Az arab országok nem fogadnak be palesztinokat Gázából

Az arab országok elutasítják a palesztinok kitelepítését Gázából – derült ki abból a közös nyilatkozatból, amelyet az egyiptomi fővárosban megtartott szombati tanácskozásuk után adott ki öt arab ország, valamint a Ciszjordániát irányító Palesztin Hatóság és az Arab Liga képviselői, írja az MTI.

Az Egyiptom, Jordánia, Szaúd-Arábia, Katar, az Egyesült Arab Emírségek, a Palesztin Hatóság és az Arab Liga diplomatái a közleményben kiemelték, hogy egyhangúan visszautasítják a palesztin lakosság Gázából és Ciszjordániából való kiszorítását célzó próbálkozásokat.

Az aláírók egyúttal kifejezték elkötelezettségüket, hogy készek együttműködni Donald Trump amerikai elnök kormányával „egy olyan igazságos és átfogó közel-keleti béke megteremtése érdekében, amely a kétállami megoldáson alapulna”.

Emellett teljeskörű támogatásukról biztosították a palesztin népet, hangsúlyozva, hogy elfogadhatatlannak tartják a palesztinok kitelepítésére vagy áthelyezésére irányuló, bármilyen formában tervezett lépéseket.

A részt vevő országok és szervezetek ezen kívül arra szólították fel a nemzetközi közösséget, hogy koordinálja a Gázai övezet újjáépítését célzó erőfeszítéseket és terveket annak érdekében, hogy a palesztinok hétköznapi életkörülményei javulhassanak, és mielőbb visszatérhessenek korábbi lakóhelyükre.

A nyilatkozat aláírói az amerikai elnök azon január 25-én tett kijelentésére reagáltak, amelyben Donald Trump azt vetette fel, hogy Jordániának és Egyiptomnak több palesztint kellene befogadnia a Gázai övezetből. Arra a kérdésére, hogy ezt ideiglenes, vagy tartós megoldásnak látja-e, Trump azt felelte, hogy egyik lehetőséget sem zárja ki; a javaslatot azonban mindkét megnevezett ország határozottan elutasította.

Az amerikai elnök felvetésére reagálva a Gázát Egyiptommal összekötő rafahi határátkelő egyiptomi oldalán pénteken több ezer ember szintén azért tüntetett, hogy Egyiptom utasítsa vissza a palesztinok kitelepítését javasló amerikai elképzelést.

Jordániának és Egyiptomnak több palesztint kellene befogadnia a háború dúlta Gázai övezetből – jelentette ki  a múlt héten Donald Trump amerikai elnök.

Donald Trumpot szombaton az amerikai elnöki repülőgépen újságírók arról kérdezték, hogy ezt ideiglenes, vagy tartós megoldásnak látja-e a Gázai övezet számára. Az amerikai elnök azzal felelt, hogy egyik lehetőséget sem zárja ki.

Az amerikai elnök II. Abdalláh jordániai királlyal folytatott telefonbeszélgetésére utalva elmondta: megkérte az uralkodót, hogy Jordánia fogadjon be több embert a palesztin térségből.

„Szeretném, ha Egyiptom is befogadna” – közölte, hozzátéve, hogy vasárnap fog beszélni Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnökel.

„Másfél millió emberről volna szó, kiüríthetnénk az egészet” – mondta Donald Trump a Gázai övezetre utalva, amelynek lakossága mintegy 2,3 millió volt a háború kezdetekor. „Szó szerint ez egy bontási terület, szinte minden le van rombolva és emberek halnak meg ott, így inkább együttműködnék néhány arab országgal és különböző helyeken szállásokat építenék, hogy az emberek talán békében élhessenek a változatosság kedvéért” – hangsúlyozta.

Bászem Naim, a Hamász terrorszervezet politikai irodájának tagja visszautasította a felvetést a palesztinok azon félelmeire hivatkozva, hogy tartósan elűzhetik őket otthonaikból. Számi Abu Zuhri, a Hamász egy másik magas rangú tisztségviselője pedig sürgette Donald Trumpot, hogy ne ismételje meg hivatali elődje, Joe Biden „kudarcot vallott” ötleteit.

„A Gázai övezet lakossága eltűrte a halált és nem akarta elhagyni szülőföldjét és nem fogják azt elhagyni semmilyen más okból sem” – tette hozzá.

Ajmán Szafadi jordániai külügyminiszter közlése szerint Ammán továbbra is eltántoríthatatlanul kiáll az ellen, hogy a palesztinokat áttelepítsék a Gázai övezetből.

