
A háborúpárti Nyugat beáll Ukrajna mögé
Egyre harciasabb nyilatkozatok.
Az európaiak körében „nagyon széles körű konszenzus van kialakulóban” az ukrán hadsereg támogatását illetően az Oroszországgal folytatott konfliktust követően, miután ez jelenti Kijev számára az „első számú biztonsági garanciát” – jelentette ki Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter.
„A demilitarizáció szót hallani, de semmi ilyesmiről nincs szó. Éppen ellenkezőleg, a hosszú távú biztonság valódi garanciája azok a képességek lesznek, amelyeket az ukrán hadseregnek tudunk majd adni” – tette hozzá a francia tárcavezető német, brit, lengyel és olasz kollégájával folytatott párizsi találkozója után, amelyen Andrius Kubilius uniós védelmi biztos mellett részt vettek ukrán és NATO-képviselők is.
Guido Crosetto olasz miniszter az öt tárcavezető szerdai közös sajtótájékoztatóján megjegyezte:
„Ukrajna számára nincs jövő a védekezés lehetősége nélkül. Nincs olyan, hogy demilitarizált Ukrajna”.
Lengyel kollégájuk, Wladyslaw Kosiniak-Kamysz szintén üdvözölte „a kontinens valódi egységét a keletről érkező fenyegetéssel szemben”. Szerinte arról van szó, hogy „Oroszországot a lehető legtávolabb kell tartani valamennyi államunktól. Ehhez pedig segítenünk kell Ukrajnának”.
A tűzszünet betartásának céljából európai csapatok esetleges ukrajnai bevetését illetően a francia miniszter jelezte, hogy a tárgyalások „még nem tartanak ebben a szakaszban”, rámutatva, hogy minden a tervezett missziótól függ.
Miközben az Egyesült Államok arra ösztönzi Moszkvát, hogy fogadja el a Kijev által kedden elfogadott, 30 napos tűzszünetre vonatkozó javaslatot, a miniszterek közös nyilatkozatukban arra emlékeztettek, hogy „a labda most egyértelműen Oroszország térfelén van”. Az aláírók azt is jelezték, hogy „szilárdabb európai képességeket kell garantálni az európai biztonság és védelem biztosítása érdekében” Oroszországgal szemben. Ez magában foglalja a védelmi költségvetések növelését és a fegyvergyártási kapacitások megerősítését.
Boris Pistorius német miniszter szerint a nemzeti és európai szintű adminisztratív eljárások egyszerűsítésén, valamint a fegyverrendszerek szabványosításán is dolgozni kell.
Az orosz elnök várhatóan közös sajtótájékoztatót tart belarusz hivatali partnerével, Aljakszandr Lukasenka elnökkel. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint, ha kérdezik, Vlagyimir Putyin az Oroszország és Belarusz közötti tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón beszélhet Ukrajnáról is.
Az orosz elnök Lukasenka társaságában fog válaszolni az újságírók kérdéseire.
„Minden attól függ, hogy mit kérdeznek az újságírók” – mondta Peszkov a TASZSZ hírügynökségnek arra a kérdésre válaszolva, hogy az elnökök az országok közötti kapcsolatokon túl más témákról, például Ukrajnáról is nyilatkoznak-e, különösen az Egyesült Államok legutóbbi nyilatkozatai után.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az orosz elnök szerdán meglepetésszerű látogatást tett Kurszk régiójában, mivel a Kreml Ukrajna egyetlen területi alkujaként fontolgatja az Egyesült Államok által javasolt 30 napos tűzszüneti megállapodást.
Még március 11-én az Egyesült Államok és Ukrajna tárgyalódelegációi megbeszéléseket folytattak a szaúd-arábiai Dzsiddában, ahol a tárgyalásokat követő közös nyilatkozatban kijelentették, Kijev hajlandó egy 30 napos tűzszünet bevezetésére, valamint egy ásványi anyag egyezmény aláírására Washingtonnal. Cserébe az Egyesült Államok azonnal újraindítaná Ukrajna katonai támogatását és hírszerzési együttműködését.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán meglepetésszerű látogatást tett a Kurszk régióban, mivel a Kreml Ukrajna egyetlen területi alkujaként fontolgatja az Egyesült Államok által javasolt 30 napos tűzszüneti megállapodást – közölte a CNN.
