Az ukránok súlyos csapást mértek egy orosz olajfinomítóra

Az ukrán erők újabb dróncsapást mértek a Lukoil orosz olajtársaságnak az oroszországi volgográdi területen lévő olajfinomítójára, valamint az asztraháni gázfeldolgozóra hétfőre virradó éjjel – közölte az ukrán vezérkar.

A támadást az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és az ukrán Különleges Műveleti Erők (SZSZO) közösen hajtották végre. Az ukrán vezérkar a Facebookon nyilvánosságra hozott közleményében azt írta, hogy mindkét stratégiai létesítmény nagy mennyiségű üzemanyagot termel az orosz hadsereg számára.

„Az előzetes adatok szerint a volgográdi gyárban főként az elsődleges feldolgozó létesítmények károsodtak. Tűz ütött ki az asztraháni üzemben, amelyben emiatt leállt a termelés” – írta a vezérkar. Előre jelezte, hogy folytatódni fognak az Oroszország Ukrajna elleni fegyveres agresszióját biztosító stratégiai létesítmények elleni támadások.

Artur Dodroszerdov, a belügyminisztérium különleges körülmények között eltűnt személyekért felelős megbízottja a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az oroszok által kivégzett újabb ukrán hadifogolyról, egy lefejezett katonáról terjedtek el fényképek az interneten.

Az ukrán hatóságok előzetesen már megállapították a katona kilétét, és az ukrán főügyészség is értesült a nemzetközi humanitárius jog Oroszország általi újabb durva megsértéséről – tette hozzá a tisztségviselő.

Az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziója hétfőn arra mutatott rá, hogy meredeken emelkedett az orosz erők fogságába esett ukrán katonák kivégzéséről szóló bejelentések száma.

Az ENSZ jelentése szerint – amelyből az Interfax Ukrajina hírügynökség idézett – 2024 augusztusának vége óta a misszió 79 katona kivégzését rögzítette 24 különálló esetben. A misszió azt is dokumentálta, hogy az ukrán fegyveres erők 2024-ben kivégeztek egy sebesült és cselekvőképtelen orosz katonát.

Az ENSZ-misszió kiemelte, hogy sok ukrán hadifoglyot a helyszínen lőttek le, miután megadták magukat. Szemtanúk beszámolóikban leírták fegyvertelen és sebesült ukrán katonák meggyilkolását is.

A misszió kifejtette, hogy 24 kivégzéses esetről kapott és elemzett anyagokat: kivégzéseket vagy halottak holttestét ábrázoló videó- és fényképanyagokat, amelyeket ukrán és orosz források is közzétettek.

A kivégzések tanúival részletes interjúkat is készítettek. A földrajzi és kronológiai elemzések azt mutatják, hogy a kivégzésekre az orosz fegyveres erők támadó műveleteinek területein került sor. A misszió az összegyűjtött adatokat megbízhatónak értékelte.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a Telegramon tett bejegyzésében elfogadhatatlannak nevezte a hadkiegészítő központoknál szolgálatot teljesítő katonák elleni erőszakot,

és hangsúlyozta, hogy elvárja a bűncselekmények kivizsgálását és az elkövetők megbüntetését.

„Rövid időn belül különböző régiókban három szégyenletes erőszakos cselekmény történt. A poltavai régióban egy ukrán katonát, aki a területi hadkiegészítő és szociális segélyközpontban szolgált, szolgálat közben ölte meg egy gyilkos. Rivnében az ukrán fegyveres erők katonái sérültek meg egy felrobbantott pokolgéptől. Ugyancsak pokolgépes merényletben sérült meg egy katona a Dnyipropetrovszk megyei Pavlohradban” – sorolta Szirszkij.

Az ukrán légierő hétfői jelentése szerint az orosz hadsereg előző este óta 71 drónnal támadta Ukrajnát, ebből délelőttig 38 drón semmisült meg, 25 pedig eltűnt a radarról.

Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt napon 97 összecsapást rögzítettek a fronton. A legádázabb csaták változatlanul a Donyeck megyei Pokrovszk és Toreck, valamint a harkivi régióban lévő Kupjanszknál voltak.

A kijevi katonai vezetés hétfői összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 842 ezret, az ukrán erők vasárnap megsemmisítettek 12 orosz harckocsit, 51 tüzérségi és három légvédelmi rendszert, valamint 118 drónt.

Robbanás történt hétfőn a moszkvai Alüje Parusza (Bíborvörös vitorlák) lakókomplexumban. Armen Sarkisjan, az Ukrajna ellen harcoló zászlóalj alapítója meghalt a robbanás után, amely a testőrével is végzett. Cikkünk frissült.

Az orosz TASZSZ hírügynökség a biztonsági szolgálatokra hivatkozva arról számolt be, hogy a robbanást Armen Sarkisjan, az oroszok által megszállt Donyeckben működő bokszszövetség vezetője és az Ukrajna ellen harcoló zászlóalj alapítója ellen követték el. Az Ukrajnában körözés alatt álló Sarkisja régóta segíti az oroszbarát erőket Ukrajnában.

Sarkisjant kritikus állapotban szállították kórházba, ahol később belehalt sérüléseibe, míg testőre azonnal életét vesztette.

