Az ukránok ennyi főre becsülik az oroszok veszteségeit

Az ukrán vezérkar keddi összesítése szerint az orosz hadsereg Ukrajnában már közel 843 ezer katonát veszített el. Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek 18 orosz harckocsit, 66 tüzérségi rendszert és 92 drónt – írta a vezérkar.

Az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudott nyomulni – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.

A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében csaknem 1300, a kurszki régióban pedig mintegy 210 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

A moszkvai katonai tárca az elmúlt nap során az Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel több katonai repülőtér infrastruktúráját, valamint egy, az ukrán hadiipart ellátó energetikai létesítményt, légi drónokat gyártó és tároló létesítményeket, négy lőszerraktárt, egy SzU-27-es repülőgépet, 15 páncélozott harcjárművet, továbbá 199 repülőgép típusú távirányítású repülőszerkezetet, közülük 124-et a „különleges hadművelet” övezetén kívül.

Az orosz statisztika szerint meghaladta a 21 ezret az ukrán hadsereg által a háború eleje óta az ukrajnai frontokon elveszített harckocsik és egyéb páncélozott járművek száma.

Az oroszországi Kurszk megyében folyó harcokkal kapcsolatban az orosz védelmi tárca egyebek között 13 páncélozott harcjármű megsemmisítéséről számolt be.

Moszkva szerint a kurszki régióba augusztus 6-án betört ukrán erők eddig több mint 56 980 embert, 329 harckocsit, 243 gyalogsági harcjárművet, 191 páncélozott szállító járművet, 1681 páncélozott harcjárművet, 1774 gépkocsit, 402 tüzérségi löveget és 45 sorozatvetőt veszítettek.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek hétfőn tüzérségi és dróntámadást.

Az orosz védelmi minisztérium szerint az éjjel a légvédelem hat orosz régió felett mintegy 70 ukrán drónt lőtt le. Kazany, Nyizsnyekamszk, Vlagyikavkaz. Groznij és Mahacskala repülőterén átmenetileg felfüggesztették a forgalmat. A donyecki régióban lévő Horlivkában négy, Belgorod megyében pedig három civil megsebesült.

Az orosz Nyomozó Bizottság közölte, hogy őrizetbe vette Nyikolaj Morgunovot, a „Luhanszki Népköztársaságban” lévő Sziverodonyeck közigazgatásának vezetőjét szervezett csoportban elkövetett rablás és emberrablás gyanújával. A csoport 2014 májusa óta működött. Morgunov, akkor még Brjanka elöljárójaként tippeket adott a banditáknak, akik összesen 11 gyilkosságot, 6 emberrablást, 4 rablást és 2 zsarolást követtek el, valamint 6 millió 200 ezer rubelnyi (mintegy 800 ezer forint) céges vagyont loptak el.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az AP-nek adott interjújában azt állította, hogy a nyugati és az orosz hírszerzés közötti titkos megállapodás akadályozza Ukrajna fegyverellátását. Az államfő szerint ez a folyamat késlelteti a légvédelmi rendszerek és nagy hatótávolságú fegyverek szállítását, ami komoly katonai hátrányt jelent Ukrajna számára.

Az ukrán elnök az Associated Pressnek adott interjújában arról beszélt, hogy Ukrajna az ígéretek ellenére sem kapta meg a nagy hatótávolságú fegyvereket és a Patriot légvédelmi rendszereket. Az Index az Ukrinform hírére hivatkozva számolt be az elnök véleményéről, aki szerint a nyugati hírszerzés figyelmeztetései miatt hosszas egyeztetésekre volt szükség, hogy egyáltalán használatba vehessék ezeket az eszközöket orosz katonai célpontok ellen.

Zelenszkij kifejtette, hogy a nyugati országok Oroszország esetleges megtorlásától tartva vörös vonalakat határoztak meg a döntéshozatal során, ami szerinte hozzájárult a fegyverszállítás akadozásához. Az ukrán elnök úgy véli, hogy a nyugati és az orosz hírszerzés között létezhet egyfajta titkos megállapodás, amely befolyásolja Ukrajna védelmi lehetőségeit.

Az elnök hangsúlyozta, hogy a döntések késleltetése ukrán területveszteségekhez vezetett, mivel a hadműveleti helyzet gyors változásai mellett minden elvesztegetett nap komoly katonai hátrányt jelent.

Emlékeztetett arra is, hogy már a korábbi ellentámadások során sem kaptak elegendő fegyvert és lőszert a szövetségeseiktől.

Bár Zelenszkij nem hibáztatja nyíltan partnereit, kiemelte, hogy a színfalak mögötti döntések meghatározó szerepet játszanak a veszteségek csökkentésében. Szerinte a politikai akarat megléte vagy hiánya dönti el, hogy Ukrajna időben hozzájut-e a szükséges védelmi eszközökhöz.

Országgyűlési és elnökválasztások kiírását követelheti Ukrajnában az Egyesült Államok, ha létrejön a tűzszüneti megállapodás az oroszokkal, erről beszélt Keith Kellogg, Donald Trump ukrajnai békével megbízott főtárgyalója egy interjúban. Volodimir Zelenszkijnek 2024-ben lejárt az elnöki mandátuma, Ukrajnában pedig elhalasztották a választásokat a 2022. február 24-én kitört orosz-ukrán háborúra hivatkozva.

