók elvándorlása tovább növelheti a munkaerőhiányt Kelet-Közép-Európában.
- Intézményi reformok szükségessége: Ukrajna csatlakozásával az EU-nak módosítania kellene döntéshozatali mechanizmusait, mivel egy ekkora ország belépése jelentősen átrendezheti az erőviszonyokat.
- Korrupció és jogállamisági kérdések: Ukrajnának jelentős reformokat kell végrehajtania a korrupció visszaszorítása és az európai normák betartása érdekében.
+ 1: Oroszország reakciója: A bővítés további feszültségeket okozhat az Oroszországgal fenntartott viszonyban, ami gazdasági és politikai következményekkel járhat egyes EU-tagországok számára (pl. Németország, Magyarország).
Orbán Viktor szerint Ukrajna uniós tagsága összedönti az európai gazdaságot, ezért ennek nem szabad megtörténnie! Magyarországnak döntő szava van az ukrán uniós tagságot illetően, most kell világossá tenni, hogy akarjuk-e vállalni az ezzel járó pénzügyi terheket, vagy sem. A kormányfő a véleménynyilvánító szavazáson való részvételre buzdított.
Ukrajna esetleges európai uniós csatlakozása alapjaiban rengetné meg a közösségben jelenleg működő támogatási rendszereket. A Világgazdaság cikke felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Unió (EU) teljes költségvetése 2021-ben 164,2 milliárd euró volt. Ebből 55,71 milliárd eurót, azaz 33 százalékot tett ki a közös agrárpolitika (KAP). Az EU-ban jelenleg 157 millió hektár mezőgazdasági terület található. Ez Ukrajnával további 41 millió hektárral bővülne.
Ez pedig szinte biztos szétrombolná a jelenlegi KAP-rendszert, és megszűnne a földalapú támogatás is.
A portál felidézte, hogy a sajtó korábban beszámolt az Európai Tanács főtitkársága által készített, kiszivárgott dokumentumról, amely számításokat tartalmaz Ukrajna EU-tagságának várható költségvetési hatásairól. A jelentés megjegyzi, hogy a közös agrárpolitika jelenlegi kiadási csomagja 2021 és 2027 között 378,5 milliárd euró. Ukrajna 96,5 milliárd eurónyi KAP-forrásra lenne jogosult, amihez a jelenlegi EU-tagállamok támogatásainak húszszázalékos csökkentésére lehet szükség.
A jelenlegi támogatások 75 százaléka közvetlen kifizetésekből áll, amelyet a gazdálkodók a termőföldjük után kapnak, ez a földalapú támogatás. Tekintettel az Ukrajnában rendelkezésre álló mezőgazdasági területek nagyságára, ezen a téren biztosan átalakításokra lenne szükség.
A Világgazdaság felidézte a német szövetségi élelmiszer- és mezőgazdasági minisztérium szóvivőjének 2023 márciusában elhangzott nyilatkozatát: „Ha Ukrajna csatlakozna, akkor a jelenlegi közvetlen kifizetési rendszer biztosan nem működne tovább.” Faustine Bas-Defossez, az Európai Környezetvédelmi Iroda munkatársa azzal érvelt, hogy a KAP következő, 2027 utáni felülvizsgálata során fokozatosan meg kell szüntetni a területalapú kifizetéseket. Megjegyzi, hogy ez bizonyos gazdákat súlyosan érintene, ezért valamiféle átmeneti mechanizmusokkal vigasztalná őket.
A jelenleg is háborúban álló Ukrajna uniós csatlakozása politikai és gazdasági szempontból is jelentős változásokat hozna az Európai Unió számára.
A 2022 februárjában kitört orosz–ukrán háború kezdete után Volodimir Zelenszkij benyújtotta Kijev csatlakozási kérelmét, amelyre az EU gyorsan reagált.
Ukrajna EU-tagsága szétfeszítené az Európai Uniót. Ha Ukrajna csatlakozna, akkor viszonylag záros határidőn belül az Európai Unió, ahogyan azt most ismerjük, megszűnne
– mondta el a Magyar Nemzetnek Siklósi Péter a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője.
Mivel Ukrajna sokkal szegényebb az Európai Unió szegényebb tagállamainál is, ezért a mostani szabályok szerint a legtöbb ilyen felzárkóztató forrás a mostani haszonélvezőktől átkerülne Ukrajnához, mutatott rá a szakértő.
Ennek sok kárvallottja lenne, aztán itt van a mezőgazdaság kérdése is. Ukrajna egy hatalmas mezőgazdasági ország, amely az EU-ban létező mezőgazdasági sztenderdeket korábban nem tartotta be, és nem valószínű, hogy ezeket gyorsan be tudná vezetni, tette hozzá.
Az eddigi jelentős európai mezőgazdasági támogatások alapvetően rendeződnének át Ukrajna irányába. Azon országok, akik a jelenlegi uniós mezőgazdasági alapokból részesülnek Franciaországtól Magyarországig, azok mind kárvallottjai lennének az ukrán EU-tagságnak.
De van sok egyéb olyan terület, amely hátrányba hozná a jelenleg uniós tagállamokat. Siklósi Péter a szerződésekben szereplő kölcsönös segítségnyújtási klauzulát hozta fel példaként, mely azt jelentené, hogy ha az egyik ország ezt aktiválja, mert a biztonságát veszélyben érzi, akkor a többieknek a segítségére kell sietni.
Ez nagyon hasonló a NATO ötödik cikkelyéhez, sok tekintetben még élesebb is, és nem kérdéses, hogy Ukrajna ezzel a lehetőséggel élne és azt szeretné, hogy az európaiak siessenek a segítségére Oroszországgal szemben, ezzel megkísérelve bevonni Európát a háborúba
– hangsúlyozta a szakértő.
Mit jelentene ez Magyarország számára?
Több alapból is sokkal kevesebb pénzt kapna Magyarország. Ez rögtön a bőrükön éreznék a magyar mezőgazdaságban dolgozók és a többnyire vidéken élők is, ahol különféle EU-s strukturális alapokból, fejlesztési pénzekből részesülnek.
Az, hogy esetlegesen milyen gyors lehet ez a folyamat, az a szakértő szerint nehezen megbecsülhető.
Ennek megvan a folyamata és formája. Tagjelöltté válik egy ország és utána egy jól meghatározott tárgyalási folyamaton kell átmennie. Vannak olyan tagjelöltek, akik már hosszú-hosszú évek óta ebben a tárgyalási folyamatban vannak, és nem történt előrelépés. Ilyen például Törökország vagy néhány nyugat-balkáni ország. Ezt a csatlakozási folyamatot nyilvánvalóan nem lehet kiiktatni.
Siklósi Péter Kijev uniós csatlakozása kapcsán végezetül egy dologra hívta fel a figyelmet.
Annak a veszélye áll most fönn, hogy mivel nyilvánvaló, hogy Ukrajna nem lehet NATO-tag, ezért sokakban az merülhet fel, ha úgy tetszik, vigaszdíjként, hogy akkor legyen legalább az Európai Unió tagja. Ez azonban több problémát okozna, mint amennyit megold
– összegezte a szakértő.
Ripost hírek
