Szoboszlai Dominik
"Álljon az igazság mellé!"
Ukrajnának szélesebb körű biztonsági garanciákra van szüksége – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott, kedd este sugárzott interjújában.
Hozzátette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „nem fél Európától”, és sürgette Donald Trump amerikai elnököt, hogy álljon Ukrajna oldalára.
Trump korábban azt ígérte, hamarosan véget vet az ukrajnai háborúnak, és készségét fejezte ki, hogy tárgyal Putyinnal a háború befejezéséről.
Korábbi nyilatkozatok szerint Kijevben attól tartanak, hogy egy gyors békemegállapodásnak nagy ára lehet Ukrajna számára.
Hangoztatta: Ukrajna nem ismerheti el az orosz megszállást, és Kijev a diplomáciai megoldást részesíti előnyben.
Donald Trump amerikai elnök egyik első intézkedéseként 90 napra befagyasztotta az összes külföldi segély kifizetését, ám Ukrajna a jelek szerint elkerülheti a legrosszabb következményeket.
„A költségvetési támogatás tekintetében biztosítottak vagyunk. Biden korábbi elnök kormányzata az ERA-kezdeményezés (50 milliárd dollár) összes forrását átutalta a Világbanknak” – nyilatkozta Rokszolana Pidlasa, az ukrán parlament költségvetési bizottságának vezetője a POLITICO-nak.
Az ukrán katonai segélyeket nem érinti Trump rendelete, mivel az elsősorban az ENSZ fejlesztési programjaira, békefenntartó kezdeményezéseire és menekültügyi támogatásaira vonatkozik – áll a keddi nyilatkozatban, amelyet az Ukrán Állami Dezinformáció-ellenes Központ adott ki.
Azonban az USA Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) újjáépítési programjai bizonytalan helyzetbe kerültek. Trump hétfőn aláírt rendelete nem részletezi, pontosan mely külföldi segélyprogramokat érinti a felfüggesztés.
„Az Egyesült Államok nemzetközi segélyezési rendszere és bürokráciája sok esetben ellentétes az amerikai érdekekkel, sőt destabilizálja a világbékét” – olvasható az elnöki rendeletben. A dokumentum szerint az összes érintett minisztériumnak és ügynökségnek „azonnal szüneteltetnie kell az új kötelezettségvállalásokat és kifizetéseket” a következő három hónapra, hogy áttekintést végezzenek a hatékonyságról és az amerikai külpolitikával való összhangról.
Az Egyesült Államok továbbra is Ukrajna legnagyobb civil és katonai segélyezője, bár az Európai Unió összességében többet nyújt. Trump gyakran bírálta az amerikai támogatás mértékét, és Európától nagyobb hozzájárulást követelt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden jelentést kért arról, hogy miként tudnák kezelni az amerikai segélyek felfüggesztésének hatásait, tekintettel az érintett ukrán programokra.
Zelenszkij kedd esti videóüzenetében közölte, hogy a vonatkozó dokumentum összeállításával mások mellett Olekszij Kuleba újjáépítésért, régiókért és infrastruktúráért felelős miniszterelnök-helyettest bízta meg.
„Ezek humanitárius programok (…) a legtöbbje ezeknek nem az ukrán kormányon, hanem közvetlenül a közösségeken és különféle szervezeteken keresztül működött” – mondta, hozzátéve, hogy megállapítják majd azokat, amelyek ezek közül létfontosságúak és haladéktalan megoldást igényelnek.
Irina Verescsuk, az ukrán elnök kabinetfőnökének helyettese a Telegramon tette szóvá az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) által nyújtott segélyek felfüggesztését.
– írta.
„Humanitárius segélyezéssel foglalkozom és egy kulcsfontosságú donor általi 90 napos szünet zavarba ejtő” – fogalmazott, egyben reményét fejezte ki, hogy humanitárius téren sikerül mindet stabilizálni.
Donald Trump amerikai elnök beiktatását követően elnöki rendeletet írt alá a külföldi országoknak szánt segélyek 90 napra történő felfüggesztéséről azok felülvizsgálata, illetve átcsoportosítása céljából.
Az új amerikai elnök szerint romba dönti Oroszországot Vlagyimir Putyin orosz elnök, ha nem hajlandó megállapodni az ukrajnai háború lezárásáról.
Donald Trump hétfői beiktatása után a washingtoni Fehér Házban újságírók előtt azt mondta: úgy látja, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kész megállapodást kötni, de azt nem tudja, hogy Putyin elnök is nyitott-e erre – írja a Politico. „Remélem, hogy megegyezést akar. Azt gondolom, hogy azzal, hogy nem köt egyezséget, tönkreteszi Oroszországot” – mondta Trump az Ovális Irodában második elnöki ciklusának első napján.
„Úgy vélem, Oroszország elég nagy bajban van. Nézzék csak meg a gazdaságukat, nézzék meg az inflációt Oroszországban. Nagyszerűen kijöttem Putyinnal, remélem, hogy meg akar egyezni” – tette hozzá.
Trump elmondta, hamarosan beszélni akar Vlagyimir Putyinnal. Arra a kérdésre, hogy mikor fogja megoldani az ukrajnai háború problémáját azt felelte, megpróbálják a lehető leghamarabb elintézni a dolgot.
