POLITIK
Lassan kirajzolódik a kép.
Összesen húsz olyan civil szervezettel működött együtt 2019 után a balliberális fővárosi önkormányzat, amelyek valamilyen formában hozzájutottak az amerikai demokrata körökből származó guruló dollárokhoz – tudta meg a Magyar Nemzet.
A főváros ugyanis 2021-ben létrehozta a Nyitott Budapest munkacsoportot, amelyben helyet kapott számos nyomásgyakorló és lobbiszervezet, többek között
az Ökotárs Alapítvány, a Civil Kollégium Alapítvány és a Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány (NIOK), illetve a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az Amnesty International Magyarország is.
A munkacsoport az évek során összesen kilenc ülést tartott, döntő többségükön pedig részt vett Merényi Miklós, a K-Monitor önkormányzati szakértője és Móra Veronika az Ökotárs Alapítvány képviseletében. Móra az európai nyomásgyakorló hálózat egyik kulcsembere, szerepére nemrég a Szuverenitásvédelmi Hivatal is felhívta a figyelmet egy jelentésében.
A főváros emellett az Év Fővárosi Civil Szervezete díjon keresztül is támogatta a komoly külföldi támogatással rendelkező szervezeteket, illetve igyekezett elfogadhatóvá tenni őket a magyar közvélemény számára. Tavaly tíz szervezetre lehetett szavazni online, ezen csoportok mind élvezték a baloldal támogatását. A tíz szervezet
támogatói között volt az Open Society Foundations, a külföldi nyomásgyakorló hálózat fontos szereplőjeként számontartott Ökotárs Alapítvány és Norvég Civil Alap is.
A fővárosi önkormányzat a Lánchíd-rekonstrukció során az egyik legfontosabb magyarországi nyomásgyakorlót, a Transparency Internationalt bízta meg azzal, hogy monitorozza a felújítással kapcsolatos közbeszerzési eljárást. A felújításból később hatalmas botrány kerekedett.
Közvetlen brüsszeli források
A külföldi finanszírozók és a baloldali körök odáig mentek, hogy a fővárost közvetlen brüsszeli forrásokkal is pénzelték. A Karácsony Gergely vezette Budapest így közvetlen brüsszeli támogatást kapott a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek (CERV) programból.
A főváros és az ellenzéki vezetésű kerületi önkormányzatok eddig 253 ezer euróhoz, mintegy százmillió forinthoz juthattak hozzá, miközben a kormánypárti vezetésű kerületek nem kaptak ilyen brüsszeli pénzeket.
Szintén közvetlen brüsszeli támogatást kaptak a balliberális kerületek a Rights, Equality and Citizenship Programme (a CERV elődje) programból. Az önkormányzatok a források szerint nagyjából hatvanmillió forinthoz juthattak hozzá, miközben a Fidesz–KDNP vezette kerületeket ebből a pénzosztásból is kihagyták.
Azonban a legnagyobb brüsszeli támogatást a baloldali önkormányzatok a Programme for the Environment and Climate Action (LIFE) programból kapták. A főváros és az ellenzéki önkormányzatok 900 ezer euróval, mintegy 1,2 milliárd forinttal gazdagodtak.
A támogatások folyamatos áramlásában és a főváros köré kiépült hálózatban kulcsszerepet játszhatott Karácsony Gergely városdiplomáciai főtanácsadója, Korányi Dávid. A közéleti szereplő ugyanis az Action for Democracy és a DatAdat szervezeteken keresztül részese volt a 2022-es országgyűlési választások előtti külföldi befolyásolási kísérletnek.
Korányi Dávid számos módon összeköthető a külföldi nyomásgyakorlási kísérletekkel, az Action for Democracy szervezetben pedig fontos szerepet kaptak a Soros Györgyhöz közel álló személyek is.
Az Action for Democracy-t az amerikai German Marshall Fund (GMF) és a National Endowment for Democracy (NED) is támogatta.
Honnan és hová gurulnak a dollárok Budapesten? Most kiderült – mondta el Szentkirályi Alexandra legújabb, közösségi oldalára is feltöltött videójában. A fővárosi Fidesz frakcióvezetője emlékeztetett, hogy immár bizonyíték van arra, hogy Budapest olyan szervezetekkel működött együtt, melyeket az USAID, a Soros-alapítványok és Brüsszel pénzelt.
Ökotárs Alapítvány, Amnesty International, TASZ. Ezek a szervezetek közvetlen politikai befolyást gyakorolnak a fővárosi döntésekre. Például a drogstratégiával.
