Ukrajna és Amerika máris megállapodott az ásványkincsekről?

Megállapodhatott Ukrajna és az Egyesült Államok az előbbi területén fellelhető ásványkincsekről, kiemelten a ritkaföldfémekről – írja a BBC News. A felek még nem írták alá a megegyezést.

Megállapodott az Egyesült Államokkal az ukrán ásványkincsekről Kijev, közölte a Kyiv Independent az ukrán elnöki hivatalra hivatkozva. A Financial Times arról számolt be, hogy

Ukrajna kedvezőbb feltételeket biztosított, és nem kért cserébe biztonsági garanciákat

az Egyesült Államoktól. Zelenszkij ukrán elnök várhatóan a következő hetekben utazik Washingtonba aláírni a megegyezést.

A megállapodás szerint Ukrajna létrehoz egy alapot, amelybe az állami tulajdonban lévő ásványkincsek – köztük az olaj és a földgáz – eladásából származó

bevételek 50 százalékát fizeti majd be, és az alap ukrajnai projektekbe fog befektetni.

A megállapodás nem terjed ki a már működő cégek – így például a Naftogaz és az Ukrnafta – olaj- és gázkitermelésére.

Az Egyesült Államok biztonsági megállapodást kínált Ukrajnának – írta korábban az Euronews. A lap hozzátette, a felajánlott kétoldalú megállapodás garantálná Ukrajna biztonságát, cserébe az ország erőforrásainak közös részesedéséért egy Újjáépítési Befektetési Alapon keresztül.

A megállapodástervezet kimondja, hogy az Egyesült Államok 100 százalékos pénzügyi érdekeltséget rendelkezne alapban, és Ukrajnával közösen kezelné azt „az ukrán erőforrásokhoz kapcsolódó gazdasági érték előmozdítása érdekében, beleértve, de nem kizárólagosan az ásványi erőforrásokat, az olaj- és gázforrásokat, valamint az infrastruktúrát és a kikötőket, amíg az alap finanszírozása nem teljesen biztosított.” A befektetési alap a háborús védekezés, az újjáépítés és Ukrajna gazdaságának helyreállítása alatt működne majd, célja, hogy az ország GDP-je elérje a 2021. végi szintet.

A dokumentum szerint az ukrán kormány az alapbevételeiből 50 százalékos részesedést kap, azonban ez az arány 66 százalékra nő minden olyan terület esetében, ami jelenleg orosz megszállás alatt áll, de sikerül visszafoglalni. A dokumentum szerint Ukrajna hozzájárulása az alaphoz „addig folytatódik, amíg a hozzájárulások el nem érik az 500 milliárd dollárt”.

A kiszivárgott dokumentumtervezetet 2025. február 21-ei keltezésű, de a forrás szerint a dokumentumot szerdán (február 26-án) kívánták jóváhagyni, „változtatások nélkül”. Sem Ukrajna, sem az Egyesült Államok kormánya nem válaszolt a megállapodástervezettel kapcsolatos észrevételekre.

Eközben az orosz erők hét rakétával és 213 drónnal támadták Ukrajnát keddre virradó éjjel, a légvédelem hat ellenséges rakétát és 133 drónt semmisített meg – közölte az ukrán légierő a közösségi oldalakon.

Vitalij Bunecsko, a nyugat-ukrajnai Zsitomir megye kormányzója arról adott hírt, hogy a régiót ért orosz támadás következtében három ember, köztük két gyerek sérült meg, egy lakóépület és egy melléképület pedig megsemmisült.

Artem Kobzar, az északkeleti Szumi város polgármestere közölte, hogy az orosz erők hajnalban Sahíd csapásmérő drónokkal támadták meg a régiót, és őt két sebesültről értesítették.

A főváros, Kijev környékén egy 44 éves nő sérült meg az éjszakai orosz dróncsapásban

– közölte a megyei kormányzói hivatal.

Vadim Filaskin, Donyeck megye kormányzója arról adott hírt, hogy napközben az orosz csapatok ismét Kramatorszk városát lőtték, legalább egy ember meghalt, egy pedig megsebesült.

A déli Herszon megye kormányzói hivatala arról tájékoztatott, hogy az orosz hadsereg megint a megyeszékhelyt, Herszon városát ágyúzta, és károkat okozott egy kórház épületében. Személyi sérülésről nem érkezett jelentés.

Az ukrán vezérkar keddi összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 870 ezret,

az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek öt orosz harckocsit, 26 tüzérségi és két légvédelmi rendszert, valamint 122 drónt és egyéb haditechnikai eszközöket.

Másodszori próbálkozásra elfogadta kedden az ukrán parlament azt az előterjesztést, amely kimondja, hogy a törvényhozás elnökválasztást hirdet ki, amint „biztosítva lesz az átfogó, tisztességes és fenntartható béke” Ukrajna területén – tájékoztatott Jaroszlav Zseleznyak ellenzéki parlamenti képviselő kedden a Telegramon.

A határozati javaslatot a képviselő közlése szerint 268 képviselő támogatta.

Az előterjesztés elfogadásához legalább 226 szavazatra volt szükség, de a hétfői szavazáskor csupán 218-an támogatták.

A dokumentum egyebek mellett leszögezi, hogy „az ukrán parlamentet és Volodimir Zelenszkijt, Ukrajna elnökét szabad, átlátható, demokratikus úton választották meg nemzetközi megfigyelők részvétele mellett, és ezeknek a választásoknak az eredményét az egész nemzetközi közösség elismerte”.

Hangsúlyozza, hogy hadiállapot mellett lehetetlen ilyen választásokat szervezni, s ezért a kijevi törvényhozás szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök viseli a felelősséget.

A dokumentumban az is szerepel, hogy Volodimir Zelenszkij elnök mandátumát az ukrán nép és a parlament nem kérdőjelezi meg. „Ukrajna elnökének, Volodimir Zelenszkijnek gyakorolnia kell hatáskörét Ukrajna újonnan megválasztott elnökének hivatalba lépéséig az ukrán alkotmány 108. cikkelyének első részével összhangban” – áll az elfogadott határozatban.

Petro Porosenko volt államfő keddi parlamenti beszédében bejelentette, hogy az általa vezetett Európai Szolidaritás párt frakciója felfüggeszti a parlamenti munka blokádját,

és nem kérdőjelezi meg a jelenlegi vezetés legitimitását, beleértve Zelenszkij elnökét.

Porosenko pártja február közepén döntött a parlamenti munka bojkottja mellett tiltakozásul az ellen, hogy a volt elnököt szankciókkal sújtotta az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács.