A gázvezetékeken támadnak az oroszok

Az orosz különleges erők Kurszk régióban, mérföldeket kúsztak a katonák egy fő gázvezetékben Szudzsa város közelében annak érdekében, hogy majd rajtaütés szerűen lepjék meg az ukránokat.

Ez az akció egy nagyszabású offenzíva része volt, amelynek célja kiszorítani az ukrán katonákat a nyugat-oroszországi régióból.

Az oroszbarát katonai bloggerek beszámolói szerint,

több katona napokat töltött a csőben.

Az ukrán vezérkar közlése szerint azonban észlelték a különleges orosz akciót és Rakéta- tüzérségi támadást indítottak ellenük,

megsemmisítették a gázvezetékben lapuló orosz egységeket.

A szóban forgó vezeték korábban Nyugat-Szibériából Szudzsán keresztül szállította a gázt Ukrajnába, de év elején Ukrajna megszüntette a területén keresztül menő gáztranzitot.

A következő napok és hetek döntőnek bizonyulhatnak: az ukránok vagy a visszavonulást választják, és így mentesítik erőiket az esetleges bekerítéstől, vagy hatalmasat kockáztatva a végsőkig kitartanak.

Az utóbbi egy hétben Oroszország jelentős sikereket ért el a kurszki fronton. Az orosz hadseregnek március eleje óta sikerült az addig Ukrajna által ellenőrzött orosz területek majdnem egyötödét, több mint 70 négyzetkilométernyi területet visszafoglalnia.

Az ukrán erők még 2024 augusztusában szállták meg a kurszki orosz területet. Gyors sikereik után közel 1000 négyzetkilométernyi területet vontak ellenőrzésük alá, mára azonban nagyjából ennek csak a harmadát kontrollálják.

Kijev eredetileg azt remélte, hogy a Kurszkba irányított egységeik elvonják az orosz erők figyelmét Kelet-Ukrajnáról,

és jobb tárgyalási pozícióba kerülnek a jövőbeni béketárgyalásokon, azonban a legújabb harctéri információk szerint ez a stratégia megbukni látszik.

Jelentős emberhátrányban 

A térségben állomásozó mintegy 30 ezer ukrán katona mára kiszolgáltatott helyzetbe került. Oroszország jelentős erőket vet be Kurszknál, és több forrás szerint ismét észak-koreai katonai kontingensek is segítik az előrenyomulását. Az ukrán haderő hamarosan teljesen kiszorulhat Oroszország területéről, mindez pedig úgy történik, hogy az orosz erők a kelet-ukrajnai fronton is offenzívában vannak – vagyis

Moszkva képes egyszerre két hadszíntéren is eredményesen nyomást gyakorolni.

A DeepState elemzőcsoport legfrissebb jelentései megerősítik: az orosz csapatok több ponton is előretörtek, különösen Kurszk megye Kurilovka térségében. Elemzők szerint a helyzet azért is rendkívül kritikus, mert Kijevnek nincs kellő kapacitása és emberállománya, hogy a térségben továbbra is eredményesen tartsa magát. A Kurszkban bevetett egységek most egyre inkább elszigetelődnek, sebezhetők, és emiatt kénytelenek folyamatosan védekezni ahelyett, hogy stratégiai fontosságú területeket védenének vagy újabb támadásokat terveznének.

A drónok elvágják az utánpótlási útvonalakat

Az ukrán hadsereg számára különösen nagy kihívást jelent az ellátás megszervezése, ugyanis az orosz haderő a beszámolók szerint nagyszabású dróntámadásokat folytat Kurszknál. Különböző típusú FPV-drónokkal és merev szárnyú drónokkal folyamatosan támadják és figyelik az ukrán utánpótlási útvonalakat. Az egyik fő problémát az jelenti, hogy Oroszország egyre nagyobb számban alkalmaz optikai szálas drónokat, amelyek teljesen védettek az elektronikai zavarással szemben.

Az ukrán védelem egy katonája arról számolt be, hogy az orosz drónok az utak felett szinte állandó megfigyelést tartanak: „Kurszkba már szinte lehetetlen konvojokat indítani, mivel a drónok rögtön észlelik és megtámadják őket. A sebesültek kimenekítése is rendkívül kockázatos, sokan gyalogosan kénytelenek távozni, mert a járművek azonnal célponttá válnak” – mondta az egyik ukrán védő.

