Trump likvidáltatta az iszlám Állam vezetőit

Közösségi médiafelületén jelentette be Donald Trump amerikai elnök szombaton, hogy kiiktatták az Iszlám Állam vezetőit Szomáliában.

„Ma reggel precíziós légicsapásokat rendeltem el az Iszlám Állam támadásait megtervezője és más terroristák ellen, akiket személyesen szervezett be és vezetett Szomáliában” – ezzel a mondattal kezdődik az a szombati TruthSocial-bejegyzés, amelyben Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy kiiktatták az Iszlám Állam nevű terrorszervezet  (ISIS) vezetőit a kelet-afrikai országban.

Trump nem nevezte meg likvidált célpontokat, azonban kifejtette, a szóban forgó személyt évek óta az amerikaiak célkeresztjében volt, azonban szerinte Bidenék fellépésének hiányában eddig életben maradhattak.

„Az üzenet az ISIS és más terroristák számára, akik amerikaiakra támadnak így szól: MEGFOGUNK TALÁLNI TITEKET, ÉS MEGÖLÜNK!”

– zárta bejegyzését Donald Trump.

Egy oslói bíróság pénteken terrorizmus vádjával börtönbüntetésre ítélt egy norvég állampolgárságú testvérpárt, amely korábban csatlakozott az Iszlám Állam terrorszervezethez.

A két – 31 és 27 éves – szomáliai származású nő kiskorúként, 2013-ban utazott Szíriába, hogy csatlakozzon a terrorszervezethez, később pedig családot is alapítottak dzsihadistákkal. Az idősebbik négy, a fiatalabbik két év börtönbüntetést kapott, az utóbbi esetében egy évet felfüggesztettek.

A testvérpár ártatlannak vallotta magát, és azzal védekezett, hogy csupán „az iszlám iránti érdeklődésből” utazott a polgárháború dúlta Szíriába, illetve azért, hogy segítsen a szíriaiaknak a damaszkuszi rezsim elleni harcban. Elmondásuk szerint érkezésük után kényszerítették őket, hogy csatlakozzanak a terrorszervezethez.

Az Iszlám Állam bukása után a nők kurdok ellenőrizte táborba kerültek, ahonnan a norvég kormány – gyermekeik érdekében – 2023-ban repatriálta őket. Történetükből Asne Seierstad norvég író Two Sisters címmel könyvet is írt. Az ítélet nem jogerős.

A több mint 300 oktatási intézményt érintő, Magyarországon mindeddig példátlan, „Allah nevében” elkövetett terrorfenyegetés fölveti a kérdést: miért éppen az iskolákat éri – Nyugat-Európában gyakran tapasztalható jelenségként – a leggyakrabban az iszlám szélsőségesek támadása, terrorfenyegetése?  - tette fel a kérdést a hirado.hu.

Az iszlamizmus nem egy muszlim beszédmód, nem arról szól, hogy elfogadásával teret adunk a másságnak vagy a sokféleségnek – szögezi le a baloldali-liberális kliséket cáfolva Bergeaud-Blackler francia filozófus.

Összebékíthetetlen az ellentét a Nyugat-Európát jellemző szellemiség és a szélsőséges iszlamista ideológia között. Európa hagyományos értékrendje agresszióra ingerli az iszlám fanatikusokat, akik az iskolarendszerben egy stratégiájukkal ellentétes intézményrendszert látnak. Ez derül ki az iskolák elleni támadások hátterét vizsgálva.

A nyugati országokban, de még az iszlám államvallást gyakorló államban is

szinte mindennapos, az iskolákra nehezedő nyomás (támadások, fenyegetések, hasonlóan a tegnapi, több mint 300 magyar iskolát érintő bombariadóhoz).

Motivációik kapcsán Franciaországban számos tanulmány született. E jelenséget vizsgálta többek között a francia közrádió szerkesztője és egy filozófus is.

Az Iszlám Állam terrorszervezet katonája valahol Irak vagy Szíria sivatagában. A terrorszervezet propagandafotója, 2015 (Fotó: Pictures from History/Universal Images Group/Getty Images)

Afganisztánban is célpont az egyetem

A Radio France közszolgálati adó szerkesztője, Brice Couturier korábban podcastjában foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy

„miért gyűlölik az iszlamisták az iskolát és a kritikus szellemet?”

Couturier a muszlimok által milliós tömegekben lakott, s az iszlamista szélsőségeket jól ismerő Franciaországban tapasztalható gyakorlat alapján írja: „Az iszlamisták gyűlölik az iskolákat és az egyetemeket. A »fekete évtizedben« Algériában (az iszlamista hatalomátvételi kísérlettel járó algériai polgárháborúban, 1990–2000 között –a szerk.) számos tanárt gyilkoltak meg brutális módszerekkel.

