kulcsár edina
Rákényszerít-e bennünket az EU, hogy rovarokat együnk? És mi van a tetvekkel, a rovarürülékkel?
A házi tücskök és rovarlárvák hamarosan megérkezhetnek a szupermarketbe. Ráadásul nem tekintik illegális bevándorlónak, mint a csótányt, aminek még várnia kell, hogy hivataloson is élelmiszerként "üdvözölje" a vásárlókat.
Az Európai Unió januárban engedélyezte a tücsök emberi fogyasztásra történő értékesítését por és egyéb szárított formában. Ez állítólag jó hír a bolygó számára, mivel a fehérjében gazdag rovaroknak sokkal kevesebb földre és vízre van szükségük, mint a hús előállításához.
„A rovarok fogyasztása … pozitívan járul hozzá a környezethez, az egészséghez és a megélhetéshez” – áll az Európai Bizottság közleményében.
És nincs megállás: nyolc további ehető rovarra vonatkozó kérelem vár még az Európai Bizottság jóváhagyására.
Laurent Duplomb francia politikus úgy véli:
„Nem hagyhatjuk, hogy a franciák a tudtukon kívül rovarokat egyenek”.
Brüsszel nyugtat, aggodalomra semmi ok: az apró betűs feliratok sorában a tücsökport is fel kell tüntetni.
Valamint azt is, hogy "az összetevő allergiás reakciókat válthat ki a rákfélékre, puhatestűekre és poratkákra allergiás fogyasztóknál".
A többség még tart a rovarinváziótól
Az Európai Fogyasztói Szervezet 2020-as jelentése szerint az európaiak mindössze 10 százaléka hajlandó a húst rovarokra cserélni. A YouGov által 2021-ben végzett másik közvélemény-kutatás szerint Franciaországban a megkérdezettek 25 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hajlandó rovarport tartalmazó ételt enni. Olaszország és Lengyelország volt a legellenállóbb az ötlettel szemben, a válaszadók mindössze 17 és 18 százaléka mondta azt, hogy hajlandó lenne rendszeresen megenni a rovarokat. Hubert Aiwanger bajor gazdasági miniszter szerint az embereknek elege van a marha- vagy sertéshús fogyasztásával kapcsolatos kritikákból, de azt el kellene fogadniuk, hogy rovarok kerüljenek az ételekbe.
Már eddig is tartalmaztak rovarrészeket az élelmiszerek
Az E120 természetes ételfesték megtalálható például ketchupban, lekvárban vagy gumicukorban. A kármint a tetvekből nyerik, pontosabban a kochine-pikkelyrovarból, amely elsősorban Dél- és Közép-Amerikában található kaktuszok egyik fajtáján él. A nőstény tetveket megszárítják és ledarálják, hogy világos, élénkpiros ételfestéket hozzanak létre. Az élelmiszerek mellett a kármint gyakran használják a kozmetikumokban, illetve gyógyszerek és textilek festékeként is.
A tetvek nem csak bizonyos élelmiszerek színezékéért felelősek. Ürülékei a reggelizőasztalra is eljutnak – például az erdei mézben. Ennél a mézfajtánál a méhek nem nektárt gyűjtenek a virágokból, hanem a mézharmatot – a levéltetvek cukros ürülékét a növények leveleiről.
Sok édesség, valamint tabletta vagy cigaretta sem kerülheti el a tetűt. A sellak például egy gyanta, amelyet a nőstény pikkelyes rovarok választanak ki, hogy megvédjék a tojásaikat. Ez a gyanta fényessé varázsolja a csokoládé drazséit, a rágógumit, a gyógyszertablettákat, de cigarettaragasztóként is használják. Sellak bújik meg az E904-es szám mögött.
Sertés sörte kenyérben
Nem csak rovarokat, más állati részeket is használnak az élelmiszeriparban. Az L-cisztein aminosav a nagy pékségekben megkönnyíti a dagasztást. Ez az anyag gyakran sertéssörtékből vagy tollból készül. A benne lévő fehérjéket sósavban forralják, ami lebontja az egyes aminosavakat. A keveréket ezután elektrokémiai úton ciszteinné redukálják. Az EU élelmiszer-szabályozása szerint az E920-at nem kell feltüntetni, mert csak egy összetevőn, jelen esetben liszten keresztül kerül a végtermékbe. Ezért nevezik „technikai összetevőnek”, és nem adalékanyagnak.