A NATO Amerika nélkül működésképtelen?

Az európai védelem az Egyesült Államok nélkül „nem fog működni”; az európai szövetségeseknek az eddig meghatározottnál, GDP-jük két százalékánál „jóval többet” szükséges fektetniük a védelembe – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár Brüsszelben, az európai uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőit magában foglaló Európai Tanács értekezletét megelőzően hétfőn.

Az európai védelem helyzetéről szóló, nem hivatalos uniós csúcstalálkozóra érkezve – amelyen szintén „EU-n kívüliként” részt vesz Keir Starmer brit miniszterelnök is – Mark Rutte közölte, a NATO-tagországok az év folyamán külön ülést szentelnek majd annak, hogy meghatározzák a védelmi kiadások szükséges szintét.

Azon 2014-es kötelezettségvállalás, mely szerint a tagországok 2024-ig közelítik védelmi kiadásaikat a bruttó hazai termékük (GDP) két százalékához, a jövőben nem lesz elégséges, ennél jóval többet kell befektetni a védelembe

– hangsúlyozta.

Rutte az X közösségi oldalon közzétett bejegyzésében azt írta: miközben az uniós tagországok az EU és a NATO ellenálló képességének és védelmének megerősítésén dolgoznak,

többet kell fektetniük a védelembe és több katonai felszerelést kell gyártaniuk.

Ez nem várhat – mondta.

„Ezt együtt tehetjük a legjobban, beleértve a NATO és az EU közötti együttműködést is” – fogalmazott.

A NATO-főtitkár, aki a csúcstalálkozót megelőzően a brit miniszterelnökkel folytatott megbeszélést, újságíróknak nyilatkozva közölte: az Egyesült Államok és Kanada, illetve az Egyesült Államok és más szövetségesek közötti vámok körüli vita nem lesz negatív hatással a katonai szövetség elrettentő képességére.

„Mindig vannak problémák a szövetségesek között (…), hol nagyobbak, hol kisebbek. Ugyanakkor teljesen meg vagyok győződve arról, hogy ez nem akadályozza meg kollektív elhatározásunkat, hogy elrettentő képességünk erős maradjon” – fogalmazott Rutte.

Keir Starmer a NATO-főtitkárral folyatott megbeszélését követően közölte:

Nagy-Britannia nem választ sem az Egyesült Államok, sem az Európai Unió között.

Fontos mindkét partnerrel együttműködni olyan területeken, mint a kereskedelem és a biztonság – hangsúlyozta.

„Mindkét kapcsolat nagyon fontos számunkra. Nem választunk közülük” – fogalmazott Starmer, majd hozzátette: „jó üzletet akarunk folytatni úgy az Egyesült Államokkal, mint az Európai Unióval”.

Kiemelte továbbá: azt szeretné, ha egy új védelmi és biztonsági paktum állna az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti kapcsolatok középpontjában. Közölte, szeretné, ha a felek szorosan együttműködnének a védelmi kérdésekben, beleértve a katonai felszerelések beszerzését is.

„Védelmi kiadásaink jelenleg a GDP 2,3 százalékát teszik ki, és keményen dolgozunk azon, hogy kijelöljük az utat a 2,5 százalék elérésére” – tette hozzá a brit miniszterelnök.

A brit külügyminiszter szerint meg kell győzni a NATO-szövetségeseket a védelmi kiadások még további növelésének szükségességéről. David Lammy kijelentette azt is: Donald Trump megválasztott amerikai elnök minapi nyilatkozatai ellenére is biztos, hogy az Egyesült Államok nem tesz kísérletet Grönland megszerzésére katonai erővel.

A londoni külügyminisztériumban tartott átfogó csütörtöki bel- és külpolitikai helyzetértékelésében Lammy úgy fogalmazott: Trumpnak igaza van, amikor azt mondja, hogy Európának több pénzt kell fordítania saját védelmére.

Trump minapi nyilatkozatában felszólította a NATO-tagállamokat arra, hogy hazai össztermékük (GDP) 5 százalékát költsék védelmi kiadásokra a szövetség jelenleg érvényes ajánlásában szereplő 2 százalékos minimum helyett.

Csütörtöki beszédében azonban a brit külügyminiszter is csak arra tett ígéretet, hogy Nagy-Britannia a következő amerikai elnök által követelt 5 százalék felére emeli GDP-arányos védelmi kiadásait. David Lammy azt mondta: a munkáspárti brit kormány egyértelműen kijelöli majd azt az utat, amely elvezet a hazai össztermék 2,5 százalékának megfelelő védelmi költségvetés eléréséhez.

Hozzátette: a brit kormány vezető szerepet kíván betölteni az összes NATO-tagország meggyőzésében arról, hogy stratégiai szükségszerűség a védelmi kiadások további növelése.

Lammy szerint a NATO-nak fel kell hagynia azzal, hogy az 1990-es évek emléke elhomályosítsa ítélőképességét, mivel a hidegháború utáni békés időszak egyértelműen véget ért, megváltozott a stratégiai környezet.

Hangsúlyozta: jelenleg több konfliktus dúl a világban, mint 1945 óta bármikor.

A brit külügyminiszter nem tért ki beszédében azokra a kijelentésekre, amelyeket Trump tett az utóbbi napokban az autonóm területként Dániához tartozó Grönland amerikai ellenőrzés alá vonásának lehetőségéről. Nem sokkal korábban, a BBC rádió csütörtöki hírműsorának nyilatkozva azonban azt mondta: Trump retorikájának intenzitása és megnyilatkozásainak kiszámíthatatlansága destabilizáló lehet, de az biztos, hogy Trump is elismeri a Grönland feletti dán fennhatóságot.

