Tovább nyomulnak előre az oroszok Ukrajnában

Az orosz hadsereg elfoglalta a kelet-ukrajnai donyecki régióban Berezikva települést – jelentette be szombaton az orosz védelmi minisztérium.

Berezikva annak az útnak a közelében fekszik, amely Pokrovszk várost összeköti az ugyancsak stratégiai fontosságú Kosztyantinyivka településsel – adta hírül az MTI.

Az orosz haderő hónapok óta sikerrel nyomul előre Kelet-Ukrajnában, február 8. és 14. között hat ukrajnai frontszakasz közül négyen tudott előretörni, és összesen hat települést elfoglalt.

Ukrán dróntámadások miatt szombat hajnalban biztonsági okokból átmenetileg lezártak hét oroszországi repülőteret. A orosz polgári légi közlekedési felügyelet (Roszaviacija) közlése szerint Asztrahán, Vlagyikavkaz, Volgográd, Groznij, Kaluga, Szaratov és Uljanovszk repülőtere nem fogadott és nem indított járatokat. A korlátozások két órán keresztül voltak érvényben.

Az orosz védelmi tárca a Telegramon azt közölte, hogy szombatra virradóra 40 ukrán drónt fogtak el és semmisítettek meg orosz terület – Volgográd, Kaluga, Rosztov és Szaratov régiója – felett. Kaluga térségében, Moszkvától délnyugatra egy lelőtt drón tüzet okozott egy ipari létesítményben – tájékoztatott a régió kormányzója. Volgográdban pedig egy ember megsebesült, és a törmelékek megrongáltak egy lakóházat és egy autót is.

Az ukrán légierő arról számolt be, hogy az orosz erők éjszaka szintén drónokkal támadták Ukrajnát. A légierő 70 drón támadását elhárította: 33-at megsemmisítettek, 37 további drón pedig eltűnt a radarokról, és nem okozott károkat.

Donald Trump úgy döntött, elég az orosz–ukrán háború lezárására vonatkozó ígérgetésekből, és a tettek mezejére lép. Az amerikai elnök hetekkel korábban azt mondta, telefonbeszélgetést kezdeményezett Vlagyimir Putyinnál, a világot mégis meglepetésként érte, amikor Donald Trump bejelentette, hogy beszélt az orosz elnökkel, és megkezdődnek a tárgyalások a békéről. Bendarzsevszkij Antonnal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatójával, külpolitikai és biztonságpolitikai szakértőt kérdezte a hirado.hu. Miért volt ilyen sietős Trumpnak a bejelentés, és mi várható, ha megkezdődnek a tárgyalások?

„Hosszú és rendkívül eredményes telefonbeszélgetést folytattam Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Mindketten egyetértettünk abban, hogy meg akarjuk állítani az orosz–ukrán háborúban bekövetkező több millió halálesetet. Megállapodtunk abban, hogy (…) csapataink azonnal megkezdik a tárgyalásokat, és azzal fogjuk kezdeni, hogy felhívjuk Zelenszkij ukrán elnököt, hogy tájékoztassuk őt a beszélgetésről, amit én most fogok megtenni” – írta Donald Trump a Truth Social elnevezésű platformján.

Nem sokkal később további információkat osztott meg a fenti közlemény miatt már amúgy is fokozott hangulatba került nyilvánossággal. Elmondta, az első találkozó valószínűleg Szaúd-Arábiában lesz, mivel szerinte az olajnagyhatalommal az Egyesült Államok és Oroszország is jó kapcsolatot ápol. A találkozó időpontját még nem tűzték ki, de a nem túl távoli jövőben sor kerül rá.

Volodimir Zelenszkij és Donald Trump (Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat)

Donald Trump bejelentése vegyes reakciókat váltott ki a nemzetközi térben. Míg a magyar politikusok üdvözölték, addig az Európai Unió többi tagállama aggodalmának adott hangot, mivel az amerikai elnök nyilatkozatából többen is azt szűrték le, hogy az Egyesült Államok Európa és Ukrajna nélkül tárgyalna a kontinens jövőjéről. „A békét csak együtt lehet elérni. Ez pedig azt jelenti: Ukrajnával és az európaiakkal. Együtt kell végigjárnunk ezt az utat, hogy a béke visszatérjen Európába” – mondta Annalena Baerbock német külügyminiszter a Politicónak. Hasonló véleményt fogalmazott meg Baiba Braze, Lettország külügyminisztere is, de Donald Tusk lengyel miniszterelnök is hangsúlyozta, hogy a békén az Egyesült Államoknak, Európának és Ukrajnának együtt kell dolgoznia.