Az orosz állami televízió által sugárzott felvételeken Putyin katonai egyenruhában beszélt a fronton szolgáló csapatokhoz, és kijelentette, hogy Oroszország célja Kurszk teljes felszabadítása.
A látogatás egyértelműen a katonai morál növelésére irányult, hiszen az orosz hadsereg tovább nyomul előre Ukrajna határvidékein, miután Ukrajna elfogadta az Egyesült Államok által támogatott tűzszüneti javaslatot. Az orosz erők kurszki előrenyomulása azonban jelentősen csökkenti Kijev tárgyalási mozgásterét a békefolyamatban.
Donald Trump szerint
„a béke most Oroszországon múlik”.
Az amerikai elnök szerdán kijelentette, hogy a béketárgyalások sikere Oroszország döntésén áll. Az amerikai képviselők jelenleg Moszkvába tartanak, hogy tárgyaljanak a tűzszünet feltételeiről.
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov megerősítette, hogy
Putyin részletesen elemzi a tűzszüneti javaslatot, és Moszkva a következő napokban dönthet az ügyben.
Putyin kurszki látogatása során találkozott Valerij Geraszimov vezérkari főnökkel, akivel megvitatták a térség katonai helyzetét.
Geraszimov tájékoztatása szerint az orosz hadsereg az Ukrajna által elfoglalt területek több mint 86%-át visszafoglalta, és mintegy 430 ukrán katonát ejtettek fogságba, Kijev azonban még nem ismerte el teljes mértékben a térség elvesztését.
„A Kurszkban fogságba esett ukrán katonákat terroristaként kell kezelni” – tette hozzá Putyin.
Olekszandr Szirszkij ukrán főtábornok szerdán bejelentette, hogy
az ukrán csapatok további taktikai visszavonulásokat hajtanak végre a kedvezőbb helyzetek elérése érdekében.
Steve Witkoff, Trump közel-keleti különleges megbízottja várhatóan a héten Oroszországba utazik, bár egyelőre nem világos, hogy találkozik-e Putyinnal. JD Vance alelnök az Ovális Irodában megerősítette, hogy a következő napokban telefonon és személyesen is folytatódnak a diplomáciai egyeztetések.
Közben Ukrajnában aggodalomra ad okot, hogy Trump adminisztrációja felfüggesztette a hírszerzési információk megosztását Kijevvel, ennek következményeként az ukrán hatóságok attól tartanak, hogy az orosz légicsapások előzetes figyelmeztetés nélkül érhetik el városaikat.
Moszkva várja, hogy Washington tájékoztassa a tárgyalások eredményéről.
Amerikai küldöttség tart Oroszországba, hogy megvitassák az Egyesült Államok és Ukrajna között létrejött megállapodást a harmincnapos tűzszünetről és a béketárgyalások menetéről – jelentette be a BBC szerint Donald Trump amerikai elnök szerdán Washingtonban.
A Fehér Házban Micheál Martin ír miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón Trump kijelentette: „remélhetőleg elérjük a tűzszünetet Oroszországnál”.
„Tegnap nagy sikert értünk el” – mondta arra utalva, hogy a kedden Szaúd-Arábiában tartott amerikai–ukrán megbeszélésen Kijev beleegyezett a fegyvernyugvásba. „Amikor életbe lép, teljes körű lesz a tűzszünet” – tette hozzá.
Úgy vélte, hogy a helyzet
„most Oroszországon múlik, de mindkét féllel jó a kapcsolatunk”.
Hozzátette: „Kaptam néhány pozitív üzenetet, de a pozitív üzenet nem jelent semmit. Ez nagyon komoly helyzet, akár a harmadik világháborúhoz is vezethet” – fogalmazott.
Az elnök „vérfürdőnek” nevezte az ukrajnai háborút, kijelentve, hogy hetente átlagosan 2-3 ezer fiatal hal meg a harcokban. „Ez soha nem történt volna meg, ha én lettem volna az elnök” – tette hozzá.
A sajtó kérdésére Trump azt is elmondta,
bevezethetne újabb pénzügyi intézkedéseket Oroszországgal szemben, ha elutasítja a tűzszünetet,
de leszögezte, hogy ezt „nem akarja megtenni”. „Pénzügyi szempontból olyan dolgokat tehetnék, amelyek nagyon károsak lennének Oroszország számára. Nem akarom megtenni, mert békét akarok elérni, békét akarok látni” – szögezte le az amerikai elnök.







