Zelenszkij ijesztgetni próbálja a NATO-t

Zelenszkij biztonsági garanciákat követel Ukrajna számára, mivel szerinte Oroszország a NATO-t is meg fogja támadni, ha lehetősége nyílik rá.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Európai Befektetési Bank sajtótájékoztatóján Kijevben 2025. február 10-én Fotó: AFP

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a müncheni biztonságpolitikai konferencián világossá tette, hogy Kijev kész tárgyalni a háború lezárásáról, ugyanakkor egyértelműen elutasítja, hogy bármely elfoglalt ukrán területet Oroszország részeként ismerjenek el. Kiemelte, hogy Ukrajna alkotmánya rögzíti, hogy ezek a területek ukránok, és csak az ukrán nép dönthet róluk.

Zelenszkij azt is elmondta, hogy bármikor kész tárgyalni Donald Trumppal, és nyitott arra, hogy minden kérdést megvitassanak – a csapatok mozgásától kezdve a NATO-tagságig. Ugyanakkor rámutatott, hogy az Egyesült Államok jelenlegi politikai vezetése nem hajlandó tárgyalni Ukrajna NATO-csatlakozásáról. Ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy bár Ukrajna továbbra is törekszik a tagságra, a legfontosabb a konkrét biztonsági garanciák kérdése, amelyek hosszú távon biztosíthatják az ország védelmét. Ha Ukrajna nem válik a NATO tagjává, Zelenszkij szerint az ország haderejének legalább 1,5 millió fősre kell növekednie, miközben Putyin célja éppen az ukrán hadsereg lefegyverzése.

Az ukrán elnök a müncheni biztonsági konferencián kijelentette, hogy a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott korábbi beszélgetések nem elegendőek ahhoz, hogy béketerveket dolgozzanak ki – írja a BBC.  Azt azonban hozzátette Zelenszkij, hogy az Egyesült Államokból érkező jelzések erősek, bár vegyesek, és szükség van további egyeztetésekre J. D. Vance amerikai alelnökkel, akivel ha minden igaz, ma találkozik.

A konferencián tett nyilatkozatában az ukrán elnök kijelentette: Ukrajna célja, hogy csatlakozzon a NATO-hoz, és soha nem fogja elismerni az oroszok által megszállt területeket. Hozzátette, hogy Európának egységesnek kell maradnia Ukrajna védelme érdekében.

Továbbá megerősítette, hogy Oroszország információik szerint nem kíván békét kötni. Az ukrán elnök szerint Moszkva a napokban egy rendkívül veszélyes támadást hajtott végre a csernobili atomerőmű ellen, amit a Kreml ugyan tagad, de Zelenszkij szerint a drón szándékosan túl alacsonyan repült ahhoz, hogy radarral észlelhető legyen, és az akció pontosan a müncheni konferencia kezdete előtt történt. Zelenszkij szerint Putyin egyértelműen nem akar békét.

A háborúval kapcsolatos további aggodalmának is hangot adott, és elmondta, hogy az ukrán hírszerzés arra figyelmeztet,

hogy Oroszország jövőre háborúra készülhet a NATO ellen.

A közelgő, J. D. Vance amerikai alelnökkel folytatott tárgyalásaival kapcsolatban Zelenszkij hozzátette: „Vannak döntések, amelyeket kizárólag az elnökök szintjén lehet meghozni.”

Zelenszkij szerint Putyin fenyegeti a NATO-t

Zelenszkij újságíróknak arról is beszélt, hogy az ukrán hírszerzés értesülései szerint Oroszország akár már jövőre NATO-tagállamot támadhat meg. 

 – mondta, hozzátéve, hogy ezt az információt hírszerzési forrásokból kapta, de teljes bizonyossággal nem tudja megerősíteni.

Ez a kijelentés szűkebb időkeretet mutat, mint a korábbi nyugati figyelmeztetések. Tavaly például Dánia védelmi minisztere azt mondta, hogy „nem zárható ki, hogy Oroszország három-öt éven belül próbára teszi a NATO 5. cikkelyét és a szövetség szolidaritását.”

Zelenszkij szerint ha Ukrajna nem kap megfelelő biztonsági garanciákat, az Oroszország számára rendkívül előnyös lenne. Úgy véli, nem elég egyszerűen felszólítani Putyint a háború befejezésére, hanem világos és konkrét védelmi garanciákra van szükség.

