Népszavazást akar a migrációról egy baloldali német politikus

Népszavazás kiírását sürgette a migrációról Sahra Wagenknecht német képviselő egy interjúban. A migrációról szóló népszavazások nem számítanak példanélkülinek Európában, az elsőt épp hazánkban tartották 2016-ban, a másodikat pedig Lengyelországban, 2023-ban.

Népszavazás kiírását követelte Sahra Wagenknecht német képviselő, a saját magáról elnevezett politikai párt (BSW) vezetője – írja a a Die Welt. „A lakosság többsége által támogatott migrációs politikához népszavazásra van szükség, amely megadja a szövetségi kormánynak az alapvető irányt” – mondta Wagenknecht a hétvégén az AFP hírügynökségnek. Szerinte egy egyértelmű eredménnyel záruló népszavazás ellensúlyozná a társadalom polarizálódását és kifoghatná a szelet az egyre népszerűbbé váló Alternatíva Németországnak párt (AfD) vitorlájából. Wagenknecht a német kormányt a migrációs politika kudarcával vádolta.

„Tíz éve engedik meg a migráció feletti ellenőrzés elvesztését, amit Németországban az emberek többsége, beleértve a legtöbb jól integrált bevándorlót is, nem akar ”

– mondta.

Németországban jelenleg nincs jogalapja a népszavazásnak vagy a szövetségi szintű népszavazásnak hasonló kérdésben, a felvetés azonban nem precedens nélküli. Idáig két alkalommal tartottak hasonló ügyben népszavazást az Európai Unióban, az elsőt 2016-ban Magyarországon, a másodikat pedig 2023. október 15-én Lengyelországban. A népszavazás „Lengyelország és a lengyelek sorsát dönti el, azt, hogy élhetnek-e biztonságos, békés országban” – mondta a lengyel népszavazás idején Jaroslaw Kaczynski, aki 2023-ban lengyel kormányfőhelyettes volt.

Magyarországon 2016. október 2-án tartottak népszavazást a betelepítési kvótákkal kapcsolatban, amelyen az érvényesen szavazók 98,36 százaléka utasította el, hogy az Európai Unió akár a magyar törvényhozást megkerülve is előírhassa migránsok betelepítését Magyarországra.

Az új adatok szerint Londonban minden tizenkettedik ember illegális bevándorló, ami komoly problémát jelent a brit főváros számára. A szakértők szerint a helyzet még ennél is súlyosabb, és az illegális migrációval kapcsolatos intézkedések sürgősségére figyelmeztetnek.

A legújabb jelentések szerint Londonban akár 585 000 illegális migráns élhet, ami a főváros lakosságának mintegy tizenkettedét jelenti – írja a The European Conservative. Egyes szakértők szerint a valós szám még ennél is magasabb lehet. A Migration Watch elnöke, Alp Mehmet arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Királyságban összesen 1,5–2 millió illegális migráns élhet, ezeknek a többsége pedig Londonban található. A becslések szerint a fővárosban 900 000 és 1,2 millió közötti illegális migráns tartózkodik.

Több mint 900 illegális bevándorlót deportáltak az Egyesült Államokból egy nap alatt. Donald Trump, a múlt héten hivatalba lépett amerikai elnök egyik legfontosabb kampányígérete volt „a történelem legnagyobb deportálási műveletének” elindítása.

Egy nap alatt 956 illegális bevándorlót deportáltak az Egyesült Államokból – írja a BBC. Az Idegenrendészeti Hivatal (ICE) munkatársai a bostoni razziát követően ezúttal Chicagoban, Newarkban és Miamiban ütöttek rajta az illegálisan az Amerikai Egyesült Államok területén tartózkodó latin-amerikai migránsokra, többségében elítélt bűnőzökre és bandatagokra. A chicagoi műveletnél Tom Homan, Trump elnök határvédelemmel megbízott főképviselője is jelen volt, a szövetségi hatóságok fellépése ellen a hevesen tiltakozott a Demokrata Párt.

A január 20-án hivatalba lépett Donald Trump amerikai elnök beiktatását követően szükségállapotot hirdetett az amerikai–mexikói határon, terrorszervezetekké nyilvánította a drogkartelleket és elkezdte az illegális migránsok kitoloncolását az országból. Hivatalba lépése óta Trump 21 elnöki rendelettel alakította át radikálisan az Egyesült Államok területére való belépés rendszerét.

Trump hivatalba lépésének első hetében az alábbiak szerint alakult a kitoloncoltak száma, napra pontosan:

• Csütörtökön 538 migránst deportáltak.
• Pénteken 593 illegális migráns hagyta el az országot.
• Szombaton 286 migránst toloncoltak ki
• Vasárnap jelentette az eddig rekordot, 956 illegális migránst tartóztattak le és utasítottak ki az Egyesült Államokból.

