Szoboszlai Dominik
A létük a tét.
Orbán Viktor miniszterelnök. (Fotó:MTI/Koszticsák Szilárd) Fotó: Koszticsák Szilárd
Félelmeink beigazolódtak: a globalista-liberális-Soros civil szervezeti hálózat Brüsszelbe menekül, miután Trump elnök óriási csapást mért az USA-beli tevékenységükre. Most 63-an kérnek pénzt Brüsszeltől, különféle emberi jogi projektek leple alatt. Nem fog megtörténni! Nem hagyjuk, hogy biztonságos menedéket találjanak Európában! A USAID-akták leleplezték a globalista hálózat sötét gyakorlatait. Nem fogjuk újra a csalit!
– írta közösségi oldalán közzétett bejegyzésében Orbán Viktor.
A szervezetek, köztük a Magyar Helsinki Bizottság, valamint az LMBTQ személyek jogaiért küzdő NGO-kat tömörítő ILGA-Europe hálózat, az európai uniós tagállamok állam- és kormányfőinek, valamint az uniós intézmények vezetőinek címeztek levelet, amelyben a USAID megszüntetése miatt cselekvésre szólítják fel. A levél írói szerint a USAID működésének felfüggesztésére azonnali uniós választ kell adni, mivel a felfüggesztés sérti egyes társadalmi csoportok és a civilek érdekeit. A nyílt levelet közzétevők szerint kizárólag az unió van abban a helyzetben, hogy a nemzetközi segélyezésben átvegye az Egyesült Államok eddigi helyét és finanszírozást biztosítson a Biden-adminisztráció alatt támogatást kapott szervezeteknek.
A nyílt levelet megfogalmazó szervezetek egyértelműen sürgetik az Európai Uniót, hogy fokozzák a finanszírozásukat, leginkább azokon a területeken, ahol a Trump-adminisztráció lépéseinek köszönhetően, jelentős csökkentés várható a támogatásokban.
Ilyen területként említik az LMBTQ-jogokat, a reproduktív gondozást, a faji igazságosság, valamint a nemek közötti egyenlőség kérdését. Mindezek mellett egyes brüsszeli NGO-k is aggodalmukat fejezték ki a USAID felszámolása miatt. A European Youth Forum nevű, az európai integráció elmélyítéséért küzdőszervezet például a USAID-en keresztüli támogatások elmaradásának nyugat-balkáni hatásait részletezte, ezzel próbálva nyomatékot adni támogatási követelésüknek. Szerintük a civil szervezetek nyugat-balkáni működését az Európai Bizottság programjain keresztül, főként a CERV, Erasmus+ és ESZA programok segítségével kell biztosítani.
J. D. Vance, az Amerikai Egyesült Államok alelnöke felszólal a müncheni biztonsági konferencián Fotó: Sven Hoppe Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP
Megkezdődött Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban a kétoldalú amerikai–orosz tárgyalás az ukrajnai békéről. Az orosz–ukrán háború lezárását célzó egyeztetésre az európaiakat nem hívták meg. Pár napja a müncheni Biztonsági Konferencián J. D. Vance és Keith Kellogg amerikai különmegbízott sokkolta az európai vezetőket azzal, hogy az amerikaiak által finanszírozott biztonság többé nem garantált.
Az alelnök éles kritikát fogalmazott meg az Európai Unió politikai vezetésével szemben, kifogásolva a „felelőtlen kijelentéseket”, amelyeket a demokráciáról és az alapvető jogok értelmezéséről tesznek. Vance arról beszélt, hogy Európa számára nem Oroszország vagy Kína jelenti a legnagyobb fenyegetést, hanem az a belső folyamat, amely során a kontinens elfordul saját alapvető értékeitől.
Az Európai Unió úgy tesz, mintha ez meglepte volna őket, pedig erre készülni kellett volna Trump győzelme után.
– mondta el lapunknak Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója.
Az EU és a nyugat-európai államok vezetőivel szembejön most az a valóság, ami tudható volt és most úgy viselkednek mint egy durcás kisgyerek és nem tudják ezt a problémát kezelni.
– tette hozzá.
J.D. Vance beszéde rárúgta az ajtót Európára és szembeállította a szókimondást és az európai liberális közbeszéd által használt nyelvezetet, a politikailag korrekt beszédet
– mutatott rá a szakértő.
Szembejött velük a valóság, az a való élet amitől a nyugat-európai politikusok elszoktak. Most szembesülnek vele, azt hitték, hogy ha a saját elefántcsonttornyukban jólétben ülnek, akkor a saját választóikat az általuk uralt tömegkommunikációs felületeiken keresztül továbbra is egyfajta farkasvakságban lehet tartani.
– hangsúlyozta Horváth József.
A szakértő arról beszélt, hogy az amerikai alelnöktől és az Egyesült Államoktól most azt a beszédstílust látjuk, mint a klasszikus westernfilmekben. – Karcos, egyenes és direkt beszédet használnak, nevén nevezve a dolgokat. Az amerikai választások eredményén is látszik, hogy ez a hétköznapi embereknek érthető és rezonálnak rá, ezzel szemben a nyugat-európai politikusokat ez váratlanul érte.
Az Európai Unió azt hiszi, hogy ezt a szellemet valahogyan vissza lehet szuszakolni a palackba, de ez lehetetlen. Ez előbb utóbb őket is el fogja sodorni.
– mondta Horváth József.
A szakértő szerint erre az időszakra pár év múlva történelmi fordulatként fogunk emlékezni.
Ez az általunk ismert Nyugat-Európát vagy teljesen maga alá temeti, vagy képes kimászni a romok alól és újrakezdeni.
A Rijádban elkezdődött orosz-amerikai kétoldalú béketárgyalásokról a magas rangú delegációk kapcsán Horváth József arról beszélt, hogy:
Ez azt mutatja, hogy már régebb óta folyhatnak ezek a tárgyalások és jó irányba haladnak mindkét fél számára, mert nagyon magas a szint amit a nyilvánosság lát. Itt már gyakorlatilag a finomhangolás zajlik, hogy utána akár egy pár héten belül az elnökök feltegyék az i-re a pontot.
A szakértő arra figyelmeztetett, hogy az Európai Uniótól most veszik el azt a lehetőséget, hogy a nagyok asztalánál ülhessenek és az újjáépítésből is részesedjenek.
Kiderül az a pőre valóság, hogy az erősebb szabja az irányt, ezen pedig a multikulturalizmus és a szép szavak nem segítenek, a valóság az más. Akinél az erő van, azok osztják el a javakat.
„Ez a folytatása annak a kezdeti beszélgetésnek, amely Putyin és Trump elnök között zajlott, hogy felmérjük, lehetséges-e egyáltalán az első lépés, mik az érdekek, és hogyan lehet ezt kezelni”– jelentette ki Tammy Bruce, az amerikai külügyminisztérium szóvivője Rijádban.
„Mi, békepárti magyarok, három éve erre vártunk!”– üdvözölte a béketárgyalást Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Az amerikai adminisztráció által kimondott új európai valóságról a szakértő úgy fogalmazott:
Magyarországnak e tekintetben az a szerencsés helyzete, hogy földrajzilag és politikailag is az Európai Unió perifériáján vagyunk és ha dől ez az egész recsegő-ropogó európai szövetség akkor az reményeink szerint nem temet minket is maga alá, mert Magyarország időben elkezdte a több lábon állást.
– összegezte Horváth József.