POLITIK
Döbbenetes veszteségekről beszélt a mostani háború kapcsán.
Egy exkluzív interjúban az amerikai elnök megdöbbentő veszteségi adatokról beszélt az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban. Trump arra szólította fel az orosz elnököt, hogy vessen véget a vérontásnak.
Lassan három éve tart az orosz-ukrán háború (Fotó: AFP)
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke erőteljes nyilatkozatot tett az orosz–ukrán háború kapcsán egy nemrégiben adott interjúban. A Fox News csatornán sugárzott beszélgetés során Trump határozott álláspontot képviselt a konfliktus lezárásával kapcsolatban, és felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt a háború befejezésére.
– Putyinnak sem kellett volna ezt tennie, és ennek véget kell vetni – hangsúlyozta Trump az interjúban. Az elnök kiemelte a konfliktus pusztító hatását, megemlítve a harcok során lerombolt városokat és az emberi veszteségeket.
Trump pontos számokat közölt a halottakról
Trump becslései szerint a háború kezdete óta mintegy 850 ezer orosz és hétszázezer ukrán katona vesztette életét.
Ezek azok az emberek, akiket milliószámra mészárolnak le ezen a csatatéren. Már meghaltak, és a városok – a városok olyanok, mint a bontási területek
– fogalmazott drámai módon.
Az amerikai elnök kritikával illette Joe Biden volt elnököt is, akit azzal vádolt, hogy megengedte a háború kitörését. Trump szerint Biden energiapolitikája hozzájárult Putyin gazdagodásához, ami közvetetten elősegíthette a konfliktus kialakulását.
Trump nemcsak szavakkal, hanem konkrét fenyegetéssel is élt Putyin felé. Egy közösségi médiában közzétett bejegyzésében így fogalmazott:
Egyezzenek meg most, és állítsák meg ezt a nevetséges háborút! Csak rosszabb lesz. Ha nem kötünk megállapodást, és hamar, nincs más választásom, mint magas szintű adókat, vámokat és szankciókat kivetni mindenre, amit Oroszország az Egyesült Államoknak és különböző más részt vevő országoknak elad.
Ugyanakkor méltatta az oroszokat második világháborús szerepükért és azokért a hatalmas áldozatokért amit a győzelem érdekében hoztak. Kijelentette, hogy szereti az orosz embereket.
Az interjú során Trump Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről is beszélt, azt állítva, hogy Zelenszkij már jelezte neki tárgyalási készségét a háború befejezése érdekében.
Elegem van
– mondta Trump Zelenszkijről. Kiemelte:
Neki sem szabadott volna megengednie, hogy ez megtörténjen. Először is, egy sokkal nagyobb entitás ellen harcol, rendben? Sokkal nagyobb.
Trump állítása szerint ő könnyedén meg tudta volna akadályozni a háború kitörését.
A Reuters hírügynökség novemberi jelentése szerint Putyin nyitott lehet egy béketerv megvitatására. A jelentés szerint Moszkva hajlandó lenne befagyasztani a konfliktust a jelenlegi frontvonalak mentén, de nem tolerálná Ukrajna NATO-csatlakozását, sem NATO-csapatok jelenlétét ukrán földön.
Az esetleges béketárgyalások kulcskérdése lehet Ukrajna NATO-tagsága. A Reuters által idézett orosz források szerint ez továbbra is vörös vonal Moszkva számára. Az ukrán vezetés viszont többször is kijelentette, hogy nem hajlandó területi engedményekre, míg Oroszország ragaszkodik az általa elfoglalt területek megtartásához.
Oroszország kész a párbeszédre Trumppal
Egyelőre nem kapott jelzést az Egyesült Államoktól az orosz vezetés – fedte fel a Kreml szóvivője. Oroszország kész az egyenrangú párbeszédre Washingtonnal – hangsúlyozta Dmitrij Peszkov.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Fotó: AFP
Oroszország gondosan figyelemmel kíséri az új amerikai vezetés nyilatkozatait – mondta el Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Peszkov szerint Moszkva készen áll az egyenrangú párbeszédre az Egyesült Államokkal, de még nem kapott erre vonatkozó jelzést Washingtontól.
Természetesen nagyon szorosan figyeljük az összes retorikát, az összes nyilatkozatot. Gondosan rögzítünk minden árnyalatot, továbbra is készen állunk a párbeszédre, [Vlagyimir] Putyin elnök ezt többször is elmondta
– idézte a szóvivőt a RIA Novosztyi orosz hírügynökség.