A kitoloncolások végrehajtását az Egyesült Államok 47. elnöke a hivatali jogkörei által biztosított eszközök alkalmazása révén is nyomatékosította, amikor vasárnap büntetőintézkedések széles körét rendelte el Kolumbiával szemben, mert a a latin-amerikai ország kezdetben nem volt hajlandó visszafogadni az Egyesült Államokból kitoloncolt illegális bevándorlókat. Donald Trump elnök vasárnap a közösségi médiaoldalán közölte, hogy egyebek mellett 25 százalékos vámot rendelt el a Kolumbiából az Egyesült Államokba érkező minden árura; a vámteher egy hét elteltével 50 százalékra emelkedik. Az importvámra vonatkozó elnöki rendeletet Trump később visszavonta, miután Kolumbia engedett az amerikai nyomásnak és mostantól fogadják az illegális bevándorlókat szállító repülőjáratokat.

Kevésbé konfrontatív magatartást tanúsított az salvadori kormányzat a kitoloncolásokkal szemben, múlt hét csütörtökön az illegális bevándorlás elleni küzdelemről egyeztetett Donald Trump amerikai elnök Nayib Bukele salvadori államfővel.

Robert Bates, a Migration Control Központ kutatási igazgatója is arra figyelmeztetett, hogy az illegális migránsok potenciális biztonsági kockázatot jelentenek, és indokolatlan terhet rónak a brit adófizetőkre.

A szakértők egyre inkább szükségesnek tartják, hogy az illegálisan az Egyesült Királyságban tartózkodó személyeket megtalálják, őrizetbe vegyék és deportálják őket.

A kérdés nem csupán a biztonsági kockázatról szól, hanem a migráció költségeiről is, amelyek hatalmas terhet jelentenek az állami szolgáltatásokra, például az egészségügyi rendszerre, az iskolákra és a közlekedésre. Sadiq Khan London munkáspárti polgármestere és Keir Starmer, a munkáspárti kormányfő továbbra is azt képviselik, hogy a fővárosban „szívesen látják” a bevándorlókat, ami tovább súlyosbítja a problémát.

A helyzet kezelése érdekében a szakértők úgy vélik, hogy a kormánynak sürgősen olyan intézkedéseket kell hoznia, amelyek célja az illegális migráció megállítása és a törvények betartatása.

Lassan, de a nemzetállamok szintjén egyre több országban felismerik, hogy az eddigi migrációs politika hibás volt, és az unió migrációs paktuma nem a megoldás, hanem a probléma maga – jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója  az M1 Ma délután című műsorában.

Bakondi György szerint a német szövetségi parlament alsóháza által szerdán elfogadott, a bevándorlási szabályok szigorításáról szóló határozat ugyanazokat az elemeket tartalmazza, melyeket a magyar kormány 2015 óta a határok védelmében kidolgozott és hatékonyan alkalmaz.

A Németországban a parlament elé került javaslatok és a magyarországi gyakorlat között csak annyi a különbség, hogy hazánkat ezért – az európai értékeket ért sérelemre hivatkozva – súlyosan megbírságolta az Európai Bíróság – közölte.

Rámutatott: az uniós tagországokban – érzékelve a lakosság elégedetlenségét, feszültségét, félelmét a bevándorlók által elkövetett terrorcselekmények és más köztörvényes bűncselekmények miatt – politikai jelentőségűvé vált az illegális bevándorlás.

Ezért a kormányok és pártok igyekeznek a programjaikban ennek a társadalmi nyomásnak megfelelni – közölte.

A napokban nem sokon múlt, hogy nem sérült meg súlyosan az a magyar határőr, akire a déli határkerítésnél migránsok Molotov-koktélt dobtak. Hogyan lehet azokat menekültnek és nem illegális bevándorlónak tekinteni, akik ilyen szándékkal és felszereltséggel közelítik meg azt a határszakaszt, ahol menedéket keresnek? – tette fel a kérdést a főtanácsadó.

Bakondi György aláhúzta: ezek az események és a nemzetállami törekvések egyre inkább kétségessé teszik az „erőszakosan keresztülvert” európai migrációs paktum fenntarthatóságát. Nem lehetséges, hogy a szétosztás és a közös megoldások keresése a 10 éve tartó illegális bevándorlás folytatódásához vezessen, egyre súlyosabb és kilátástalanabb helyzetet előidézve az unió országaiban – mondta.

A déli határon egy friss statisztika alapján tavaly az év első hónapjában 181 határsértőt fogtak el, idén eddig 1470-et

– tájékoztatott.

Ez jelentős növekedést mutat, és Magyarországnak a szíriai és kongói események kapcsán készen kell állnia arra, hogy újabb migrációs hullámok indulhatnak el Európa felé, és ebben a helyzetben is sikeresen védje meg határait a belső rend, valamint a magyar emberek biztonsága érdekében – hangsúlyozta.

Az amerikai bevándorlási politika szigorítása kapcsán aláhúzta: pillanatnyilag az unió bürokráciája úgy tesz, mintha nem történt volna semmi, pedig igenis történt. Donald Trump intézkedései nagyon hasonló lépések ahhoz, mint amelyeket Magyarország 2015-ben tett – fogalmazott.