Bár Donald Trump már jóval elnöki beiktatása előtt ígéretet tett, hogy véget vet a háborúnak, sokakat mégis váratlanul ért a bejelentés. Oroszországnak ugyan nem sikerült elérnie háborús céljait, de Ukrajna finoman szólva sincs jó kondícióban ahhoz, hogy a közeljövőben a tárgyalóasztalhoz üljön. Volodimir Zelenszkij egyetlen ütőkártyája Oroszország ellen gyakorlatilag Kurszk lenne. A 2024. augusztus 6-án indított kurszki offenzívát követően Ukrajna több mint ezer négyzetkilométernyi területet elfoglalt Oroszország nyugati részéből, ennek csaknem 60 százalékát azonban már visszafoglalta az orosz hadsereg. Kérdés, hogy ez mire lenne elég Zelenszkijnek a tárgyalóasztalnál. Bendarzsevszkij Antonnal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatójával, külpolitikai és biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk erről.

Felesleges lenne várni

A szakértő elmondta, hogy egyáltalán nem biztos abban, hogy jobb feltételek mellett össze lehetne hozni a tárgyalásokat, így az amerikai adminisztrációnak felesleges tovább várnia. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az, hogy hat hónappal a kurszki betörést követően az ukránok még mindig az irányításuk alatt tartanak orosz területeket, az mindenképpen katonai siker. Az oroszok észak-koreai katonák bevonásával megpróbáltak külső segítséget is alkalmazni a terület visszaszerzéséhez, de ez sem volt elég, Putyin pedig nem győz új határidőt kitűzni a terület felszabadítására.

Emlékeztetőül, 2024. augusztus 6-án indult el az az ukrán kurszki művelet. Ehhez képest február közepét írjuk, és még mindig ott vannak az ukrán katonák azon az orosz területen. Ilyen szempontból azért ez rendkívül kínos lehet az orosz erőkre nézve. De stratégiai szempontból hazárdjáték volt az ukránok részéről, hiszen azok a jól felkészített, legmodernebb fegyverekkel ellátott ukrán erők jó szolgálatot tudtak volna teljesíteni mondjuk a donbaszi területeken

– magyarázta Bendarzsevszkij Anton.

Elmondása szerint legalább tízezer katonáról van szó, akik most hiányoznak a front más részeiről, így az egyetlen stratégiai szempont, ami ebben az akcióban szerepet játszott, az pontosan az ukrán ütőkártya kérdése. Ennek lényege, hogy amennyiben tárgyalásokra kerülne sor, addig mindenáron megtartsák ezeket a területeket, és azoknak az átadását felhasználhassák egy lehetséges kompromisszum létrejöttekor. Mivel a kurszki területek egy részét még birtokolja Ukrajna, a tárgyalások során élhet azzal a lehetőséggel, hogy csak akkor vonulnak ki Kurszkból, ha Oroszország lemond bizonyos általuk megszállt ukrán területekről. A szakértő úgy látja, hogy ez az ütőkártya jelenleg még Ukrajna rendelkezésére áll, de nem biztos, hogy két-három hónap múlva is így lesz.

Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy mire lehet elég Kurszk, miközben Oroszország nagyságrendekkel nagyobb területek fölött diszponál, felhívta a figyelmet, hogy itt nem az számít, hogy ki mekkora területet birtokol, hanem az elv: visszakapnák a saját területeiket, miközben cserébe felszabadítanák a másik ország területeit. „Tehát a területi nagyság kérdésében nem az számít, hogy ez most 500-600 négyzetkilométer vagy 3000 négyzetkilométer, vagy 10 ezer négyzetkilométer. Oroszország visszakapná a saját területeit, ami azért kínos az orosz vezetés számára, hogy nem bírta garantálni a saját területe biztonságát, miközben ők indították ezt a háborút” – tette hozzá.