Egyiptomi politikusok korábban több alkalommal hasonlóan nyilatkoztak.

Becalel Szmotrics izraeli pénzügyminiszter, a jobboldali Vallásos Cionisták nevű párt elnöke nagyszerű ötletnek nevezte az amerikai elnök felvetését. Mint mondta, egyedül kreatív gondolkodásmód hozhat békét, az amerikai elnök felvetése pedig „lehetőséget nyújthat a palesztinoknak arra, hogy új és jobb életet építsenek maguknak máshol”. Hozzátette, hogy kidolgoznak egy tervet ennek megvalósítására.

A Hamász palesztin iszlamista szervezet megerősítette csütörtökön, hogy elesett a katonai szárnyának, vagyis az al-Kasszám Brigádoknak a főparancsnoka, Mohamed ed-Deif, valamint helyettese, Marván Ísza.

A brigádok szóvivője, Abu Ubaida előre rögzített hangfelvételen azt mondta, hogy a katonai tanács három másik magas rangú tagja is életét vesztette. További részleteket nem közölt.

Az izraeli hadsereg tavaly augusztusban azt a tájékoztatást adta, hogy Deif július 13-án meghalt egy légicsapásban a Gázai övezet déli részén, Hán Júnisz térségében, Íszával pedig az év márciusában végeztek. Deifet és Íszát az Izrael ellen 2023. október 7-én elkövetett összehangolt terrortámadás értelmi szerzőiként tartják számon.

A Gázai övezetben megkezdődött az izraeli túszok negyedik csoportjának, három idős és beteg férfinak az átadása a Nemzetközi Vöröskereszt küldötteinek– jelentették az eseményt élőben közvetítő izraeli televíziós csatornák, írja az MTI.

Az iszlamista Hamász terrorszervezet négyszáznyolcvannégy napos fogság után elsőként a harmincöt éves Jarden Bibaszt és az ötvennégy éves Ofer Calderont adta át a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőinek szombat reggel az övezet északi részén, Hán-Júniszban.

A Hamász ismét emelvényt állított, amelyen a kiszabaduló túszokat közszemlére állította, de ezúttal a dühös palesztin tömegek nem voltak jelen, mint a csütörtöki túszátadásnál. Csak néhány iszlamista fegyveres vett részt a rövidre fogott eseményen. A harmadik túsz, a hatvanöt éves Keith Siegel várhatóan később szabadul a gázai kikötőnél.

Éjál Zamírt, a védelmi minisztérium jelenlegi igazgatóját jelölte ki Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Jiszrael Kac védelmi miniszter Izrael következő, huszonnegyedik vezérkari főnökévé – jelentette a miniszterelnöki hivatal közleményben.

Személyét még jóvá kell hagynia a vezetői kinevezések bizottságának és a kormánynak, majd várhatóan március 6-án veszi át a posztot elődjétől, a 2023. október 7-i fiaskóért felelősséget vállaló, és ezért visszavonuló Herci Halevitől.

Az ötvenkilenc éves Zamír kiválasztását a parlamenti ellenzéket és a Jes Atíd nevű centrista pártot vezető Jaír Lapid is üdvözölte.

Zamir korábban kétszer is, 2018-ban és 2022-ben esélyes volt az izraeli hadsereg (IDF) vezetésének tisztségére, de akkor helyette Aviv Kohavit, majd Herci Halevit választották ki.

Az Izrael legdélebbi városában, Eilaton született Éjal Zamír lesz Izrael első olyan vezérkari főnöke, aki a páncélosoknál kezdte katonai szolgálatát.

2012 és 2015 Benjámin Netanjahu miniszterelnök katonai titkára volt, majd az IDF déli parancsnokságát vezette, melynek felügyelete alá tartozott a Gázai övezet környéke is.

2018 és 2021 között a vezérkari főnök helyettese volt, majd leszerelt és vendégkutató volt az Egyesült Államokban, Washingtonban a Közel-Kelettel foglalkozó agytrösztben (Washington Institute for Near East Policy). 2023-ban tért vissza a védelmi minisztérium élére, és a háború idején főként a globális beszerzési kampányt vezette az IDF felfegyverzése érdekében.

Új feladatában, a háború befejezése után várhatóan az IDF újjáépítését végzi el, egy új, többéves terv végrehajtását – a védelmi költségvetés jövő hónapra tervezett jóváhagyásától függően. A ynet hírportál értesülése szerint célja egy erősebb, olyan izraeli hadsereg kialakítása, amely alkalmas a háborúra egyszerre több irányból érkező fenyegetés esetén is.