Fenyeget az orosz bekerítés

Ha az orosz előrenyomulás ilyen ütemben folytatódik, akkor az ukrán ellenőrzés alatt álló orosz területek a jelenlegi 350 négyzetkilométerről mindössze néhány tucat négyzetkilométerre zsugorodhatnak.

Az orosz manőverek miatt a frontvonal több helyen is kritikusan beszűkült.

A fenti térképen a vörös színnel jelölt területeket foglalták el február vége óta az orosz csapatok. Egy további 5-6 kilométeres orosz előretörés Junakivka falu irányába akár a sárga színnel jelölt kurszki ukrán területek teljes bekerítést is eredményezheti.

Jan Matvejev katonai elemző úgy véli, hogy a Kurszkban lévő ukrán katonák hamarosan stratégiai visszavonulásra kényszerülhetnek: „Ha Ukrajna még egy hónapig tartja magát, annak óriási ára lesz. Jelenleg még mondhatjuk, hogy az orosz félnek nagyobb a vesztesége, de ha a Kurszkba küldött erőinket teljesen felmorzsolják, az végül nekünk okoz nagyobb károkat országos szinten.”

Jobb lenne visszavonulót fújni?

Egyre több külföldi elemző és szakértő érvel amellett, hogy Kijevnek érdemes lenne fontolóra vennie a kivonulást Kurszk megyéből, és az így felszabaduló katonai erőt az ukrajnai területek megerősítésére kellene fordítani. Sokan hangsúlyozzák: a kimerülő emberállomány és a negatív demográfiai folyamatok miatt

Ukrajnának már most rendkívül óvatosan kell gazdálkodnia az élőerővel.

Közben az ukrán politikai vezetés is nehéz helyzetbe került: Volodimir Zelenszkij elnök továbbra is a NATO-tagságot tartja a legbiztosabb garanciának Ukrajna jövőjére, ám a nemzetközi környezet ezzel kapcsolatban egyre elutasítóbb, sőt egyre nagyobb a nyomás, hogy Zelenszkij elnök mondjon le, és Ukrajnában tartsanak új választásokat.

Ebben a szorult helyzetben Ukrajna dilemmája most, hogy fenntartsa-e a kockázatos és egyre kilátástalanabb jelenlétet Kurszk megyében, vagy inkább feladja a megszállt területeket, és a hadműveleti tartalékait a kulcsfontosságú kelet-ukrajnai és zaporizzsjai frontvonalakon vesse be.

Az orosz erők visszafoglaltak három falut, Viktorovkát, Nikolajevkát és Sztaraja Szorocsinát a behatoló ukrán hadseregtől a délnyugat-oroszországi Kurszki területen – közölte szombaton az orosz védelmi minisztérium.

A régió ügyvivő kormányzója, Alekszandr Hinstejn közölte, hogy az orosz területen tavaly augusztus óta támadó ukrán csapatok eközben Mahov Kologyec falut támadták, ahol tizennégy ház megrongálódott.

A Leningrádi terület kormányzója szombaton arról számolt be, hogy Kirisi város kőolajfinomítójában egy heves ukrán dróntámadás következtében lehulló roncsok miatt megrongálódott egy tartály, de tűz nem keletkezett. A Szurgutnyeftegaz kirisi létesítménye egyike a két legnagyobb orosz kőolajfinomítónak. Évente 17,7 millió nyersolajat (napi 355 ezer hordót) dolgoznak fel itt, ami az ország termelésének 6,4 százaléka.

Az orosz védelmi minisztérium szerint 24 óra alatt harmincegy ukrán drónt ártalmatlanítottak Oroszország felett, közöttük huszonhatot a Krasznodari terület, négyet pedig a Voronyezsi terület légterében.

A moszkvai minisztérium szerint az orosz csapatok a héten négy települést – Andrijivkát, Szkudnét, Burlackét és Privilnét – foglalták el Kelet-Ukrajnában.

A tárca adatai szerint az ukrán hadsereg a héten az orosz Északi Hadseregcsoport műveleteinek következtében több mint 1590 katonát, a Dnyeper Hadseregcsoport felügyelte térségben 575 katonát, a Keleti Hadseregcsoport előrenyomulásával pedig több mint 1210 katonát veszített a frontvonalakon.