Már az ukrán kémfőnök is tűzszünetről beszél

Az ukrán felderítés vezetője egy interjúban beszélt arról, hogy 2025 végéig létrejöhet a tűzszüneti megállapodás Oroszország és Ukrajna között. Kirillo Budanov szerint a szükséges feltételek már rendelkezésre állnak.

Tűzszüneti megállapodást fogunk kötni még az idén Oroszországgal – erről beszélt Kirillo Budanov, az ukrán katonai hírszerző szolgálat, a felderítő főcsoportfőnökség (GUR) vezetője az Ukrajinszka Pravdának adott interjúban. Szerinte 2025 végén lehetséges a tűzszüneti megállapodás megkötése. „A személyes véleményemre kíváncsi? Azt gondolom, hogy igen, ez egy ellentmondásos helyzet: annak ellenére, hogy a felek kiinduló pontja szöges ellentétben áll egymással, mégis azt hiszem, hogy tűzszüneti megállapodást fogunk kötni idén” – mondta Kirillo Budanov, aki azzal folytatta: nem tudja, meddig fog kitartani a lehetséges tűzszünet, azonban

„a szükséges feltételek már rendelkezésre állnak”.

Az Ukrajnába tervezett békefenntartó misszióval kapcsolatban arról beszélt, „nincs olyan ország a Földön, ahol a békefenntartók telepítése eddig bevált volna”.

„Ezen a ponton sem az oroszok, sem mi nem tudunk már semmi radikálisan új vagy nagyszabású ötlettel előhozakodni.”

Mindent kipróbáltunk – mondta az ukrán felderítés főnöke, aki arra arra számít, hogy Oroszország a megállapodást követően is meg fogja kísérelni Ukrajna destabilizációját.

Frederik Vansina belga vezérkari főnök szerint gyors cselekvésre van szükség, hogy Európa katonailag erősebbé váljon – írta a VRT.be belga hírportál csütörtökön.

Vansina azt mondta, hogy Európa túl sokáig támaszkodott az Egyesült Államokra biztonsága érdekében. Úgy véli, komolyan kell venni Vlagyimir Putyin orosz elnök imperialista törekvéseit, és míg az ukrajnai harcok folytatódnak, Európának biztosítania kell katonai fölényét.

Élesen bírálta, és

megalázónak nevezte, hogy Európa biztonságáról az Egyesült Államok és Oroszország tárgyal az Európai Unió bevonása nélkül.

A vezérkari főnök azt is elmondta, hogy Európa még nem áll készen közös hadsereg létrehozására, de támogatja az európai szintű stratégiai együttműködést.

Vansina szerint az európai katonai erő növelésének fő célja a potenciális agresszorok elrettentése – különösen Oroszországé. „Putyin a kemény katonai erő nyelvéből ért csak” – mondta. Szerinte valós az a veszély, hogy az orosz elnök Ukrajnán túl is terjeszkedni akar. „Putyin számára a Szovjetunió összeomlása katasztrófa volt. Egyértelműen kimondta, hogy imperialista álmait továbbra is meg akarja valósítani” – hívta fel a figyelmet.

Véleménye szerint Oroszország háborús taktikája a második világháború óta nem változott. „Nyugaton nagyon célzottan lépünk fel katonailag, csak azt semmisítjük meg, amit kell. Az oroszok viszont mindent elpusztítanak” – jelentette ki.

Theo Francken belga védelmi miniszter a héten kijelentette, hogy

kész belga csapatokat küldeni Ukrajnába egy esetleges békemegállapodás végrehajtására.

Vansina szerint azonban egyelőre nincs szó békemegállapodásról, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Belgium képes katonai segítséget nyújtani, amennyiben szükséges. „Belgiumnak rendkívül képzett katonái vannak – szárazföldön, tengeren és a levegőben is. De minden ilyen döntést a békemegállapodás függvényében kell meghozni” – hangsúlyozta.

Hozzátette, hogy kulcsfontosságú kérdés egy jövőbeli békekötés esetén az, hogy hogyan akadályozhatják meg, hogy Oroszország néhány év múlva újra lerohanja Ukrajnát. „Erre a válasz egyértelmű: elrettentés” – szögezte le.

A belga kormány felismerte a védelmi beruházások szükségességét, de Vansina szerint a fejlesztéseket gyorsabban kell végrehajtani.

