Mi történhet Ukrajnával, ha Amerikai kihátrál mögüle?

A fegyverkészletek hiánya Európa és Ukrajna raktáraiban nem befolyásolja a háború kimenetelét, mondta Viktor Zavarzin, az  orosz állami duma védelmi bizottságának tagja.

Ukrán katona egy égő raktár mellett Fotó: Fadel Senna Forrás: AFP

A képviselő a fegyverhiány ukrán félre ható következményeiről is beszélt, írta a Lenta.ru.

Korábban a német Rheinmetall védelmi konszern vezetője, Armin Papperger is elismerte, hogy Európában és Ukrajnában nem maradt fegyverkészlet a raktárakban. Szerinte a fegyverek iránti kereslet a térségben még tűzszünet esetén is hatalmas marad.

Az orosz lap arról is ír, hogy az Európai Unió vezetői a Macron által Ukrajna támogatása ügyében összehívott találkozón nem jutottak konszenzusra abban, hogy küldjenek-e békefenntartókat Ukrajnába. A Financial Times szerint az Egyesült Királyság javaslatát Németország, Lengyelország, Olaszország és Spanyolország is ellenezte.

Európa már érzi a bajt, így hétfőn megindult a válságtanácskozás arról, hogy hogyan tovább, ha az Egyesült Államok még azelőtt kiszáll Ukrajna támogatásából, mielőtt véget érnének a harcok. Demkó Attila biztonságpolitikai szakértővel beszélgetett a hirado.hu arról, hogy mi történne, ha bekövetkezne, amitől Európa fél, és egyedül maradna Oroszországgal szemben.

Az orosz–ukrán háború kitörése óta az Egyesült Államok Ukrajna legfőbb támogatója. A Statista német online oldal felületén megtalálható adatok szerint 2024. december 31-ig mintegy 120 milliárd dollárral támogatták a hadban álló országot, mely több pénz, mint amennyit a Washington után következő kilenc legfőbb támogató együttvéve nyújtott Kijevnek. Donald Trump hatalomra kerülésével azonban megváltozott az Egyesült Államok politikája. A republikánus elnök a további támogatásért cserébe ukrán ritkaföldfémeket követel, ráadásul úgy tűnik, mielőbb le akarja zárni a háborút – kerüljön az bármibe is Kijevnek –, és

inkább a Kínával folytatott kereskedelmi háborúra összpontosítana.

Az amerikai és az orosz elnök tárgyalói között kedden kezdődtek meg a tárgyalások Szaúd-Arábiában. Az egyeztetésen az amerikai fél hangsúlyozta, hogy ez a találkozó még nem a béketárgyalásokról szól, hanem csak arról, hogy megbizonyosodjanak, Oroszország komolyan gondolja-e, hogy le akarja zárni a háborút. Ettől függetlenül Kijev és Európa is aggódva figyeli a felgyorsult eseményeket, mivel úgy érzik, az USA ki akarja hagyni a tárgyalásokból, és amerikai–orosz alku pecsételheti meg Európa jövőjét Oroszország javára.

Volodimir Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Európának mindenképpen ott kell lennie a tárgyalóasztalnál a majdani béketárgyalásokon, minden olyan tárgyalást Ukrajnáról, az ukrajnai háború lezárásáról, amelyen annak képviselői nem vesznek részt, semmisnek tekintenek, és nem ismerik el az ott esetleg megszületett megállapodásokat. Eközben Emmanuel Macron francia elnök gyorsított üzemmódba kapcsolt, és rendkívüli csúcstalálkozót hívott össze hétfőre az Európai Unió vezető tagállamaival, hogy felgyorsítsák Európa szuverenitási, biztonsági és versenyképességi programjának megvalósítását.

Úgy tűnik, Európa arra készül, hogy átvegye a vezető szerepet Ukrajna támogatásában, ha az Egyesült Államok kiszállna Ukrajna támogatásából. 

Forgatókönyvek az összeomlásra

Demkó Attila szerint minden attól függ, hogy mekkora mértékű lenne az Egyesült Államok „kiszállása”. Ha az amerikaiak csak fegyvert nem szállítanának tovább, akkor lassabban következne be az ukrán összeomlás, azonban ha a hírszerzési információkat, a célkoordinátákat és a Starlinket sem használhatnák az ukránok, akkor gyorsabban.

A legnagyobb dolog, amit az Egyesült Államok ad Ukrajnának, az nem a fegyverzet, hanem az információ

– hangsúlyozta a biztonságpolitikai szakértő.

Demkó Attila (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)

Úgy látja, Európa az amerikai támogatás anyagi és katonai részét nagy erőfeszítéssel részlegesen ki tudná váltani, de a hírszerző és kommunikációs elemeket már nem. És persze: „Európa nem tud olyan fegyverzetet adni, nem tud annyi lőszert legyártani és adni, mint az Egyesült Államok. Nem tud odaadni bizonyos fegyverrendszereket, mert egyszerűen nincsenek Európában. Nincsenek már európai harckocsik raktáron. Csak a rendszerben lévő harckocsikat lehetne odaadni, a Leopard 1-eseket adogatják, amelyek az 1960–70-es évek technológiája” – magyarázta.