A választási kampány alatt tett ígéretével kapcsolatban, amely szerint elnökké választása esetén 24 óra alatt lezárná az ukrajnai háborút, Donald Trump helyi idő szerint hétfőn este viccelődve úgy reagált, hogy
Trump szerint Putyin nem lehet elégedett az Ukrajna elleni háború lassú előrehaladásával – közel három évvel azután, hogy elrendelte a teljes körű támadást, és 11 évvel azután, hogy orosz álruhás katonák először léptek be Ukrajna Krím félszigetére.
„Most őrlődik benne. A legtöbben azt gondolták, hogy ez az egész egy hétig fog tartani, és most már három évnél tartunk. Ez nem tesz jót az ő megítélésének” – mondta Trump.
– tette hozzá.
Ukrajna korábban cáfolta Trump becsléseit, és azt állította, hogy több mint 43 ezer katonát veszített el harcban, és több mint 370 ezer sebesültje van. A Kreml nem hozza nyilvánosságra hivatalos veszteségadatait, de Ukrajna becslése szerint csak 2024-ben Oroszország 150 ezer katonát veszített el, és több mint 400 ezer sebesültje van.
Az ukrán Különleges Műveleti Erők (SZSZO) 8. ukrán ezredének katonái az Oroszország kurszki régiójában végrehajtott műveletek során orosz állásokat számoltak fel, jelentős veszteségeket okoztak az ellenség katonai állományában, és fontos „trófeákat” szereztek – számolt be keddi közleményében az SZSZO sajtószolgálata.
„A csata során a különleges erők megöltek két észak-koreai katonát. Ezenkívül katonáink drónokkal hét megszállót likvidáltak, és további tízet megsebesítettek” – írta a sajtószolgálat. Hozzátette, hogy ezen felül az elfoglalt orosz állásokon katonai felszereléseket, köztük távolságmérőt, hőkamerás irányzékot, AK–12-es gépkarabélyt, taktikai adatokat tartalmazó kommunikációs eszközöket és dokumentumokat találtak. A közleményben kitértek arra, hogy a 68. dandár erői egy hét leforgása alatt mintegy 150 „megszállót” és 280 fegyver- és felszerelési egységet semmisítettek meg.
Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztos arról számolt be, hogy az orosz megszállás alatt lévő donyecki, luhanszki és herszoni területekről újabb öt gyermek térhetett vissza ukrán ellenőrzésű területre. A legidősebb 18, míg a legfiatal mindössze másfél éves – tette hozzá.
A hadifoglyokkal való bánásmódért felelős ukrán koordinációs központ a Facebookon arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz titkosszolgálatok és fegyveres erők igyekeznek befolyásolni az ukrán hadifoglyok hozzátartozóit. A központ szerint rögtön telefonálnak nekik, miután hozzátartozójuk ukrán fogságba esett. A szakértők szerint az a céljuk, hogy együttműködésre bírják a hozzátartozókat. „Azzal az ígérettel kecsegtetik őket, hogy a fogvatartott jobb bánásmódban részesül, sőt fogolycserével haza is térhet, ha a hozzátartozók teljesítenek bizonyos követelményeket: pénzt fizetnek, információkat gyűjtenek vagy törvénysértő cselekményeket követnek el” – írta a központ.
Roman Mrocsko, a déli Herszon város katonai közigazgatásának vezetője a telegramon közölte, hogy reggel az orosz csapatok dróntámadást hajtottak végre a régióban lévő Antonyivka falu ellen, aminek következtében egy ember meghalt, egy másik pedig megsebesült.
Mikola Kalasnik, Kijev megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy a főváros térségében egy lezuhant orosz drón roncsai egy retroautó-múzeumnak helyet adó épületre hullottak, 36 autót tönkretettek, valamint családi házakban és járművekben is károkat okoztak.
Az ukrán légierő déli parancsnoksága közölte, hogy reggel Odessza megye fölött lelőttek egy orosz rakétát, feltehetően egy Iszkander-K típusút.
A 68. ukrán dandár 2. drón zászlóaljának Furia hívójelű szakaszparancsnoka egy tévéműsorban elmondta, hogy a Donyeck megyei Pokrovszk városánál változatlanul súlyos a helyzet. Szavai szerint az ellenség a köd leple alatt folyamatosan támadja az ukrán állásokat. A katona elmondta, hogy az oroszoknak az utóbbi időben kevesebb haditechnikájuk van a dandár felelősségi körzetében. Az oroszok kizárólag kis gyalogsági csoportokban nyomulnak előre, de hatalmas létszámú tartalékuk van gyalogos katonákból és drónokból. Megjegyezte, hogy volt olyan eset, amikor harminc FPV drón repült egy ukrán álláshoz. Kiemelte egyúttal, hogy a 68. dandár egy hét leforgása alatt mintegy 150 orosz katonát és 280 fegyvert, illetve haditechnikai eszközt semmisített meg.
Az ukrán vezérkar keddi összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg elérte a 833 ezret, az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek öt orosz harckocsit, 27 tüzérségi rendszert és 72 drónt.