Szoboszlai Dominik
Brüsszel újabb rendeletet fogadott el, amely lehetővé teszi rovarlárvák lisztjének használatát élelmiszerekben. Vagyis lisztféregpor kerülhet a kenyérbe.
Lisztféregpor a kenyérben? Az Európai Unió újabb rendeletet fogadott el, amely lehetővé teszi rovarlárvák lisztjének használatát bizonyos élelmiszerekben. Például a kenyérben, a tésztafélékben, a tejtermékekben, lekvárokban. Az Ursula von der Leyen által aláírt rendelet azt is szabályozza, hogyan kell kivédeni az esetleges egészségügyi kockázatokat.
Az Európai Bizottság az (EU) 2025/89 rendeletben előírta, hogy hétfőtől a rovarlisztet tartalmazó termékeket egyértelműen címkézni kell. Ez elsősorban az allergiás betegek védelmét szolgálja, különösen azokat, akik érzékenyek a kagyló- és rákfélék fogyasztására. Mivel a rovarok biológiai összetételükben hasonlóak a rákfélékhez, fogyasztásuk allergiás reakciókat válthat ki érzékeny embereknél. Hétfőtől egyelőre csak a francia Nutriearth cég forgalmazhatja a port az EU-ban, mivel elsőként kérte a jóváhagyást. Az engedélyezés fontos feltétele volt, hogy a rovarokat a feldolgozás előtt UV-sugárzással kezeljék. Ennek célja a higiéniai és egészségügyi kockázatok minimalizálása.
Ahogy arról korábban írtunk, Brüsszel már 2023 januárjában engedélyezte, az Acheta Domesticus, vagyis a házi tücsök részben zsírtalanított porának használatát az élelmiszertermékekben, beleértve a pizzát, tészta alapú termékeket, dióféléket, olajos magvakat, csokoládékat, rágcsálnivalókat, szószokat, húskészítményeket és leveseket. Az engedély az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) tudományos véleményének nyomán született. Az EFSA jóváhagyta a porgyártási eljárást is, amely 24 órás éheztetési időszakot ír elő a rovarok számára, mielőtt megmossák, hőkezelik, lefagyasztják, a bennük levő olajat kivonják, és végül száraz porrá alakítják át a tücsköket. 2023. január 6-án az EU Bizottsága jóváhagyta az Alphitobius diaperinus lárvák, más néven kisebb lisztféreg fagyasztott, paszta, szárított és porított formáinak élelmiszerpiacra való bevezetését, a most közölt rendelet pedig ezt már lehetővé is teszi.
Az Európai Fogyasztói Szervezet 2020-as jelentése szerint az európaiak mindössze 10 százaléka hajlandó a húst rovarokra cserélni. Magyarországon sincs hagyománya az étkezési célú rovarfelhasználásnak.
Nagy István agrárminiszter már 2023-ban jelezte, hogy egyedi jelölést és elkülönítést kapnak a rovarfehérjéket tartalmazó termékek, így azok jól megkülönböztethetők és elkülöníthetők lesznek a boltok polcain. Brüsszel ugyanis egyre több rovarfaj esetében ad engedélyt az étkezési céllal történő árusításra" - indokolta Nagy István a rendeletmódosítás szükségességét. A miniszter arra emlékeztetett, hogy hazánk egyedüli tagállamként nem támogatta az EU-s döntést, ugyanis sem élelmiszer-, sem pedig fehérjehiánytól nem kell tartani az unióban. Nagy István hangsúlyozta, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felmérése szerint a fogyasztók kevesebb, mint 5 százaléka fogyasztana szívesen rovarokból készült ételt, több mint 70 százalékuk pedig határozottan elzárkózik a lehetőségtől. "A magyar gazdák szorgalmának és kitartásának köszönhetően rengeteg kiváló minőségű alapanyaggal, friss, egészséges és jó minőségű élelmiszerrel rendelkezik hazánk, ezért nem szorulunk rá a kukacevésre. Fontos, hogy gasztronómiai hagyományainkat megőrizzük, és ne hagyjuk, hogy megváltoztassák étkezési szokásainkat!" - kéri az agrárminiszter.
A Kaposvári Egyetem korábbi felméréséből az derült ki, hogy a lakosság döntő többsége elutasítja a rovarfogyasztást, az elutasítottság hazánkban az átlagosnál is nagyobb.
Ugyanakkor a haszonállatok takarmányozásában a rovarfehérje jelentősen csökkentheti például a drága szójadara kiváltását. Hazánkban is több kutatás folyik ezen a területen. Rovaralapú takarmányok jelenleg prémes állatok, vízi állatok, kedvtelésből tartott állatok, valamint baromfik és sertések takarmányozására használhatók.