Kérdésre válaszolva Demkó Attila elmondta, hogy amennyiben most kezdene el építkezni, akkor nagyjából 10–15 év múlva tudná Európa kiváltani az Egyesült Államokat a hírszerzési területen. Ehhez azonban sem elegendő tudás, sem megfelelő mennyiségű pénz nincs az öreg kontinensen.

Nagyon hosszú idő, mire Európa el tudná érni Amerika szintjét. Különösen, hogy nincs is olyan, hogy Európa. Olyan van, hogy Franciaország, Németország, a közös európai védelem pedig még nagyon a kezdeteknél tart

– hívta fel a figyelmet a biztonságpolitikai szakértő.

Versenyképes hadiipar

Demkó Attila ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy Donald Trump adott egy lökést az európai védelemnek. Egyes európai országok már az első elnöksége idején elkezdtek többet költeni védelemre, amit a szakértő örvendetesnek tart. Hangsúlyozta, hogy ebben Magyarország is az élen jár, mivel sok európai ország előtt sikerült védelemre fordítanunk a NATO által elvárt GDP-arányos 2 százalékot. „Növekedhet tehát az európai potenciál, csak ez nem elégséges Ukrajna megmentésére. Még akkor sem, ha most elindulna a növekedés” – tette hozzá.

A közös európai hadseregre kitérve elmondta, hogy az ügy már régóta napirenden van, de annyi az akadály, hogy azt nagyon nehéz megvalósítani. Bizonyos lépéseket már tett Európa, de további tettekre lenne szükség. Demkó Attila azonban úgy látja, hogy a közös európai hadsereg mellett az elsődleges prioritás az lenne, hogy legyen egy olyan európai védelmi ipar, amely a kínaival, az amerikaival és az orosszal is versenyképes.

Németország megosztott a katonák Ukrajnába küldésében

Egy új felmérés szerint a németek szűk többsége támogatja csupán a német katonák részvételét egy esetleges ukrajnai békefenntartó misszióban. A jobboldali AfD szavazói nyolcvanhárom százalékban elutasítanák a missziót.

Katonák gyakorlatozás közben Fotó: AFP Forrás: AFP

Egy Forsa közvélemény kutatás szerint a németek negyvenkilenc százaléka támogatja a német haderő esetleges részvételét egy ukrajnai békefenntartó misszióban, amely egy fegyverszünet felügyeletét végezné. Negyvennégy százalék ellenezte a missziót, hét százalék pedig nem válaszolt. A támogatás Nyugat-Németországban magasabb ötvenkét százalék, míg a volt NDK területén jelentős az elutasítás, hatvanöt százalék. 

A német védelmi minisztérium szóvivője korábban kijelentette, hogy Németország nem vonja ki magát a részvételből, ha annak keretei megfelelően biztosítottak. A végső döntést azonban valószínűleg a vasárnapi szövetségi választások utáni új kormány fogja meghozni. A felmérés február 13. és 14. között készült.  

Az ukrajnai konfliktus megoldása „lehetetlen” az európai biztonsági kérdések szélesebb körének megvitatása nélkül – jelentette ki újságíróknak a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov kedden.

„A hosszú távú, életképes rendezés lehetetlen a kontinens biztonsági kérdéseinek átfogó vizsgálata nélkül” – mondta Peszkov.

A szóvivő arra a kérdésre, hogy Ukrajna egy napon csatlakozhat-e az Európai Unióhoz, azt mondta: „Ez minden ország szuverén joga. Integrációs és gazdasági integrációs folyamatokról beszélünk. Itt természetesen senki sem diktálhat semmit egyetlen országnak sem, és mi sem fogunk ilyet tenni”.

Hozzátette, hogy Oroszország álláspontja más, amikor Ukrajna katonai szövetségekhez (vagyis például a NATO-hoz) való csatlakozásáról van szó. „Természetesen teljesen más az álláspontunk a biztonsággal kapcsolatos kérdésekben, amelyek a védelemmel vagy a katonai szövetségekkel kapcsolatosak”.

Elmondta: Vlagyimir Putyin orosz elnök kész tárgyalni mások között Volodimir Zelenszkijjel is. Az ukrán államfő alkalmassága azonban megkérdőjelezhető – mondta. „Maga Putyin többször is kijelentette, hogy ha szükséges, Zelenszkijjel is tárgyalni fog” – emlékeztetett.

„Ugyanakkor a megállapodások jogi rögzítése komoly vita tárgyát képezi, tekintettel arra a valóságra, amely Zelenszkij legitimitása megkérdőjelezésének lehetőségéről szól” – utalt Zelenszkij elnöki mandátumának lejártára a Kreml szóvivője.