Szijjártó Péter: a liberálisok megmérgezték a nemzetközi politikát

A liberális mainstream, a woke ideológia képviselői gyakorlatilag megmérgezték a nemzetközi politikát azzal, hogy kiiktatták abból a kölcsönös tiszteletet, ezzel ellehetetlenítették a konfliktusok rendezését, mára viszont új szelek fújnak - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden New Yorkban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) nyílt vitája előtt, hogy Donald Trump amerikai elnök beiktatásával teljességgel új világpolitikai korszak köszöntött be, a nyugati világ ugyanis olyan vezetőt kapott, aki az eddigivel homlokegyenest ellentétes stratégiát követ. 

.

 Kiemelte, hogy ebben a helyzetben a liberális fősodor képviselői nem tudják mi lenne részükről a helyes stratégia, s ezért "általában inkább sikítoznak, nyávognak, vagy próbálnak valamifajta ellenstratégiákat kidolgozni, ami elég nehézkesen alakul, ez jól látszik". Majd aláhúzta, hogy Magyarország már tizenöt éve azt a politikai stratégiát követi, amit most a nyugati világ vezetője is meghirdetett, még ha emiatt elképesztő támadások kereszttüzében is áll. "És most az a helyzet, hogy mi lettünk a mainstream. Ez egy teljesen új helyzet a világban. A nemzetközi liberális mainstream és a woke ideológia képviselői gyakorlatilag megmérgezték a nemzetközi politikát, a nemzetközi kapcsolatokat, mégpedig azáltal, hogy gyakorlatilag kiiktatták a kölcsönös tiszteletet a nemzetközi politikából, és ehelyett a vádaskodás, a zsarolás, a kioktatás, a másik megbélyegzése került napirendre" - hangsúlyozta. "Mivel a kölcsönös tisztelet hiányzott a nemzetközi politikából, a konfliktusokat sem lehetett rendezni. A konfliktusok nem rendezése pedig oda jutott, hogy a háborúk egyre súlyosabbá váltak, és az elmúlt éveket joggal nevezzük a veszélyek korának" - tette hozzá. 

 Szijjártó Péter üdvözölte a Szaúd-Arábiában zajló közvetlen amerikai-orosz egyeztetéseket, rámutatva, hogy a két ország közötti kapcsolat normalizálása segítene a világ biztonsági helyzetének javításában. "Az ukrajnai helyzetben is szerintem most van a legnagyobb remény az elmúlt három évet összevetve arra, hogy végre béke legyen (…) Látjuk, hogy a háborúpárti európai liberális mainstream, már akik még megmaradtak, most sikítoznak, és mindenfajta bajuk van, hogy ők nem ülhetnek ott az asztalnál, de az a helyzet, hogy az asztalnál ülők békét akarnak. És egy olyan asztalnál, ahol a békéről tárgyalnak, ott a háborúpártiaknak nem osztanak lapot" - jegyezte meg. Ezután sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az ENSZ az elmúlt években nem tudott a béke platformjává válni, a világszervezet kudarcot vallott, ezért komoly reformokra szorul. "Tehát az uraknak itt néhány utcával odébbről ki kell mozogni a komfortzónájukból, és olyan innovatív reformjavaslatokat kell tenni, amik csökkentik a költségeket, megszüntetik a kettősségeket, a teljesen felesleges funkciókat" - vélekedett. Ennek kapcsán pedig bejelentette, hogy Magyarország kész bizonyos ENSZ-szervezetek befogadására. A miniszter végezetül arra is kitért, hogy az új világpolitikai korszak kézzelfogható jele, hogy véget ért a liberális mainstream nemzetközi beavatkozási politikája, elvágták az ehhez szükséges forrásokat. "Azok sikítoznak, akik eddig ennek a beavatkozásra épülő globális politikának a képviselői, a végrehajtói voltak, akiknek az volt az élete, hogy patrióta kormányokat destabilizáljanak" - mondta. 

Rijádban ma lezajlott az első amerikai–orosz találkozó, amelynek célja az orosz–ukrán konfliktus rendezésének előkészítése volt. Az eseményen azonban sem Ukrajna, sem az Európai Unió képviselői nem vettek részt, ami jelentős diplomáciai fordulatot jelez. Koskovics Zoltán geopolitikai szakértőt kérdezte a Magyar Nemzet, aki szerint Orbán Viktor már 2022 őszén látta, hogy a békéhez Donald Trump visszatérése szükséges.

Fotó: AFP

Hétfőn Párizsban gyűltek össze az európai politikusok, miután a müncheni biztonságpolitikai konferencián az amerikaiak közölték, hogy Ukrajna és Európa nélkül kezdik meg a tárgyalásokat Oroszországgal az orosz–ukrán háború lezárásáról. A rijádi konferencián a két fél megegyezett a tárgyalások folytatásáról és elkezdték előkészíteni a találkozót Donald Trump és Vlagyimir Putyin elnökök között. Az uniós vezetők azonban ezt nem vették jó néven, és Párizsban kijelentették, hogy nélkülük nem lehet békét kötni. A fejleményeket Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője segítségével értelmeztük.

Ukrajna nélkül tárgyaltak

Arra a kérdésre, hogy miért nem hívták meg Ukrajnát Rijádba, a szakértő kifejtette, hogy az ukránok zavaró tényezővé váltak.

– magyarázta Koskovics.

Hozzátette, hogy bár Ukrajnát nem lehet véglegesen kizárni a békefolyamatból, egyelőre kérdéses, hogy Volodimir Zelenszkij elnök egyáltalán hivatalban lesz-e, amikor az ukrán fél végül bekapcsolódhat a tárgyalásokba. 

– tette hozzá.

Orbán Viktor próbálta figyelmeztetni Európát

Az EU szintén kimaradt a rijádi tárgyalásokból, ami Koskovics szerint nem meglepő. 

– fogalmazott.

A szakértő kiemelte, hogy az európai vezetők pánikja annak köszönhető, hogy az elmúlt három évben saját érdekeiket sem mérték fel racionálisan, és a háborús politika miatt az EU gazdasága jelentős veszteségeket szenvedett el. 

– emlékeztetett Koskovics, hozzátéve, hogy az európai elit a magyar miniszterelnök békemisszióit is árulásnak bélyegezte. A szakértő szerint bár az EU-nak lesz szerepe a jövőben – például a szankciók feloldásában –, a nagyhatalmak kész tények elé akarják állítani az uniót.

Közelebb került a béke

A rijádi találkozó jelentős előrelépés lehet a konfliktus lezárásában, de Koskovics szerint ennél is fontosabb lesz egy Trump–Putyin csúcstalálkozó időpontjának kitűzése. 

– hangsúlyozta.

A szakértő úgy véli, hogy a tárgyalások nem most kezdődtek, hanem valószínűleg január 20-a óta folyamatosak, csupán eddig titokban tartották őket. 

– zárta értékelését Koskovics Zoltán.