Az Egyesült Államok választások kiírását követelheti még az idei év vége előtt különösen akkor, ha létrejön Moszkva és Kijev között a tűzszüneti megállapodás az elkövetkező hónapok során – nyilatkozta Keith Kellogg, Trump ukrajnai békével megbízott főtárgyalója a Reutersnek. Az elnöki megbízott szerint a hadiállapot nem lehet elégséges ok arra, hogy felfüggesszék az országgyűlési és az elnökválasztásokat.

„A legtöbb demokratikus országban háborús időkben is tartottak választást”

– szögezte le Keith Kellogg. A Reuters hozzáteszi, Trump és Kellogg is beszéltek már korábban arról, hogy dolgoznak azon, hogy az adminisztráció első hónapjaiban létrejöhessen a tűzszüneti megállapodás az oroszokkal.

Donald Trump amerikai elnök arról beszélt újságírók előtt, hogy komoly egyeztetések zajlanak az amerikaiak és az oroszok között az ukrajnai háború lezárásával kapcsolatban.

Komoly orosz-amerikai egyeztetések zajlanak az ukrajnai háború lezárásáról, erről beszélt Donald Trump amerikai elnök újságírók előtt pénteken – írja a Euronews. Az elnök megismételte azt, amit már a kampányban is hangoztatott, miszerint ha ő lett volna az elnök Joe Biden helyett, akkor 2022-ben nem tört volna ki a háború. Egyúttal kritizálta hivatali elődjét, Joe Bident az Ukrajnának adott támogatások miatt, Washington idáig több mint 65 milliárd dollárral támogatta Ukrajnát a háború 2022-es kitörése óta.

Trump arról is beszélt, hogy hamarosan jelentős lépést tehetnek a fegyveres konfliktus lezárása felé, amely kirobbanásának február 24-én lesz a harmadik évfordulója.

„Folyamatosan egyeztetünk és azt hiszem, hamarosan valami jelentős lépést is fogunk tenni ”

– mondta Trump, aki egyúttal nem válaszolt a Putyinnal való közvetlen telefonos megbeszélésről szóló kérdésekre. Az amerikai elnök azt sem fejtette ki bővebben, hogy kik léptek kapcsolatba Moszkvával az adminisztráción belül, egyedül a megbeszélések tényét erősítette meg.

Amellett, hogy Oroszország szándéka a háborúval megszerezni Ukrajna egészét, Moszkva „egzisztenciális fenyegetést jelent mindannyiunk számára” – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós nagykövetek éves konferenciáján elmondott beszédében hétfőn.

Kaja Kallas hangsúlyozta, Oroszország a demokrácia kiterjesztésétől fél, és mindazon értékektől, amelyek mellett az Európai Unió kiáll.

„Oroszország ellenünk harcol, néhány száz kilométerre a határinktól. Meg kell állítanunk ezt a háborút” – fogalmazott Kallas, majd hozzátette: az uniónak olyan tartós béke előmozdítását kell segítenie, amelyet Ukrajna megérdemel.

Kijelentette: Kijev támogatásának az Európai Unió legfontosabb prioritásának kell maradnia. „Azt akarom, hogy találjunk további finanszírozási megoldásokat Ukrajna számára” – fogalmazott.

Szavai szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök nem tart a NATO-tól. Ha így lenne, nem csoportosította volna át a katonai szövetség országainak határán állomásozó csapatait az ukrajnai hadszíntérre – mondta.

Kallas kijelentette: az uniós szankciók működnek, Oroszország gazdasága küszködik. „Most nem lazíthatunk a szorításon” – fogalmazott. „Moszkva egyetlen nyelvet ért meg, az pedig az erő nyelve” – húzta alá.

Európa gazdasága erős, megvan a lehetősége arra, hogy többet termeljen és többet költsön védelemre, mint Oroszország. Ezzel összefüggésben csak politikai akaratra van szükség – húzta alá az uniós főképviselő, majd hozzátette: „Az EU szövetségeseivel még erősebb, az Egyesült Királysággal, az Egyesült Államokkal és Kanadával a közös GDP 25-ször nagyobb, mint Oroszországé.”

Kallas közölte, a közel-keleti térség instabilitása azonnali hatással van Európára, különösen a migráció növekedése és a terrorizmus fenyegetése révén. „Alapvető fontosságú a régió stabilitásához való uniós hozzájárulás. Ahol segíthetünk, ott segítenünk kell, mert a Közel-Kelet mindig is nagyon fontos régió volt és marad Európa számára” – fogalmazott.

Hangsúlyozta: az Európai Uniónak szerte a világon olyannak kell lennie, mint amilyennek a világot látni szeretné: a kialakulóban lévő tekintélyelvű rendszerek tengelyének ellentéte. Az Európai Unió számára értékeinek és érdekeinek vélelme érdekében fontos, hogy a következő évtizedekben nagyobb befolyással rendelkezzen a világban – mondta.

„Az Európai Unió, mint globális szereplő ereje és vonzereje a szabadság, a méltóság, az egyenlőség, a jólét védelmében rejlik” – tette hozzá beszédében az uniós diplomácia vezetője.