
Újabb részletek Magyar Péter pénzügyi trükkjeiről
Így keresett sok pénzt a tőzsdén.
Melyik magyar Péter igazi arca – tette fel a kérdést a Tényellenőr csapat elemzője a legfrissebb videójukban, amelyben arról van szó, hogy a Tisza Párt elnöke gyaníthatóan bennfentes kereskedéssel tett szert 2023-ban több millió forint haszonra a tőzsdén. A politikus az akkor még Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő MBH Bank felügyelőbizottságának tagja volt és így szerezhetett belsős információt a szintén az üzletember Opus nevű cégének tőzsdei akciójáról. De lássuk a részleteket!
Magyar Péter egy éve lépett a politika színpadára, és az volt a fő ígérete, hogy leszámol a korrupcióval, megtisztítja a közéletet. A napokban azonban az eddigieknél is súlyosabb ügy derült ki a Tisza Párt elnökéről: egy bűncselekménygyanús tőzsdei manőver, amelynek eredményeként Mészáros Lőrinc cégének részvényeivel többmilliós haszonra tehetett szert – hangzott el a Tényellenőr csapat videójában, amely a Kontextus YouTube-csatornáján látható. Az összeállítás készítője, Szalai Szilárd elemző feltette a kérdést: „Melyik Magyar Péter valódi arca? Bort iszik és vizet prédikál?”
Ezt követően felidézte, hogy egy kiszivárgott hangfelvételen a Tisza Párt elnökének volt barátnője, Vogel Evelin arról beszél, Magyar Péternek kilencvenmillió forintnyi részvénye van, és részben olyan információk birtokában keresett pénzt a tőzsdén, amelyekről nem kellett volna tudnia. Ez alapján az Index arról írt, hogy az ügyben bennfentes kereskedelem gyanújával a Nemzeti Nyomozó Iroda is vizsgálódik.
Ezt követően Szalai Szilárd arról beszélt, hogy a bennfentes kereskedelem olyan súlyos bűncselekmény, amit három, minősített esetben akár öt év szabadságvesztéssel sújt a törvény.
A Tényellenőr csapat felidézte, hogy Magyar Péter 2023. július 21-én, pénteken délután háromkor az összes egyéb részvényét eladta, és több tíz millió forint értékben vásárolt Opus-részvényeket.
Márpedig az Opus valóban azon a napon, tőzsdezárás után tette közzé a részvény-visszavásárlási programjával kapcsolatos részleteket, mégpedig délután 17 óra 29 perckor. A bökkenő a történetben az, hogy Magyar ekkor a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló MBH Bank felügyelőbizottságának tagja volt. Márpedig a bank brókercége bonyolította le az Opus-részvény visszavásárlási programját, amelynek nyomán megugrott a cég részvényeinek árfolyama.
Vagyis erős a gyanú, hogy az MBH felügyelőbizottsági tagjaként Magyarhoz eljuthatott ez az információ.
Az ügy fontos részlete továbbá az is, hogy a Magyar Nemzeti Bank januárban arról számolt be, 21 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki egy magánszeméllyel szemben, és feljelentést tett a bennfentes kereskedelmet, illetve a bennfentes információk jogosulatlan közzétételét tiltó jogszabályok megsértése miatt. Akkori közleményük szerint a magánszemély bennfentes információt szerzett és adott tovább az Opus Nyrt. részvény-visszavásárlási bejelentése előtt, és ennek felhasználásával adott tőzsdei megbízásokat.
Mint az MBH Bank felügyelőbizottsági tagja, Magyar Péter könnyen hozzáférhetett olyan bennfentes információhoz, amelyet akár le is tudott kereskedni. A politikus az erről szóló híreket cáfolja, az ügyben nyomozás van folyamatban.

Rendelkezhetett bennfentes információval Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke 2023-ban az Opus Nyrt.-vel kapcsolatban, hiszen annak idején az MHB Bank felügyelőbizottságának tagja volt. Márpedig a bank brókercége bonyolította le az Opus-részvény visszavásárlási programját, amelynek nyomán megugrott a cég részvényeinek árfolyama.
Emlékezetes, hogy a Magyar Péterrel kapcsolatban megjelent hangfelvételek egyikén a Tisza Párt elnökének volt barátnője, Vogel Evelin arról beszél, hogy Magyar Péternek kilencvenmillió forintnyi részvénye van, és hogy részben olyan információk birtokában keresett pénzt a tőzsdén, amelyekről nem kellett volna tudnia. Ez alapján az Index arról írt, hogy az ügyben bennfentes kereskedelem gyanújával a Nemzeti Nyomozó Iroda is vizsgálódik.
A Tisza Párt elnöke a cikk megjelenése előtt is határozottan tagadta a bennfentes kereskedés tényét, de a lap tegnap mégis azt állította, bizonyítékokhoz jutott hozzá arról, hogy
a politikus bennfentes kereskedést folytatott a tőzsdén.