Belgium csak 2029-re tervezi elérni a NATO által előírt 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadásokat, de Vansina ezt túl későinek tartja.

Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szintén felszólította Belgiumot, hogy teljesítse a 10 éve tett védelmi vállalásait. A vezérkari főnök szerint ez nemcsak Belgium, hanem egész Európa számára sürgető kérdés.

„Hamarosan NATO-csúcs lesz Hágában. Azt gondolom, hogy olyan országnak, amely nem éri el a 2 százalékos védelmi befektetési célt, be se kellene lépnie a tárgyalóterembe” – fogalmazott a belga vezérkari főnök.

Ukrajna kész gyorsan és fáradhatatlanul dolgozni a biztonságról és a befektetésekről szóló megállapodáson az Egyesült Államokkal – közölte csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X-en, írja az MTI.

„Biztosítanunk kell és biztosítani is tudjuk azt, hogy a béke erős és tartós legyen, hogy Oroszország soha ne térhessen vissza háborúval” – írta az ukrán elnök. „Ukrajna kész egy erős és hatékony befektetési, illetve biztonsági megállapodásra az Egyesült Államok elnökével. Javasoltuk az eredmények elérésének leggyorsabb és legkonstruktívabb módját. Csapatunk kész éjt nappallá téve dolgozni” – hangoztatta.

Zelenszkij szerdán elutasította azt az amerikai követelést, hogy Ukrajna 500 milliárd dollár értékben ellentételezze ásványkincsekkel a kijevi vezetésnek nyújtott amerikai támogatást,

mondván, hogy az Egyesült Államok közel sem nyújtott ilyen mértékű segítséget,

és nem ajánlott fel konkrét biztonsági garanciákat sem.

Mike Waltz, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója utóbb felszólította Zelenszkijt: vissza kell térnie a tárgyalóasztalhoz, hogy megkössenek egy olyan megállapodást az ukrajnai ásványkincsek kitermeléséről, amelyben figyelembe veszik a kijevi vezetésnek nyújtott amerikai támogatások összegét is.

Zelenszkij csütörtökön Kijevben találkozott Keith Kellogg-gal, Donald Trump amerikai elnök ukrajnai és oroszországi különmegbízottjával, de

Washington kérésére nem nyilatkoztak a sajtó képviselőinek tárgyalásuk eredményéről.

A tavalyi az áttörés éve volt az ukrajnai háborúban. A donyecki, a zaporizzsjai és a herszoni régió területének mintegy 75 százaléka orosz ellenőrzés alatt áll – jelentette ki Szergej Rudszkoj, az orosz vezérkar műveleti főcsoportfőnökségének vezetője a Krasznaja Zvezda című katonai napilapban csütörtökön megjelent interjújában. A tábornok szerint A kijevi rezsim már nem lesz képes jelentősen változtatni a harctéri helyzeten.

„A tavalyi év áttörést jelentett a a különleges hadművelet céljainak megvalósításában.

A kijevi rezsim már nem lesz képes jelentősen változtatni a harctéri helyzeten.

Az ellenség nagyrészt elvesztette képességét, hogy legyártsa a szükséges fegyvereket, felszerelést és lőszereket.

A mozgósítás rendszerint erőszakkal történik,

és nem teszi lehetővé a harctéren elszenvedett nagy veszteségek pótlását, sőt, az új stratégiai tartalékok kialakítását sem” – idézte a tábornok nyilatkozatát az MTI.

Az orosz tábornok szerint 2024-ben az ukrán fegyveres erőknek mintegy 590 ezer katonája esett el és sebesült meg. A háború kezdete óta elszenvedett ukrán veszteség meghaladta az egymillió főt.

Mint mondta, tavaly az orosz hadsereg mintegy 4500 ezer négyzetkilométernyi területet „szabadított fel”, az idei év két hónapja alatt pedig több mint 600 négyzetkilométert. Közölte, hogy

a donyecki, a zaporizzsjai és a herszoni régió területének mintegy 75 százaléka orosz ellenőrzés alatt áll,

a luhanszkiban pedig kevesebb mint egy százalékot kell még „felszabadítani”.

