Trump szankciókkal fenyegeti Oroszországot

A Kreml csütörtökön igyekezett azzal elhárítani Donald Trump szerdai fenyegetésével kapcsolatos kérdéseket, hogy nincs itt semmiféle új fejlemény. Trump kevéssel beiktatása után arra szólította fel Putyint, hogy fejezze be a „nevetséges” háborúját Ukrajna ellen, különben újabb szankciókat fognak kivetni Oroszországgal szemben.

A Moscow Times cikke szerint Vlagyimir Putyin szóvivője, Dmitrij Peszkov csütörtöki sajtótájékoztatóján azt közölte, hogy nem látnak itt különösebb újdonságot, de ismét hangsúlyozták, hogy Moszkva kész a „kölcsönös tiszteleten” alapuló párbeszédre Washingtonnal.

Peszkov hozzátette, hogy Trump első ciklusából világosan kiderült, hogy az amerikai elnök kedveli a szankciókat, és az orosz kormány szorosan figyelemmel kíséri Trump nyilatkozatait. Majd megismételte, hogy ők továbbra is elköteleződtek a párbeszéd mellett.

Putyin és Trump várhatóan akár már a napokban beszélhetnek egymással telefonon. A közelmúltban az oroszok több helyen is előre tudtak törni a fronton, miközben a két fél a fronttól távolabbi ponton is hajtott végre légicsapásokat egymás ellen.

A Moscow Times cikke még megjegyzi, hogy a Kreml ugyan korábban igyekezett mindig úgy beállítani a nyugati szankciókat, mint amik nem érintették komolyan az orosz gazdaságot, de most kérdésre válaszolva Peszkov elismerte, hogy az orosz gazdaságnak vannak problémái, ugyanakkor szerinte ez a világon minden ország gazdaságára igaz, majd hozzátette, hogy Oroszország rendelkezik az összes szükséges erőforrással a katonai igényei kielégítésére.

A Reuters moszkvai források alapján épp csütörtökön írt arról, hogy az orosz gazdaság problémái már Putyinnak is egyre több bosszúságot okoznak.

Donald Trump amerikai elnök további szankciókat és különvámokat helyezett kilátásba Oroszország ellen szerdán, amennyiben nem sikerül megállapodni az ukrajnai háború lezárásáról a közeljövőben.

A hétfőn hivatalba lépett elnök közösségi oldalán közzétett bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy „amennyiben nincs egyezség hamarosan, nincs más választásom, mint nagymértékű adókat, vámokat és szankciókat bevezetni bármire, amit Oroszország az Egyesült Államoknak értékesít”. Hozzátette, hogy az intézkedés érvényes lenne további „különböző résztvevő országokra” is.

„Itt az idő az egyezségre. Nem szabad további életeket elveszíteni” – olvasható az üzenetben,

amelyben azt is kifejtette, hogy meg kell állítani a háborút, mert csak rosszabbá válik a helyzet.

Donald Trump bejegyzésében annak is hangot adott, hogy nem akar kárt okozni Oroszországnak, amelynek polgárait szereti, és emlékeztetett arra, hogy „mindig is jó kapcsolata volt Putyin elnökkel”, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a harcok lezárásól szóló egyezség híján nem lesz más választása, mint meghozni a felvázolt intézkedéseket.

A Kreml továbbra sem hajlandó engedményeket tenni korábbi követeléseiből: Ukrajna teljes megadása Putyin feltétele az orosz–amerikai béketárgyalások megkezdéséhez.

Vlagyimir Putyin január 20-án összehívta az orosz Biztonsági Tanács ülését, ahol Szergej Lavrov külügyminiszterrel együtt kijelentette, hogy készek tárgyalásokat folytatni az Egyesült Államokkal, írja az Ukrajinszka Pravda.

A tárgyalások alapfeltételeként azonban Ukrajna teljes kapitulációját követelte.

Az ISW (Institute for the Study of War) jelentése szerint Putyin hangsúlyozta, hogy a konfliktus „gyökereinek megszüntetése” szükséges, ami az orosz feltételek szigorú betartását jelenti. Ezek közé tartozik Ukrajna semleges státusza, NATO-tagságának elutasítása, az ukrán hadsereg létszámának jelentős korlátozása, valamint az ukrán kormány eltávolítása a hatalomból.

Putyin azt is felidézte, hogy 2021-ben Joe Biden akkori amerikai elnök javaslatot tett Ukrajna NATO-tagságának 10–15 évre történő elhalasztására, de ez sem akadályozta meg Oroszország invázióját, amely Putyin szerint elkerülhetetlen volt a NATO „provokatív lépései” miatt.