Az Index azt állította, hogy Magyar Péter 2023. július 21-én, pénteken délután háromkor „az összes egyéb részvényét eladta, és több tízmillió forint értékben vásárolt Opus-részvényeket”.
Márpedig az Opus valóban azon a napon, tőzsdezárás után tette közzé a részvény-visszavásárlási programjával kapcsolatos részleteket, mégpedig délután 17 óra 29 perckor. Az MBH brókercége pedig nyilván rendelkezhetett ezzel az információval, hiszen ők bonyolították le végül a részvény-visszavásárlási programot. Vagyis nem kizárt, hogy
az MBH felügyelőbizottsági tagjaként hozzá is eljuthatott ez az információ.
Az ügy fontos részlete továbbá az is, hogy a Magyar Nemzeti Bank januárban arról számolt be, hogy 21 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki egy magánszeméllyel szemben, és feljelentést tett a bennfentes kereskedelmet, illetve a bennfentes információk jogosulatlan közzétételét tiltó jogszabályok megsértése miatt. Akkori közleményük szerint a magánszemély bennfentes információt szerzett és adott tovább az Opus Nyrt. részvény-visszavásárlási bejelentése előtt, és ennek felhasználásával adott tőzsdei megbízásokat.
Azt is írták, hogy bennfentes kereskedelem és bennfentes információ jogosulatlan közzététele gyanúja miatt a történtek nyomán
a felügyelet feljelentést is tesz az illetékes hatóságnál.
Az MNB a mostani mellett több egyéb, a bennfentes kereskedelem gyanúját felvető befektetői magatartást is azonosított az Opus érintett közzétételét megelőzően, így összesen hét személy ellen folytatott vizsgálatot. Ezek kapcsán további piacfelügyeleti eljárásokat folytat. Tehát egyáltalán nem kizárható, hogy ennek a vizsgálatnak a folyományaként kerülhettek nyomozati információk az Indexhez.
Mindenesetre Magyar Péter a hír megjelenése után ismét tagadta a vádakat. A Tisza Párt csütörtöki közleménye szerint az Index által leírt állításokból egy szó sem igaz. „A cikkben idézett napon nem vettem és nem is adtam el részvényt. Ellentétben a Fidesz számos politikusával és a kitartott propagandistáikkal, én soha nem követtem el tőzsdei bűncselekményt” – közölte Magyar Péter.
Magyar Péter állításával kapcsolatban tőzsdei kereskedők lapunknak arra hívták fel a figyelmét, hogy előfordulhat, hogy a befektetési számláján (noha Magyar Péter bankszámláról beszélt, valójában tőzsdei ügyletek csak befektetési számlán végezhetők – a szerk.) az adott napon nem lesz kimutatva a szóban forgó ügylet, hiszen a részvény adásvétele T+2 nappal kerül elszámolásra, vagyis jellemzően két nap után kerül elszámolásra a befektetési számlán.
Mindenesetre a részvényvásárlás ténye a hatóságok által könnyen kideríthető, hiszen a Keller Zrt. elvileg minden tranzakciót nyilvántart.
A tőzsdén kötött valamennyi ügylet elszámolását a Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt. (KELER) biztosítja.
A 444 úgynevezett tényellenőr csapata, a Lakmusz arról közölt cikket, hogy a Diákhitel Központ Magyar Péter vezérigazgatósága idején egy olyan vállalkozót bízott meg tanulmányírással, akiből később tiszás aktivista lett. Korábban a Magyar Nemzet is részletesen írt erről, bemutattuk a szóban forgó Trentin Balázs Lajos kapcsolatát a Tisza Párttal, illetve azt a hozzá köthető céghálót, amelynek tagjai szintén Magyar vezérigazgatósága idején kaptak túlárazott, felesleges megbízásokat a Diákhitel Központtól.

Újabban a baloldali média egy része sem kíméli Magyar Pétert, ezúttal a 444 úgynevezett tényellenőrei, a Lakmusz elnevezésű blog állt elő egy anyaggal a Tisza Párt elnöke által még a Diákhitel Központ vezetőjeként aláírt gyanús szerződésekről. A cikk középpontjában az a túlárazottnak és feleslegesnek ítélhető megbízás áll, amit Magyar olyan céggel kötött, amelynek tulajdonosa, Trentin Balázs Lajos, a Tisza egyik fő szervezőjeként jelent meg a múlt évben.
A Troia Media Kft.-vel 2021 decemberében 13,34 millió forintért kötött szerződést a Magyar Péter vezette Diákhitel Központ. A megbízás egy tanulmány elkészítéséről szólt, amit a Lakmusz friss cikke is úgy jellemzett, hogy „az 50 oldalas anyag felét egy feleslegesnek tűnő nemzetközi kitekintés teszi ki”, a 49 oldalból 19 az általános módszertani bevezetés.