A „Skarlátvörös vitorlák” lakóparkja Moszkvában 2025. február 3-án, miután robbanás történt az egyik épületben. (Fotó: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov)

A „Skarlátvörös vitorlák” egy sokemeletes lakóépület-komplexum Moszkvában, amely hat épületből áll. Az épületek 27–48 emeletes monolit téglaépületek, az első három épület a Moszkva folyó partján található, nem messze a Moszkva-csatorna 9. zsilipjétől. Az első épület 2001-ben épült, az építkezés a 2010-es évek közepére fejeződött be.

Amellett, hogy Oroszország szándéka a háborúval megszerezni Ukrajna egészét, Moszkva „egzisztenciális fenyegetést jelent mindannyiunk számára” – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós nagykövetek éves konferenciáján elmondott beszédében hétfőn.

Kaja Kallas hangsúlyozta, Oroszország a demokrácia kiterjesztésétől fél, és mindazon értékektől, amelyek mellett az Európai Unió kiáll.

„Oroszország ellenünk harcol, néhány száz kilométerre a határinktól. Meg kell állítanunk ezt a háborút” – fogalmazott Kallas, majd hozzátette: az uniónak olyan tartós béke előmozdítását kell segítenie, amelyet Ukrajna megérdemel.

Kijelentette: Kijev támogatásának az Európai Unió legfontosabb prioritásának kell maradnia. „Azt akarom, hogy találjunk további finanszírozási megoldásokat Ukrajna számára” – fogalmazott.

Szavai szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök nem tart a NATO-tól. Ha így lenne, nem csoportosította volna át a katonai szövetség országainak határán állomásozó csapatait az ukrajnai hadszíntérre – mondta.

Kallas kijelentette: az uniós szankciók működnek, Oroszország gazdasága küszködik. „Most nem lazíthatunk a szorításon” – fogalmazott. „Moszkva egyetlen nyelvet ért meg, az pedig az erő nyelve” – húzta alá.

Európa gazdasága erős, megvan a lehetősége arra, hogy többet termeljen és többet költsön védelemre, mint Oroszország. Ezzel összefüggésben csak politikai akaratra van szükség – húzta alá az uniós főképviselő, majd hozzátette: „Az EU szövetségeseivel még erősebb, az Egyesült Királysággal, az Egyesült Államokkal és Kanadával a közös GDP 25-ször nagyobb, mint Oroszországé.”

Kallas közölte, a közel-keleti térség instabilitása azonnali hatással van Európára, különösen a migráció növekedése és a terrorizmus fenyegetése révén. „Alapvető fontosságú a régió stabilitásához való uniós hozzájárulás. Ahol segíthetünk, ott segítenünk kell, mert a Közel-Kelet mindig is nagyon fontos régió volt és marad Európa számára” – fogalmazott.

Hangsúlyozta: az Európai Uniónak szerte a világon olyannak kell lennie, mint amilyennek a világot látni szeretné: a kialakulóban lévő tekintélyelvű rendszerek tengelyének ellentéte. Az Európai Unió számára értékeinek és érdekeinek vélelme érdekében fontos, hogy a következő évtizedekben nagyobb befolyással rendelkezzen a világban – mondta.

„Az Európai Unió, mint globális szereplő ereje és vonzereje a szabadság, a méltóság, az egyenlőség, a jólét védelmében rejlik” – tette hozzá beszédében az uniós diplomácia vezetője.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az AP-nek adott interjújában azt állította, hogy a nyugati és az orosz hírszerzés közötti titkos megállapodás akadályozza Ukrajna fegyverellátását. Az államfő szerint ez a folyamat késlelteti a légvédelmi rendszerek és nagy hatótávolságú fegyverek szállítását, ami komoly katonai hátrányt jelent Ukrajna számára.

Az ukrán elnök az Associated Pressnek adott interjújában arról beszélt, hogy Ukrajna az ígéretek ellenére sem kapta meg a nagy hatótávolságú fegyvereket és a Patriot légvédelmi rendszereket. Az Index az Ukrinform hírére hivatkozva számolt be az elnök véleményéről, aki szerint a nyugati hírszerzés figyelmeztetései miatt hosszas egyeztetésekre volt szükség, hogy egyáltalán használatba vehessék ezeket az eszközöket orosz katonai célpontok ellen.

Zelenszkij kifejtette, hogy a nyugati országok Oroszország esetleges megtorlásától tartva vörös vonalakat határoztak meg a döntéshozatal során, ami szerinte hozzájárult a fegyverszállítás akadozásához. Az ukrán elnök úgy véli, hogy a nyugati és az orosz hírszerzés között létezhet egyfajta titkos megállapodás, amely befolyásolja Ukrajna védelmi lehetőségeit.

Az elnök hangsúlyozta, hogy a döntések késleltetése ukrán területveszteségekhez vezetett, mivel a hadműveleti helyzet gyors változásai mellett minden elvesztegetett nap komoly katonai hátrányt jelent.

Emlékeztetett arra is, hogy már a korábbi ellentámadások során sem kaptak elegendő fegyvert és lőszert a szövetségeseiktől.

Bár Zelenszkij nem hibáztatja nyíltan partnereit, kiemelte, hogy a színfalak mögötti döntések meghatározó szerepet játszanak a veszteségek csökkentésében. Szerinte a politikai akarat megléte vagy hiánya dönti el, hogy Ukrajna időben hozzájut-e a szükséges védelmi eszközökhöz.