Az olasz bíróságok ismét belekötöttek az albániai migránstáborba

A dél-olaszországi Bari kikötőjébe érkezik meg szombat este az a negyvenhárom bangladesi és egyiptomi, akinek a bíróságok ismételten nem engedélyezték a kihelyezését albániai táborokba. Giorgia Meloni konzultációt indított a migrációról, írja az MTI.

Harmincöt bangladesit és nyolc egyiptomit szállít vissza az olasz parti őrség az albániai Shengjin táborából Bari kikötőjébe.

Húsz és harminc év közötti férfiakról van szó, akik Líbiából keltek át a tengeren, de nem sikerült Lampedusa szigetéig eljutniuk. Az olasz hatóságok nemzetközi vizeken feltartóztatták, és kedden az albániai migránstáborba szállították őket.

Azonban az elhelyezésükre a táborban az illetékes római fellebbviteli bíróság nemet mondott, azt hangoztatva, hogy sem Banglades, sem Egyiptom nem számít biztonságos országnak, tehát az olasz hatóságok nem kezelhetik őket illegális bevándorlóként, nem zárhatják táborba és nem utasíthatják ki őket.

Ez a harmadik alkalom, hogy a bíróság nem engedélyezi a migránsok kihelyezését albániai táborokba. A jogi testület korábban októberben és novemberben mondott nemet, és akkor is visszaszállították Olaszországba a migránsokat, akik azóta menedékkérelmet nyújtottak be, és teljesen szabadon mozognak az ország területén.

Az albániai táborokat üzemeltetni kívánó római kormány és a táborokat gyakorlatilag működésképtelenné tevő bíróságok közötti ellentét belpolitikai és jogi feszültséghez vezetett.

„Ha a bírók akarnak kormányozni, induljanak a következő választásokon” – üzente Giorgia Meloni miniszterelnök, aki közösségi oldalán hangsúlyozta, hogy pártja, az Olasz Testvérek (FdI) január közepétől tovább erősödött, és a legfrissebb közvéleménykutatások szerint túllépte a harminc százalékot. A 2022-es választásokon az FdI huszonhat százalék fölött teljesített.

„Számomra ez azt jelenti, hogy a helyes úton járunk, amikor a nemzeti érdekeket védjük, vállalatainknak teremtünk lehetőségeket, megerősítjük országunkat”

– írta Meloni.

Meloni az FdI tagjait és szavazótáborát érintő belső konzultációt tartott. Egyebek között azt a kérdést vetette fel, hogy támogatják-e, ha a kormánypárt utcai tüntetéseket kezdeményez a „politika függetlensége védelmében egyes bírák beavatkozásával szemben”.

Maurizio Gasparri, a Hajrá Olaszország (FI) kormánypárt szenátusi frakcióvezetője szerint a baloldali bíróságok szabályosan „bojkottálják” a kormány döntéseit:

„a bíróságok politikai célú igazságszolgáltatása sem tudja majd megakadályozni, hogy a kormány fellépjen az illegális bevándorlással szemben. A kormány nem áll le, folytatja munkáját”.

A baloldali Demokrata Párt (PD) főtitkára, Elly Schlein szerint a kormány albániai migrációs modellje teljes kudarcot vallott, és a táborokra fordított egymilliárd eurót inkább az egészségügybe kellett volna befektetni.

A római belügyminisztérium szombati közleménye szerint az albániai táborok működtetése nem áll le. „A kormány továbbra is elkötelezett az illegális bevándorlás megállításában azokkal szemben, akik eszközként élnek vissza a menedékkérelmekkel” – hangoztatta a belügyi tárca, hangsúlyozva, hogy az Európai Unió belügyminiszterei között egyre szélesebb körű az a meggyőződés, hogy a migránsokat az unión kívüli regionális központokban kell elhelyezni, majd kiutasítani azokat, akik nem jogosultak nemzetközi védelemre.

A kérdésre az Európai Unió Bírósága február 25-én ad választ, miután a római kormány és a bíróságok is az európai jogi intézményhez fordultak döntésért.

Lassan, de a nemzetállamok szintjén egyre több országban felismerik, hogy az eddigi migrációs politika hibás volt, és az unió migrációs paktuma nem a megoldás, hanem a probléma maga – jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója csütörtökön, az M1 Ma délután című műsorában.

Bakondi György szerint a német szövetségi parlament alsóháza által szerdán elfogadott, a bevándorlási szabályok szigorításáról szóló határozat ugyanazokat az elemeket tartalmazza, melyeket a magyar kormány 2015 óta a határok védelmében kidolgozott és hatékonyan alkalmaz.