Biztonsági garanciák, NATO és Trump

A müncheni konferencián Zelenszkij hangsúlyozta, hogy a biztonsági garanciák fontossága még a NATO-tagság elérésénél is nagyobb lehet. Az ukrán elnök szerint az Egyesült Államok és Donald Trump jelenlegi politikai környezete nem tekinti reális opciónak Ukrajna NATO-csatlakozását. 

Ezzel együtt Zelenszkij jelezte, hogy Ukrajna hajlandó rugalmasabb megközelítést alkalmazni NATO-tagságának kérdésében. „Akarunk NATO-tagok lenni? Igen. De csak a NATO szó miatt? Nem – ez a biztonsági garanciákról szól” – mondta.

A garanciák részletei kapcsán kiemelte, hogy azoknak egyértelmű katonai paramétereket is tartalmazniuk kell, beleértve a békefenntartó missziók részleteit és Ukrajna saját haderejének méretét.

A közelmúltban Tucker Carlson közismert amerikai médiaszemélyiség és Daniel Davis ezredes részletesen beszéltek az ukrajnai háború okairól és annak globális politikai következményeiről. Az interjú során a meghívott kihangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak a korábbi adminisztráció alatt született  döntései és a nyugati beavatkozások kulcsfontosságú szerepet játszottak a háború eszkalálódásában. A beszélgetésben mindketten egyetértettek abban, hogy a konfliktus elkerülhető lett volna, ha más politikai irányvonalat választottak volna.

Trump békeígérete és a háború elkerülhetősége

Daniel Davis és Tucker Carlson a beszélgetés során kiemelték, hogy Trump egyik fő kampányígérete az volt, hogy véget vet az értelmetlen háborúknak, különösen az orosz-ukrán háborúnak. Daniel Davis ezredes szerint Trump képes lett volna gyorsan lezárni a háborút, de jelenleg nehezebb helyzetben van, amely korábbi bonyolult politikai döntések sorozatára vezethető vissza. 

A Krím területének orosz annektálása és Ukrajna NATO-tagsága kulcsszerepet játszottak a háború kitörésében. Carlson és Davis egyaránt hangsúlyozzák, hogy a Krím Oroszország számára stratégiai fontosságú volt, és az ottani orosz ajkú lakosság többsége támogatta az orosz csatlakozást. Ukrajna NATO-tagságának kérdése, amelyet Oroszország vörös vonalként kezelt, szintén alapvető tényező volt, amely hozzájárult a háború kitöréséhez. 

Béketárgyalások és a háború jövője

A háború lezárására többször is kínálkoztak lehetőségek, de a nyugati hatalmak, különösen az Egyesült Államok és Nagy-Britannia, megakadályozták a béketárgyalásokat. A 2022-es isztambuli béketárgyalások, amelyeket Boris Johnson és az Egyesült Államok blokkoltak, elbuktak, és Zelenszkij is elutasította a tárgyalások folytatását. Davis és Carlson egyetértenek abban, hogy Ukrajnának sürgősen tárgyalásokat kellene folytatnia, mivel a háború egyre nagyobb humanitárius válságot okoz, és hosszú távon nem biztos, hogy győzelmet hoz.

– vallja Daniel Davis ezredes. 

Tucker Carlson interjújában Daniel Davis ezredes azt is felfedte, hogy a háború nem kizárólag Oroszország és Ukrajna ügyére, hanem a globális biztonságra is kihat. Az egyik legaggasztóbb fejlemény a fegyverek Mexikóba kerülése. Davis szerint az amerikaiaknak szánt fegyverek jelentős része az ukrán hadseregtől eljut a mexikói drogkartellekhez, ami komoly fenyegetést jelent, mivel ezek a fegyverek akár polgári célpontokat is támadhatnak.

Oroszország és a globális politikai helyzet

Davis és Carlson figyelmeztetnek arra, hogy Oroszország hosszú távon képes lehet megnyerni a háborút, mivel rendelkezik a szükséges erőforrásokkal, például nyersanyagokkal és hadiiparral. Ezzel szemben Ukrajna és az Egyesült Államok katonai készletei fokozatosan kimerülnek. 

A beszélgetés végén Davis és Carlson arra figyelmeztettek, hogy a jövőben elengedhetetlen a helyes politikai döntések meghozatala, hogy elkerüljük a további háborúkat és a globális instabilitást.

„A legjobb módja a háborúk megelőzésének, ha eleve elkerüljük őket, de az Egyesült Államok ezt nem tette” – húzta alá Daniel Davis az interjú során.

Borítókép: Ukrán tank. (Fotó.NurPhoto via AFP/Oleksandr Klymenko/Ukrinform/NurPhoto)