Trump, aki január 20-án lép hivatalba, minapi nyilatkozatában nem volt hajlandó kizárni azt a lehetőséget, hogy az Egyesült Államok gazdasági nyomásgyakorlással vagy katonai erővel ellenőrzése alá vonja Grönlandot és a Panama-csatornát.

A csütörtöki BBC-interjúban – arra a kérdésre, hogy London miként reagálna, ha az Egyesült Államok katonai erővel próbálná megszerezni Grönlandot – a brit külügyminiszter egyértelműen kijelentette, hogy „ez nem fog megtörténni”. David Lammy hangsúlyozta: soha nem fordult elő, hogy NATO-tagállamok háborús konfliktusba kerüljenek egymással.

Németország hadseregének létszáma ismét csökken, hiába a sikeres toborzási kampányok. A geopolitikai kihívások fényében további erőfeszítésekre van szükség a védelmi kapacitások megerősítéséhez.

Németország hadserege, a Bundeswehr 2024-ben is csökkenő létszámot mutatott, pedig az idei toborzások eredményesebbek voltak, mint az elmúlt öt évben bármikor – derül ki a német védelmi minisztérium friss adataiból, amelyeket a Frankfurter Allgemeine Zeitung közölt. Az év végén 181 150 katona szolgált a Bundeswehr soraiban, ami kis mértékű, de figyelemre méltó csökkenés az előző évi 181 500 főhöz képest.

A létszámcsökkenés fő oka, hogy kevesebb időszakos szerződéses katona maradt szolgálatban, miközben a hivatásos állomány és az önkéntesek száma kissé növekedett. Ez a tendencia már régebb óta jellemző: 2022 végén még 183 050 katona szolgált a Bundeswehrben, ami még mindig jelentősen elmaradt a kitűzött 203 000 fős céltól.

Az orosz–ukrán háború és az európai biztonsági helyzet változásai miatt azonban ezek a célok már nem aktuálisak. A védelmi stratégiák átalakulásával a NATO- és belföldi védelmi feladatok ellátásához több katona szükséges, amit a jelenlegi létszámadatok nem támogatnak.

A védelmi minisztérium mégis bizakodó: 2024-ben 20 300 új katonát vettek fel, ami 8 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ez körülbelül 1500 fős bővülés, ami az elmúlt öt év legerősebb toborzási eredménye.

A civil alkalmazottak száma is kissé emelkedett: az év végére 81 600 civil dolgozott a Bundeswehrnél, ami 100 fővel több, mint 2023-ban. Emellett 2024-ben 20 100 férfi és nő teljesített tartalékos szolgálatot, köztük 1700 nő, ami jelentős növekedés a 2023-as 19 100 főhöz és 1400 női tartalékoshoz képest.

A minisztérium szerint ezek az adatok azt mutatják, hogy a Bundeswehr toborzási stratégiája egyre eredményesebb, de a jelenlegi geopolitikai helyzet miatt további erőfeszítésekre van szükség a hadsereg létszámának növeléséhez.

Két helyszínen két századnyi újonc vonult be alapkiképzésre a hét elején, túlnyomó többségük arra készül, hogy szerződéses szolgálatot vállal – tudatta a honvédelmi miniszter a Honvédelmi Minisztérium közleményében.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a közlemény szerint elmondta, hogy Hajdúhadházon az MH vitéz Vattay Antal 2. Területvédelmi Ezrednél, Várpalotán pedig az MH Klempa Kálmán 7. Területvédelmi Ezrednél kezdték meg a katonai alapkiképzési programot.

A kiképzéssel a katonák megerősítik fizikai és mentális állóképességüket, elsajátítják az alapvető katonai szabályokat, eljárásrendeket, valamint megismerkednek a fegyverekkel és harceljárásokkal – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy az egész életre szóló értékes tudást kapnak az újoncok, csapatban gondolkodást és cselekvést, magabiztosságot, képesek lesznek megvédeni az országot.

Emlékeztetett arra, hogy a „Szeretem, Megvédem!” mottóval tavaly júniusban elindított toborzás rendkívül sikeres volt,

a kampány lezárulása után is folyamatos a jelentkezés és mostanáig több mint 3700 fővel gyarapodott a honvédség létszáma.

Amióta Magyarország átállt a haderő önkéntes kiegészítésére, ilyen rövid idő alatt ilyen sokan még nem csatlakoztak a Magyar Honvédséghez – hangsúlyozta Szalay-Bobrovniczky Kristóf. Kiemelte, hogy a frissen toborzottak közül több százan, a jelentkezők nagyjából tíz százaléka váltott szolgálati formát, és szerződéses katonaként szolgálja tovább a hazát.

A kiképzés rugalmas rendszere lehetővé teszi, hogy a területvédelmi tartalékosok bármikor úgy dönthessenek, hogy szerződéses katonaként szolgálnak tovább.

A miniszter azt is hozzátette, hogy a tartalékos kampány hatására növekedett az érdeklődés a szerződéses katonai szolgálat iránt is, ez mutatja, hogy a most bevonulók közül a többség hivatásként tekint a katonai pályára.

„Vannak köztük, akik gyerekkori álmukat szeretnék ezzel megvalósítani, vannak, akik a kiképzéssel és az aktív életvitellel fizikai és mentális téren szeretnének erősödni, megint mások a felsőoktatási többletpontok nyújtotta lehetőségek miatt jelentkeztek” – fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf a tárca közleményében.