Az ukrán kormány és a nyugati szövetségesek számára azonban a Kreml követelései továbbra is elfogadhatatlanok. Az ukrán katonai támadások Oroszország mélyebb területein azt jelzik, hogy Kijev nem hajlandó engedni a nyomásnak.

Sikerült felszabadítani a kurszki régió ukrán hadsereg által korábban elfoglalt területének 63,2 százalékát (801 négyzetkilométert), az ellenség jelentős veszteséget szenved és visszavonul a térségben, annak ellenére, hogy pótlólagos erősítés kapott – közölte az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint az orosz fegyveres erők januárban két hét alatt négy települést szabadítottak fel a határmenti Kurszk megyében: Alekszandriát, Leonyidovót, Russzkoje Porecsnojét és Kruglenykojét.

A közlemény értelmében az orosz 106. légideszant hadosztály, a 42. gépesített lövészhadosztály és az Ahmat különleges egység katonái elhárítottak a Bergyin tanya irányába indított ukrán ellentámadást, amelynek célja az orosz előrenyomulás megállítása és a blokádzónából való kitörés volt, de az ukrán erőket visszaszorították kiinduló állásaikba, és súlyos veszteségeket okoztak nekik.

A Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint januárban az ukrán hadsereg a kurszki térségben január folyamán több mint 5600 embert, valamint több mint 570 haditechnikai eszközt, köztük 40 harckocsit, 213 egyéb páncélozott járművet, 91 tüzérségi eszközt és aknavetőt, valamint több mint 210 járművet veszített.

Az orosz összegzés értelmében az ukrán veszteségek ebben a régióban tavaly augusztus eleje óta meghaladták az 52 ezer főt.

Az orosz védelmi minisztérium pénteken kilátásba helyezte, hogy meg fogja torolni azt a támadást, amelyet az ukrán fegyveres erők hat ATACMS rakétával hajtottak végre csütörtök éjjel a belgorodi régió ellen. A minisztérium közölte, hogy az összes rakétát lelőtték, áldozatok és károk nem voltak.

A pénteken közölt, a január 11. és 17. közötti időszakra vonatkozó moszkvai hadijelentés szerint az orosz hadsereg precíziós fegyverekkel és drónokkal nyolc csoportos csapást mért az ukrán hadiipart ellátó, kritikus fontosságú gázenergetikai létesítményekre, katonai raktárakra és repterekre, valamint ukrán katonák és külföldi „zsoldosok” telepítési helyére. Emellett a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult és elfoglalt nyolc települést.

A heti összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében csaknem 13 ezer ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, 49 pedig megadta magát. A moszkvai katonai tárca az elmúlt héten az Ukrajnában eltalált vagy megsemmisített haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között 26 harckocsit – köztük három, német gyártmányú Leopardot – és 157 egyéb páncélozott harcjárművet, 12 amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétát, nyolc brit Storm Shadow manőverező robotrepülőgépet, hét francia HAMMER irányított légibombát, HIMARS sorozatvetők 48 rakétáját, továbbá 747 drónt.

Szergej Lebegyev, az oroszpárti „mikolajivi föld alatti mozgalom koordinátora” a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, hogy az orosz hadsereg külföldi – valószínűleg latin-amerikai – „zsoldosok” szálláshelyére, valamint Romániából érkezett haditechnikai eszközökre mért csapást az Odessza megyei Izmajilban. A helyi lakosok szerint a „zsoldosok” közül mintegy harmincan életüket vesztették.

Lebegyev szerint Mikolajiv megyében csapás érte a martinivkai ukrán katonai repülőteret, ahol a támadás idején két repülőgép állomásozhatott.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek pénteken tüzérségi és dróntámadást. Átmenetileg szüneteltették a vlagyikavkazi repülőtér üzemeltetését.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közölte, hogy a háborúval kapcsolatban 55 országból 845 külföldi állampolgár ellen indított büntetőeljárást, 589 „zsoldos” ellen adott ki nemzetközi körözést. 86 ügyben a nyomozást lezárták, 49 esetben pedig már ítéletet hoztak.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) arról tett bejelentést, hogy hazaárulás gyanújával őrizetbe vett egy szevasztopoli lakost, aki krími légvédelmi és a Fekete-tengeri Flotta létesítményeiről szolgáltatott ki adatokat az ukrán katonai hírszerzésnek. Az információkat Kijev felhasználta az orosz katonai létesítmények elleni támadásokhoz.