Bendarzsevszkij Anton (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)

Nem véletlen az időzítés

Bendarzsevszkij Anton szerint Donald Trump nem véletlenül pont most rúgta be az ajtót. Korábban egészen rövid határidővel ígért rendezést, az idő pedig most jött el. A szakértő felhívta a figyelmet, hogy pénteken kezdetét veszi a müncheni biztonsági konferencia, amelyen Ukrajna is a legmagasabb szinten képviselteti magát, de jelen lesz J. D. Vance amerikai alelnök, Keith Kellogg, Trump Ukrajnáért és Oroszországért felelős különmegbízottja, illetve az amerikai védelmi miniszter, Pete Hegseth is. Feltételezhetően, ha a nyilvánosságnak még nem is, de az európai döntéshozóknak már beszélni fognak az amerikai adminisztráció által elképzelt konkrét rendezési tervről. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója szerint Donald Trumpnak mindenképp meg kellett előznie a müncheni találkozót, ezért is volt szükség most még fokozottabb üzemmódra váltania.

Amire itt felhívnám a figyelmet a telefonbeszélgetést követően, ami fontos fejlemény, hogy bejelentették, létrehoznak egy amerikai–ukrán bizottságot, amely a tárgyalások előkészítéséért fog felelni. Ilyen korábban nem volt, és ez mindenképpen egy fontos fejlemény, hiszen hivatalos szinten is lesz egy olyan amerikai–ukrán bizottság, amely azon fog dolgozni, hogy előkészítse ezeket a tárgyalásokat

– hangsúlyozta Bendarzsevszkij Anton, aki úgy látja, erre mindenképpen érdemes lesz figyelni, mert bár nem tudjuk, hogy mennyire lesz ez nyilvános, de biztosak lehetünk benne, hogy az amerikai delegáció az ukrán féllel és az európaiakkal is erősen egyeztetni fog az amerikai rendezési tervről. Ukrajna részéről Zelenszkij lesz jelen Münchenben, így várhatóan mindenképpen tárgyalnak arról, hogy hogyan tovább.

Bendarzsevszkij Anton úgy látja, hogy a területek túlnyomó részének elvesztését Ukrajna soha nem fogja elismerni, legfeljebb a Krím félsziget lehet speciális helyzetben. „A Krímet most zárójelbe teszem, arról lehet, hogy lesznek másfajta megállapodások, de alapvetően a négy ukrán terület elvesztését Ukrajna nem fogja konstatálni, nem fogja elfogadni, a rendezés az olyan formában történhet, hogy Ukrajna lemond arról, hogy katonai úton visszaszerzi őket” – magyarázta.

A legjobb szcenárió az lenne, ha valamilyen kompromisszum révén a területek egy részét kiürítené Oroszország, Luhanszk és Donyeck pedig orosz kontroll alatt, Zaporizzsja és Herszon ukrán kézben maradna. Ez lehet valamiféle maximális forgatókönyv egy ilyen tárgyaláson Ukrajna számára

– véli a szakértő, aki szerint Ukrajna ezt követően minden diplomáciai eszközt bevet majd, hogy mind a négy régió felett visszaszerezze az irányítást.

Nincsenek biztonsági garanciák

Mivel Oroszország nem az az ország, amely magára nézve kötelező érvényűnek tekinti a nemzetközi jog betartását, további kérdés, hogy a tűzszünet és a béke után milyen biztonsági garanciákat kap Ukrajna, amelyek biztosítják, hogy Oroszország 2014 és 2022 után nem indít újabb háborút ellene. Bendarzsevszkij Anton szerint pontosan ez a probléma lényege, mivel Ukrajnának mindig is ez volt a legfontosabb kérdés, nem az, hogy elveszíti Donyeck egy részét, ahol egyébként már több mint tíz éve nem érvényesül az ukrán kontroll, nem beszélve arról, hogy teljesen szét van lőve, és mindkét félnek hatalmas terhet fog jelenteni az újjáépítése.

Azt gondolom, hogy egy olyan rendezésért cserébe, ami bármiféle komolyan vehető nemzetközi garanciákat adott volna Ukrajna kezébe, hajlandóak lettek volna lemondani bizonyos területekről. Amennyiben tagjaivá válnak a NATO-nak, nyilván ez volt a legoptimálisabb forgatókönyv Ukrajna számára, de erre volt a legkevesebb realitás.