De a hídpénz-botrányról elhíresült Lánchíd-felújítást is a Transparency International ellenőrizhette, ami egy nyíltan globalista, aktivista szervezet” – hangzott el.
Soros-zsold és amerikai guruló dollárok
Szentkirályi arra is felhívta az összeállításban, hogy a díjra is olyan szervezeteket jelöltek Karácsonyék, amelyeket az Open Society Foundations finanszírozott. Hozzátette, ezekben a szervezetekben az a közös, hogy Soros György zsoldjából és az amerikai baloldal támogatásából élnek, és nem a magyar érdeket képviselik.
Budapest vezetése tehát nem a budapestieket képviseli, hanem egy jól szervezett, külföldről pénzelt hálózatot,
melynek egyetlen célja, hogy a kormány élére azt a Magyar Pétert juttassa, aki egyértelműen ki fogja szolgálni a külföldi érdekeket. De ezt nem hagyjuk!”
– szögezte le Szentkirályi Alexandra.
– Alapvető fontosságú lenne, hogy hazánk minél átfogóbb információt kapjon a USAID-en keresztül Magyarországra érkező pénzekről. Idővel akár több évtizedre visszamenőleg fel lehetne tárni ezeket a folyamatokat, hogy meglássuk, milyen befolyásolási műveletekhez milyen célzott pénzek érkeztek Magyarországra. Ebből okulva lehetne ezeket a csatornákat nemcsak elzárni, hanem a későbbi műveletek esetén fokozott hatékonysággal tudnánk ellenük fellépni – mondta a Magyar Nemzetnek Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója Kocsis Máté a témával kapcsolatos bejelentésére.
A Fidesz frakcióvezetője a párt balatonfüredi frakcióüléséról bejelentkezve szerdán ugyanis arról tájékoztatott: az Országgyűlés Fidesz-frakciója kéri a kormánytól az Egyesült Államokból az elmúlt tíz évben magyarországi álcivil szervezetekhez, médiafelületekhez, aktivistákhoz és politikai aktorokhoz érkezett források feltárására hivatott kormánybiztos kinevezését. Horváth József emlékeztetett: a jelenlegi amerikai kormányzatból többen is azt nyilatkozták, hogy a USAID a CIA meghosszabbított kezeként működött, Barack Obama óta biztosan.
Ez a kérdés nemzetbiztonsági kockázatokat vet fel. Meg kell vizsgálni idővel azt is, hogy mindez elindult-e már a rendszerváltozás idején, vagy csak az utóbbi időszakban erősödött fel
– jelentette ki a biztonságpolitikai szakértő. Mint mondta, az információk birtokában az Országgyűlés feladata lesz, hogy új jogszabályokat vagy törvénymódosításokat hozzon meg a bármilyen irányból érkező destabilizációs műveletekkel szemben.
Mi lesz a kormánybiztos hatásköre?
Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász tájékoztatott: a törvény szerint a leendő kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök vagy a kormány által kijelölt miniszter irányítja majd. Mint kifejtette: az amerikai támogatások vizsgálatára kijelölt kormánybiztos hatásköre és jogi lehetőségei attól függnek majd, hogy a kormány milyen feladatokat és jogosítványokat határoz meg a kinevezés során.
Minden bizonnyal a kormánybiztos feladata lesz beszerezni azokat az amerikai dokumentumokat, amelyek magyarországi médiafelületeknek, civil szervezeteknek és intézeteknek nyújtott támogatásokról szólnak.
– A cél, hogy a magyar szuverenitást esetlegesen veszélyeztető külföldi beavatkozásokat nyilvánosságra hozzák, és szükség esetén jogszabályi módosításokat tegyenek.
A vizsgálat célja annak kiderítése, hogy ezek a támogatások milyen mértékben és módon befolyásolták a magyar belpolitikát, különös tekintettel a választási kampányokra és a civil szervezetek tevékenységére.
A kormánybiztos feladata lehet az érintett pénzmozgások, szervezetek és személyek alapos átvilágítása, valamint annak megállapítása, hogy történt-e jogsértés vagy külföldi beavatkozás a magyar politikai folyamatokba
– magyarázta a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója. A szakértő szerint az sem kizárt, hogy fény derülhet korábbi kampányok, így például a 2019-es önkormányzati választások ellenzéki kampányának külföldi finanszírozására is.
Ripost hírek
