Két kisgyereket is megölt a Hamász

Izraelben az igazságügyi orvosszakértők azonosították a Hamász palesztin iszlamista szervezet által legutóbb átadott három túsz földi maradványait, a negyedik holttestről viszont azt állapították meg, hogy nem az eddig feltételezett Shiri Bibaszé – írta az MTI.

A terrorszervezet a tűzszünethez kapcsolódó túszalku alapján adta át Izraelnek csütörtökön négy elhurcolt izraeli földi maradványait, melyeket azonosításra az igazságügyi orvosszakértői intézetbe vittek. Ott azonban közülük csak háromnak a személyazonosságát tudták megállapítani. A negyedik holttest a vizsgálatok nyilvánosságra hozott eredményei szerint nem izraeli túszé.

„Többször megvizsgálták a nő holttestét, melyen ruhamaradványok is voltak, és számos keresztellenőrzést is elvégeztek. Nem kötődik semmilyen túsz-DNS-hez. A holttestet több szakértő többször is megvizsgálta” – hangsúlyozták az orvosszakértői intézetből.

A szakemberek a maradványokból azt állapították meg, hogy a 2023. október 7-i terrortámadásban édesanyja karjaiból elhurcolt legfiatalabb túszokat, a négyéves Kfirt és a tíz hónapos Arielt a fogságban gyilkolták meg brutálisan a Hamasz terroristái, valószínűleg már az első túszalku idején, 2023 novemberében. Ezt korábban hírszerzési információk alapján is valószínűsítették.

A csontok vizsgálata alapján azt is közölték, hogy a negyedik átadott túszt, a nyolcvanhárom éves Oded Lifsicet is a fogságban ölték meg, nagyjából egy évvel ezelőtt.

A 32 éves Shiri Bibaszt és két kisgyermekét otthonukból, Nir Óz kibucból hurcolták az övezetbe, ahol a Hamász állítása szerint egy izraeli légicsapás végzett velük. A szakértők megállapításai ennek ellentmondanak. Az édesanyát és két kisfiát a Pusztaság urai nevű, kisebb gázai terrorszervezet tartotta fogva, amely az iszlám szalafista áramlatához tartozik.

Izrael a szakértői vizsgálatok után sürgős üzeneteket küldött a túszalku közvetítőinek, és hangsúlyozta, hogy a történtek az egyezmény megsértését jelentik, és követeli Shiri Bibasz visszaadását a Hamásztól.

„Nem tudjuk, miért tették ezt. Nagy itt a sokk. Követeljük a visszajuttatását. Fontos számunkra az is, hogy a szombati túszátadás a tervek szerint megtörténjen” – közölte egy izraeli tisztviselő a Vnet című hírportállal.

A Hamász palesztin terrorszervezet átadta négy izraeli túsz földi maradványait a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőinek a gázai övezetben csütörtök reggel.

A Gázai övezet déli részén, Hán-Júniszban felállított emelvényen a Hamász maszkos fegyveresei a szokásos ceremónia keretében, „átruházási dokumentumok” aláírása után adták át a koporsókat a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőinek, akik az izraeli hadsereg képviselőihez szállítják azokat. A Hamász rendezvényét az izraeli televíziók nem közvetítették.

Az izraeli hadsereg a hozzá érkező koporsókat rövid katonai tiszteletadással fogadja, melyet Izraelben láthatnak a tévénézők. Ezután a Tel-Aviv melletti, Abu Kabirban található igazságügyi orvosszakértői intézetbe szállítják a földi maradványokat, ahol a szakemberek igazolják személyazonosságukat, és megpróbálják megállapítani haláluk okát és körülményeit. Később a családok kérésének megfelelően eltemetik őket.

A 2023. október 7-i terrortámadás jelképévé vált Bibasz család három tagját, az édesanyja karjaiban kilenc hónaposan elrabolt Kfir Bibaszt, a négyévesen elvitt Ariel Bibaszt, harminckét éves édesanyjukat, Shiri Bibaszt, valamint a nyolcvanhárom éves korában elhurcolt Oded Lifsic földi maradványait adták át a tűzszüneti és túszalku megállapodás első, „humanitárius” szakaszában.

Szintén túsz volt ötszáz napon át a harmincöt éves Jarden Bibasz, a gyermekek édesapja és Shiri Bibasz férje, de őt máshol tartották, és február elsején élve szabadult ki fogságából.

A Hamász állítása szerint egy izraeli légicsapás végzett több mint egy évvel ezelőtt az édesanyával és kisgyermekeivel. A halál közvetlen okát a szakértők fogják meghatározni, de Izrael szerint halálukért azt a Hamászt terheli a felelősség, mely túszként Nir Óz kibucbeli otthonukból a Gázai övezetbe hurcolta őket mintegy kétszázötven másik izraelivel együtt.

Szintén átadják a terrortámadásban élve az övezetbe hurcolt Oded Lifsicnek, Nir Óz kibuc egyik alapítójának a földi maradványait. A támadás előtt a vele együtt elrabolt, de két hét után hazaengedett feleségével együtt békeaktivisták voltak, akik nyugdíjasként saját autójukon önkéntes munkában rákbeteg palesztin gyermekeket szállítottak a Gázai övezet határától az izraeli kórházakba gyógykezelésre.

A túszalku folytatásaként a Hamász szombaton várhatóan átad hat élő túszt, majd jövő csütörtökön újabb négy halott túsz földi maradványait várják Izraelbe, hogy hazájukban eltemessék őket.