A tanulmány végén öt oldalt tölt meg egy függelék az egyetemek gazdasági hatásaival foglalkozó kutatóknak szóló irányelvekről. Ezt még csak le sem fordították magyarra, angolul illesztették be a szövegbe – írják a tényellenőrök. A tulajdonképpeni témára, a magyar diákhitelrendszer gazdasági hatásainak elemzésére csupán a tanulmány 26. oldalán fordul rá a Troia Media. A Lakmusz részletezte a Troia és tulajdonosának egyéb céges kapcsolatait, valamint több olyan szerződésről is írnak, amelyek szereplői kapcsolatban állnak Trentinékkel.
Korábban a Magyar Nemzet is tényfeltáró anyagban ismertette azt a céghálót, amely a Tisza-szigetek egyik szervezőjének vállalkozása köré szerveződött és több tízmillió forint értékben kapott megbízásokat a Diákhitel Központtól Magyar Péter vezérigazgatói regnálása idején.
A Tisza-szigetek szervezője
Érdemes felidézni, mit is tudunk Trentin Balázsról. A Troia Media Kft. tulajdonosa jelenleg a Tisza Párt egyik szervezője, méghozzá kulcsszerepet tölt be. Információnk szerint a tiszások tavaly augusztus 17-én szerveztek egy találkozót öt Pest vármegyei választókerület városi koordinátorainak Dunaharasztin. Az eseményen vendégként volt jelen Kiss József és Trentin Balázs, akik a Tisza-szigetek létrehozásáról és működtetéséről beszéltek. Az úgynevezett Tisza-szigetek a korábbi polgári körök mintájára létrehozott helyi pártszervezetek. Szakértők szerint mivel a Tisza-szigetek adják a helyi beágyazottságot, így ezek a Magyar-féle párt legfontosabb szervezeti egységei, megszervezésük pedig a Tisza Párt politikai térnyerésének egyik kulcsa.
Év végi pénzszórás a haveroknak
Visszatérve a Lakmusz által is bemutatott megbízásokra, az is kiderült, hogy a Diákhitel Központ korábban a Troia mellett a Think & Tank Management Kft.-vel is szerződést kötött. Az a megbízás 14,7 millió forintról szólt, és szintén igen sürgős lehetett, a munkát ugyanis 2020. december 14. és 31. között kellett elvégezni.
A két szerződés körülményeiben több közös pont is akad. Egyrészt mind a kettő éppen csak nem éri el a 15 millió forintot, másrészt mindkettőt az adott év utolsó napjaiban kötötték. Hadházy Ákos ellenzéki országgyűlési képviselő – aki betekintést kért és kapott a Diákhitel Központ szerződéseibe – ezzel kapcsolatban úgy vélekedett: az összegeket úgy határozták meg, hogy ne kelljen közbeszerzést kiírni, az időpontok pedig szerinte arra utalnak, hogy a Magyar Péter vezette állami cég ki akarta szórni az év közben megmaradt pénzt.
De akad még egy kapocs. A Diákhitel Központtal szerződő mindkét vállalkozás, azaz a Troia Media Kft. és a Think & Tank Management Kft. is Trentin Balázshoz köthető. Előbbi közvetlenül, utóbbi céges kapcsolódásokon keresztül.
Családi kapcsolatok
További figyelemre méltó személyi kapcsolatra is fényt derítettünk, ugyanis a Think & Tank Management Kft.-nél a hivatalos cégadatok szerint az egyik aláírásra jogosult személy Ézsiás Zsolt Dániel. Az ő neve azért érdekes, mert a Hadházy által felsorolt szerződések egyike a First Voice Kft.-vel jött létre, amit a cég részéről Ézsiás Beatrix szignált.
Némi kutakodás után találtunk egy egészen más jellegű, nem a Diákhitel Központ által kötött szerződést, amelyben Ézsiás Zsolt az egyik szerződő cég képviselőjeként, Ézsiás Beatrix pedig tanúként szerepel és a feltüntetett lakcímük megegyezik. Így már nyilvánvaló, hogy nem csupán véletlen névegyezésről, hanem házastársakról vagy közeli rokonokról lehet szó.
Abszurd szerződési feltételek
Visszatérve a First Voice szerződésére, a Szabad Európa részletesen írt arról, hogy szinte abszurdba hajló képtelenségeket tartalmaz a megbízás. A fő tevékenysége szerint számítógépes programozással foglalkozó céggel reprezentatív kutatás elvégzésére szerződtek a szak- és felnőttképzésben érdekeltek körében egy új képzési hitellel kapcsolatban.
A szerződést 2020. december 2-án írta alá Magyar Péter és a First Voice részéről Ézsiás Beatrix, de a megállapodás második fejezete szerint erre a napra a cégnek már össze kellett állítania a kérdőívet, és leegyeztetnie a Diákhitel Központ vezetőivel. Ebből is az a gyanú erősödik, hogy előre egyeztetett, valós munkát nem igazán igénylő kifizetésről lehetett szó.