Az oroszországi Kurszk megyében az orosz csapatok minden irányban előrenyomulnak, és több mint 800 négyzetkilométert szabadítottak fel, ami az ukrán erők által tavaly augusztusban eredetileg elfoglalt terület (1268 négyzetkilométer) mintegy 64 százaléka.

A tábornok azt állította, hogy

a kurszki régóban a legharcképesebb ukrán alakulatokat jelentős veszteségek érték.

Ezek meghaladják azokat, amelyeket a 2023-as zaporizzsjai és dél-donyecki területeken végrehajtott offenzíva során elszenvedtek. Rudszkoj szerint Ukrajna a régióban hat és fél hónap alatt elitegységek több mint 62 ezer katonáját és mintegy 5600 egységnyi fegyvert és haditechnikai eszközt veszített.

„Ennek fényében a Nyugat a kijevi rezsim stratégiai hibájáról kezdett el beszélni” – fogalmazott Rudszkoj.

Az orosz védelmi minisztérium csütörtöki napi jelentésében Kurszk megyéből több mint 160 ukrán katona, két harckocsi és 13 egyéb páncélozott harcjármű megsemmisítéséről számolt be, négy ellentámadás visszaverése mellett. A TASZSZ katonai forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az orosz hadsereg az általa visszafoglalt Szverdlikovo térségében előrenyomulva elvágja az ukrán fegyveres erők fő utánpótlási útvonalát a kurszki régióban.

„Minden ellenséges csapatmozgás az orosz hadsereg ellenőrzése alatt áll, amely az (ukrán) személyi állományra és haditechnikára megelőző csapásokat mér” – hangzott a jelentés.

A brjanszki régió ellen állítólagosan készülő ukrán támadás kérdése Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivőnek az újságírókkal folytatott csütörtöki telekonferenciáján is felmerült. A Kreml szóvivője a válaszadást a védelmi tárca hatáskörébe utalta.

Peszkov elmondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön telefonon beszélt a Fekete-tengeri Flotta 810. dandárjának és a 7. légideszant-hadosztály 56. ezredének parancsnokával.

Putyin szerdán bejelentette, hogy a 810-esek a kurszki régióban átlépték a határt és behatoltak Ukrajna területére.

A védelmi minisztérium közölte, hogy csütörtökre virradóra az orosz fegyveres erők nagy hatótávolságú légi, tengeri és szárazföldi indítású precíziós fegyverekkel, valamint drónokkal, csoportos csapást mértek az ukrán hadiipart ellátó gáz- és energiaipari infrastruktúra létesítményei ellen. A tárca szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudott nyomulni. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint kilencszáz ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

A moszkvai katonai tárca az elmúlt nap során az Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel több katonai repülőtér infrastruktúráját, valamint több drónfelbocsátó létesítményt és lőszerraktárt, egy MiG–29-es repülőgépet, hat harckocsit és kilenc egyéb páncélozott harcjárművet, egy amerikai M777-es 155 milliméteres vontatott tarackot, négy francia HAMMER irányított légibombát, három HIMARS rakétát, továbbá 112 repülőgéptípusú távirányítású repülőszerkezetet.

Az orosz statisztika szerint az ukrán légierő a háború kezdete óta 655 repülőgépet veszített.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek csütörtökön tüzérségi és dróntámadást. A csapások következtében Herszon megyében két civil életét vesztette, nyolc pedig megsebesült.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy Szaratov megyében likvidált egy ukrán diverzánst, aki merényletre készült egy helyi tisztségviselő ellen, és megfigyelte az engelsi katonai repteret. Ugyancsak az FSZB adott ki tájékoztatást arról, hogy hat évre ítéltek egy ukrajnai (kupjanszki) születésű, 2022-ben honosított orosz állampolgárt, mert az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) utasítására terrortámadást tervezett elkövetni az orosz védelmi minisztérium létesítményei ellen Hakaszföldön. A 61 éves férfitól a házkutatás során a támadáshoz szükséges eszközöket és ukrán szolgálati dokumentumokat foglaltak le.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) csütörtökön a Telegram-csatornáján arról számolt be, hogy a donyecki régióban távollétében 14 évi szabadságvesztésre ítélték Miheil Gongadze georgiai „zsoldost”. Gongadze ellen, aki 2016 óta az ukrán kormányerők oldalán harcolt és kiképzőként is tevékenykedett, korábban nemzetközi körözést adtak ki.