Vagy hogyha bármilyen más garanciákat, katonai garanciákat kaptak volna, amivel bebiztosították volna magukat, az ország biztonságát és hosszú távú szuverenitását. Biztos vagyok benne, hogy ilyen garanciákért cserébe Ukrajna korábban is lemondott volna bizonyos területekről – magyarázta a szakértő.

Bendarzsevszkij Anton szerint a biztonsági garanciák kérdése továbbra is fontos kérdés, de erre nem tudjuk a választ. Trump próbálja Európára hárítani ezt a feladatot, miközben Európa nem tudja ezt teljesíteni. Zelenszkij korábban arról beszélt, hogy 200 ezer európai békefenntartóra lenne szükség. Az európai országok ezt túlságosan költségesnek gondolják, és 40 ezer békefenntartót tartanak reálisnak, ami az ország területét tekintve semmire sem lenne elég. „Tehát egyelőre egymáshoz passzolgatják a felek a labdát, katonai garanciát úgy tűnik, hogy senki nem tudna adni” – tette hozzá.

(Fotó: MTI/EPA/Ukrán hadsereg)

Kié lesz a győzelem?

Jogosan merül fel az a kérdés is, hogy amennyiben megszületik a béke, hirdethetünk-e győztest. Oroszország képtelen elérni háborús céljait, Ukrajna nem tudja visszaszerezni területeit, miközben a Nyugat minden pénzügyi és katonai támogatása ellenére képtelen volt megvédeni a kelet-európai partnerét. Bendarzsevszkij Anton ezt először is kommunikációs szempontból közelítené meg. Az orosz propaganda mindenképp megpróbálja majd győzelemként bemutatni, ami azonban nyilvánvalóan nem igaz, mivel Oroszország egyetlen célját sem érte el ebben a háborúban. Utóbbi tényt felhasználva azonban már Európa és az Egyesült Államok is beszélhet nyugati sikerről.

Azt gondoltuk, hogy az orosz hadsereg a világ második legnagyobb hadserege, Oroszország a világ legnagyobb országa, miközben Ukrajna az orosz földrajzi kiterjedésnek mintegy 3 százalékát teszi ki, és az ukrán hadsereg is töredéke az orosznak, tehát ehhez képest, hogy az ukránok megállították az orosz hadsereget, nyugati fegyverek segítségével, nyilván siker. Tehát ezt lehet ilyen formában is kommunikálni, és valószínűleg, ha lesz rendezés, akkor ennek lesz egy ilyen kommunikációja is a nyugati országok részéről, hogy alapvetően az orosz előrenyomulást sikerült megállítani

– mondta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.

Más nézőpontból nevezhető kudarcnak is Európa szempontjából – folytatta Bendarzsevszkij Anton –, hiszen bebizonyosodott, hogy az európai országok nagyon félvállról vették Európa védelmét, Európa biztonságát. Azok a lépések a kilencvenes-kétezres években nem történtek meg, amiknek meg kellett volna történniük, az európai védelem és az európai haderő gyakorlatilag leszerelte önmagát. Amikor kitört a háború, és az európai döntéshozók azt vállalták, hogy majd segítenek Ukrajnának, kiderült, hogy nem igazán tudnak segíteni. Kiderült, hogy nem tudnak elég lőszert előállítani, nincs kellő haditechnika, vagy az a haditechnika, ami van, az olyan rossz állapotban van, hogy nem lehet használni. „Ilyen szempontból azt gondolom, hogy ez mindenképpen felnyitotta Európa szemét, hogy azért itt az elmúlt években nagyon félrement az európai biztonságpolitika és az európai védelempolitika, és ezen a téren valamit tenni kell” – tette hozzá.

„Tehát mind az oroszok, mind az ukránok számára ez igazából se nem győzelem, se nem vereség, mindkét ország veszített rajta, nagyon sokat, de kommunikálható európai szempontból sikerként, hogy megállították az oroszokat, másrészt viszont egyértelműen látszik az a kudarc, amit az európai védelempolitika művelt” – zárta gondolatait Bendarzsevszkij Anton.