A Németországban a parlament elé került javaslatok és a magyarországi gyakorlat között csak annyi a különbség, hogy hazánkat ezért – az európai értékeket ért sérelemre hivatkozva – súlyosan megbírságolta az Európai Bíróság – közölte.

Rámutatott: az uniós tagországokban – érzékelve a lakosság elégedetlenségét, feszültségét, félelmét a bevándorlók által elkövetett terrorcselekmények és más köztörvényes bűncselekmények miatt – politikai jelentőségűvé vált az illegális bevándorlás.

Ezért a kormányok és pártok igyekeznek a programjaikban ennek a társadalmi nyomásnak megfelelni – közölte.

A napokban nem sokon múlt, hogy nem sérült meg súlyosan az a magyar határőr, akire a déli határkerítésnél migránsok Molotov-koktélt dobtak. Hogyan lehet azokat menekültnek és nem illegális bevándorlónak tekinteni, akik ilyen szándékkal és felszereltséggel közelítik meg azt a határszakaszt, ahol menedéket keresnek? – tette fel a kérdést a főtanácsadó.

Bakondi György aláhúzta: ezek az események és a nemzetállami törekvések egyre inkább kétségessé teszik az „erőszakosan keresztülvert” európai migrációs paktum fenntarthatóságát. Nem lehetséges, hogy a szétosztás és a közös megoldások keresése a 10 éve tartó illegális bevándorlás folytatódásához vezessen, egyre súlyosabb és kilátástalanabb helyzetet előidézve az unió országaiban – mondta.

A déli határon egy friss statisztika alapján tavaly az év első hónapjában 181 határsértőt fogtak el, idén eddig 1470-et

– tájékoztatott.

Ez jelentős növekedést mutat, és Magyarországnak a szíriai és kongói események kapcsán készen kell állnia arra, hogy újabb migrációs hullámok indulhatnak el Európa felé, és ebben a helyzetben is sikeresen védje meg határait a belső rend, valamint a magyar emberek biztonsága érdekében – hangsúlyozta.

Az amerikai bevándorlási politika szigorítása kapcsán aláhúzta: pillanatnyilag az unió bürokráciája úgy tesz, mintha nem történt volna semmi, pedig igenis történt. Donald Trump intézkedései nagyon hasonló lépések ahhoz, mint amelyeket Magyarország 2015-ben tett – fogalmazott.

Ismét nő a migrációs nyomás a magyar határon – mondta Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

Kifejtette: tavaly a balkáni migrációs útvonalon egész évben érvényesült a magyar határ „terelő hatása”, a magyar és szerb rendőri aktivitásnak köszönhetően. Hozzátette: amíg a görög szigetekre több illegális migráns érkezett tavaly, addig a magyar határon, főleg az év második felétől csökkentést tapasztaltak, mert az illegális migránsok útvonala áttevődött Bosznia-Hercegovina, Szlovénia és Olaszország felé.

Beszámolt róla: az év elején ugyanakkor már növekedést tapasztaltak a magyar határszakaszon, ugyanis

amíg tavaly az év első tíz napjában 49 határsértőt fogtak el, most ugyanebben az időszakban 461-et.

Megjegyezte: amíg korábban a téli időszakban az érkezők számának csökkenése volt jellemző, ez most nem történt meg, ennek pedig az az oka, hogy az embercsempészek szervezettebbek, egyre korszerűbb eszközparkkal, jelentős anyagi lehetőségekkel rendelkeznek, és gondoskodnak a migránsok szállításáról, szállásáról.

Felhívta a figyelmet: Európában nem csökkent a súlyos terrorcselekmények, gázolások, késelések száma, működnek az úgynevezett no-go zónák, ami az emberekben komoly félelmet kelt.

Ennek nemcsak, hogy politikai következményei vannak a helyi, tartományi, országos választásokon és a patrióta pártok előretörésének lehetünk tanúi, de a nemzetállami kormányzatok is megpróbálnak intézkedéseket hozni a lakosság politikai nyomására, a súlyosabb politikai következmények elkerülése érdekében – jegyezte meg.

Emlékeztetett:

ilyen például az unió belső határain a határellenőrzés visszaállítása, a kitoloncolások erősítése, a bevándorlóknak juttatott támogatások csökkentése.

Úgy vélte, ezek a politikai változások idén is folytatódni fognak.

Bakondi György a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában is vendég volt szerda reggel, itt arról beszélt, egyelőre nincs változás az Európai Unió (EU) migrációs politikájában.

Felhívta a figyelmet arra az ellentmondásra, hogy miközben az EU vezetői politikai nyilatkozataikban azt hangsúlyozzák, hogy a külső határokat „nagyon kell őrizni”, súlyos bírságot szabtak ki Magyarországra, amiért őrzi a külső határait.