Izrael megkezdi a tárgyalásokat ezen a héten a gázai tűzszüneti és túszelengedési megállapodás második szakaszáról a Hamász iszlamista terrorszervezettel – közölte Gideon Szaár izraeli külügyminiszter.

A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Izrael az övezet teljes lefegyverzését követeli. Szaár szerint Jeruzsálem nem támogatja azt a tervet, miszerint Gáza polgári igazgatása a Hamásztól a Ciszjordániát irányító Palesztin Nemzeti Hatósághoz kerüljön. A Gázai övezet jövőjével kapcsolatban a legfontosabbnak a deradikalizációs politikát jelölte meg, vagyis a szélsőséges ideológiák és csoportok háttérbe szorítását.

„Nem fogjuk elfogadni sem a Hamász, sem más terrorszervezet folytatólagos jelenlétét Gázában”

– jelentette ki Szaár.

Izrael arra készül, hogy a fegyvernyugvást és a túszok kiszabadulását lehetővé tevő megállapodás első szakasza részeként csütörtökön a Hamász átadja négy halott túsz földi maradványait, melyeket személyazonosságuk igazolására az igazságügyi orvosszakértői intézetbe szállítanak. Az egyelőre nem tisztázott, hogy szombaton három vagy hat élő túszt engednek majd szabadon a gázai terrorszervezetek.

A Hamász nehéz földmunkák elvégzésére alkalmas gépeket és mobil lakóházakat követel a tűszszünet és a túszok elengedésének folytatásáért és esetleges kibővítésért cserébe. Ötszáz nehézgépet kért a romok eltakarításához és az eltűntek holttesteinek kiemeléséhez, s Izrael kedden közölte, hogy az ellenőrzést követően szakaszosan megkezdi a mobilházak és a nehézgépek beküldését a megállapodásban foglaltak szerint. Az izraeli biztonságpolitikai kabinet hétfőn este öt órán át ülésezett a tűzszüneti megállapodás második szakaszáról, majd a kormányülésen részt vevő, s a Háárec című újságnak nyilatkozó forrás szerint nem született döntés.

Hétfőn izraeli delegáció indult Kairóba, hogy megvitassák a megállapodás első szakaszának további végrehajtását.

Izrael bejelentette, hogy betartja a libanoni kivonulás idejére a tűzszünet alatt vállalt, majd február 18-ig meghosszabbított határidőt. De öt, kulcsfontosságú stratégiai pozícióban határozatlan időre továbbra is Dél-Libanonban marad az izraeli hadsereg.

Az LBCI libanoni tv-csatorna jelentése szerint a libanoni hadsereg átvette az uralmat a Maisz al-Dzsabal, Blida, Jarún, Marún és Mahbib nevű határmenti településeken, ahonnan az izraeli hadsereg (IDF) visszavonta erőit.

Több helyi önkormányzat, köztük Maisz al-Dzsabal hatóságai felszólították a lakóhelyüket korábban elhagyni kényszerülőket, hogy várják meg a libanoni hadsereg bevonulását, mielőtt visszatérnének, hogy garantálják a „biztonságos” hazatérést.

Az IDF  folytatta erőfeszítéseit, hogy megrongálja a Hezbollah terrorszervezet építményeit és infrastruktúráját Dél-Libanonban. Még hétfőn is találtak és megsemmisítettek az izraeli határ közelében fegyvereket, például rakétavetőket, robbanóanyagokat és Izrael elleni támadást szolgáló infrastruktúrát.

Izrael korábban egyeztetett az Egyesült Államokkal arról, hogy korlátlan ideig erőket állomásoztat öt, az ország északi határvidéke, a határnál fekvő települések védelme szempontjából kulcsfontosságú ponton.

Jiszráel Kac védelmi miniszter  kijelentette: „eltökélt célunk, hogy teljes biztonságot nyújtsunk minden északi közösségnek – az október 7-e után megállapított elvnek megfelelően, amely szerint csak az IDF biztosíthatja a közösségek biztonságát minden szektorban minden lehetséges fenyegetéssel szemben.”

„Határozott szándékunk, hogy előre tekintünk, és nem engedjük az infrastruktúra, illetve a fegyverek felhalmozását”

– közölte az IDF a kivonulás előtt.

Az IDF északi parancsnoksága bejelentette: már nincs biztonsági akadálya annak, hogy az észak-izraeli lakosok március 1-jén visszatérjenek otthonaikba, az Irán támogatta Hezbollah síita terrorszervezet támadásában súlyosan megrongált Metulára is.

Az izraeli kormány kiáll a lakosok visszaküldéséről szóló döntés mögött, az ország oktatási rendszerében második évüket máshol töltő gyermekes családok esetében is. Csütörtökön várhatóan megtárgyalja a legfelsőbb bíróság Kirját Smona önkormányzata és a helyi szülői munkaközösség beadványát, amelyben tiltakoznak az oktatási minisztérium terve, valamint a Tel-Avivban és Tiberiasban működő ideiglenes iskolák bezárása ellen, és a kitelepítettek lakhatási támogatásának meghosszabbítását követelik a tanév végéig

A novemberben elfogadott tűzszünet szerint a libanoni hadseregnek végre kell hajtania az ENSZ 2006-ban megszövegezett 1701-es határozatát, amely szerint a Hezbollahot eltávolítják a Litani folyótól délre eső területekről.

Az IDF megháromszorozta védelmi erejét északon, három hadosztály állomásozik több ezer katonával és rendkívül nagy tűzerővel a Földközi-tengertől a Hermon-hegyig terjedő térségben.