A mi földünkön (Franciaországban) pedig egy történelemtanárt, Samuel Patyt gyilkolt meg egy feldühödött iszlamista” – idézi fel a nyílt utcán lefejezett francia pedagógus esetét a rádiós szerkesztő, aki emlékeztetett, hogy 2020-ban, Kabulban „iszlamisták törtek be az egyetemre, és huszonkét diákot lőttek agyon”.

Irtóznak a kritikus gondolkodástól

A francia újságíró hangsúlyozta: „Ezek a barbárok

gyűlölik a tudást. Őrült dogmáikat meg akarják őrizni a kritikus szellemtől.

Azt állítják, hogy minden igazságot egyetlen könyv (a Korán) tartalmaz”.

A Franciaországban is elterjedt muszlim iskolákról szerző kifejti: „Hagyományosan az arab oktatási rendszerek az ellenőrzésre összpontosítottak. Az iskolák a rendszernek való engedelmességet tanítottak, nem pedig problémamegoldást, kritikus gondolkodást és véleménynyilvánítás szabadságát”.

Ellentétes az iszlámmal

Ugyanezt a kérdést járta körül Florence Bergeaud-Blackler antropológus is „Miért támadják meg az iszlamisták az iskolát és a Köztársaságot?” című 2020-as tanulmányában.

Az iszlamisták azért gyűlölik a Francia Köztársaság iskoláit, mert azok

az egyetemes értékek mellett kötelezik el magukat,

és – ellentétben a relativista ideológiákkal, amelyek különösen az angolszász országokban alakultak ki – összeegyeztethetetlenek az iszlám stratégiájával.

Nem „másság és sokféleség”

Az iskolák elleni ismételt támadások nem elszigetelt jelenségek. A lefejezés (Samuel Paty francia pedagógus nyílt utcán történő lefejezése Párizs közelében  – a szerk.), amelynek célja a terror szellemének elszabadítása mellett rendkívül szimbolikus tett volt – ám csak csak egy eset az iskolák elleni támadások hosszú sorában.

„Csak egy epizód, hiszen az oktatási intézményekre, az iskolákra és az iskolákra nehezedő folyamatos nyomás tapasztalható” – hangsúlyozza a szerző. A filozófus hozzáteszi: ez a mindennapos nyomás és fenyegetettség

tabutéma Franciaországban: a pedagógusok nem mernek róla beszélni.

Az iszlamizmus nem egy „muszlim beszédmód”, nem egy olyan harmadik világiasság, amely teret akar adni a „másságnak” vagy a „sokféleségnek” – idézi Bergeaud-Blackler a franciaországi baloldal (melyet az iszlamisták szinte feltétlen támogatása okán iszlamista baloldalnak is neveznek Franciaországban – a szerk.) iszlamistákat mentegető retorikai fordulatait, „hanem egy

disztópikus, szektás, totalitárius és destruktív ideológia”.

Mivel a szélsőséges iszlamista ideológia tanításai szerint korábban a nyugati materializmust az oktatáson, a gazdasági rendszeren és a művészeteken keresztül exportálták a muszlim világba, most egyfajta revansot próbálnak venni: „a társadalmi élet számos területén, de különösen az iskolákban könyörtelen gerillaháborút folytatnak a közös értékek (az európai alapértékek – a szerk.) ellen.

A német kormány nem tervezi hazahozni az Iszlám Állam terrorszervezet Szíriában fogva tartott, német állampolgársággal is rendelkező tagjait – közölte a berlini külügyminisztérium szóvivője.

„Az Északkelet-Szíriában fogva tartott német férfiak hazahozását egyelőre nem tervezik” – hangsúlyozta a szóvivő, hozzátéve, hogy a Bassár el-Aszad szíriai elnök bukása nyomán hatalomra került jelenlegi szír vezetés világossá tette Berlinnek, hogy megvannak „a saját bűnüldözési érdekei helyben, és ezek a külföldi dzsihadisták ügyeit is magukban foglalják”.

Szíria északkeleti, kurd fegyveres csapatok kezén lévő térségeiben dzsihadisták tízezrei raboskodnak börtönökben, illetve fogolytáborokban, sokszor családtagjaikkal együtt.

A német kormány eddig hét hazaszállítási műveletben 27 nőt és 80 gyermeket, illetve olyan serdülőt menekített ki ezekből a létesítményekből, akiket még gyermekként vittek Szíriába. Az ilyen műveletek azonban csak akkor jöhetnek szóba, ha az érintettek kifejezetten kérik.

A szóvivő közlése szerint a német kormány úgy tudja, hogy mindössze néhány tucat Németországhoz köthető nő és gyermek maradt ezekben a létesítményekben.

Hakan Fidan török külügyminiszter Aszaad Haszan es-Sibani új szíriai külügyminiszterrel szerdán tartott találkozóján közölte, hogy Ankara kész segítséget nyújtani Szíria új vezetésének a dzsihadisták számára fenntartott fogolytáborok üzemeltetésében.