Peszkov egyértelművé tette, hogy a Donald Trump amerikai elnök által belengetett szankciós politikának „következményei lesznek”. Mint arról beszámoltunk, Trump szerdán további szankciókat és különvámokat helyezett kilátásba Oroszország ellen, amennyiben nem sikerül megállapodni az ukrajnai háború lezárásáról a közeljövőben.
A szóvivő kitért Trump azon kijelentésére is, miszerint Oroszország „segítette az Egyesült Államokat” a második világháború megnyerésében. Peszkov hangsúlyozta, hogy Moszkva nem ért egyet ezzel az értékeléssel, emlékeztetve a Szovjetunió hatalmas emberveszteségére és döntő szerepére a náci Németország legyőzésében.
Bár az Egyesült Államok valóban hozzájárult a győzelemhez, ez számukra mindig is üzleti kérdés volt – emelte ki Peszkov, utalva a kölcsönbérleti programból származó összegekre. Hangsúlyozta, hogy a fasizmus elleni harcban a Szovjetunió fizette a legnagyobb árat.
Végül a Kreml szóvivője reményét fejezte ki, hogy az amerikaiak és az amerikai elnök osztozni fognak Oroszországgal a győzelem 80. évfordulójának megünneplésében.
Ha az ukrán hadsereg létszámát csökkentik, akkor helyette más csapatokra lesz szükség, ugyanannyira, amennyivel az ukrán fegyveres erők létszámát csökkentették – jelentette ki Volodimir Zelenszkij a Bloombergnek adott interjújában, amelyből csütörtökön az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.
Az államfő hangsúlyozta, hogy Oroszország megállításához milliós hadseregre van szükség. „Ha azonban Európa és Amerika kijelenti, hogy lehetetlen ekkora ukrán hadsereget fenntartani, és szükség van az ukrán fegyveres erők létszámának csökkentésére, akkor kontingensüket más csapatokkal kell helyettesíteni” – fejtette ki.
Hozzátette: ha az ukrán hadsereget 200-300 ezerrel vagy akár 500 ezerrel csökkentik, az azt jelenti, hogy helyette más csapatokra lesz szükség ugyanannyi fővel, mint amennyivel az ukrán erők létszáma csökkent.
Zelenszkij biztosított afelől, hogy Ukrajna kész békefenntartó kontingenst fogadni.
Hangsúlyozta, hogy az ilyen csapatok hatékony segítséget nyújthatnak, de ez más országok „jó akaratán” múlik. Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka egy helyi rádiónak adott, csütörtökön közzétett interjújában kijelentette, hogy háborúban sosincs „elég” emberi erőforrás és eszköz, ezért a rendelkezésre álló katonai állományt és fegyvereket észszerűen kell felhasználni.
„Egyetlen háborúra sem emlékszem, amikor elég volt, ami volt, ezért azzal harcolunk, amink van” – mondta arra a kérdésre válaszolva, mekkora a hiány az ukrán hadseregben katonákból, haditechnikából és fegyverekről.
Szirszkij múlt vasárnap a TSZN ukrán televíziónak nyilatkozva, közölte, hogy a mozgósítási lehetőségek nem fedezik a front személyi szükségletét, ezért a logisztikával és támogatással foglalkozó katonák egy részét a gyalogsághoz helyezik át – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda.
Hozzátette, hogy parancsban tiltotta meg viszont a magasan képzett, kifejezetten repülőgépek kiszolgálására szakosodott személyzet áthelyezését a legierőtől a gyalogsághoz, mert ők a helyükön pótolhatatlanok.
A főparancsnok az interjújában arról is szólt, hogy szükségesnek tartja a cenzúrát a háború alatt, de – mint mondta – nem olyan szélsőséges formában, mint Észak-Koreában. Emlékeztetett arra, hogy az Ukrajnában jelenleg érvényben lévő hadiállapotról szóló törvény számos korlátozást tartalmaz.
Kapcsolódó tartalom
Elfoglalták a donyecki Szolone-t az oroszok
A cenzúra szükségességét például azzal indokolta, hogy titokban kellett tartani az ukrán erők Harkiv és Kurszk megyékben folytatott hadműveleteinek részleteit. Így a hírzárlatnak köszönhetően az oroszok azt hitték, hogy az ukrán hadsereg már nem képes aktív harci műveletekre – magyarázta Szirszkij.
Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke egy interjúban kijelentette, hogy Észak-Korea idén legalább 150 darab KN-23 rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát, valamint tüzérségi lövedékeket és rendszereket tervez átadni az orosz erőknek.
Elmondta, hogy Észak-Korea az elmúlt három hónapban hozzávetőleg 120 darab, 170 milliméter kaliberű M1989 Kokszan önjáró tüzérségi rendszert és 120 darab, 240 milliméter kaliberű M-1991 többszörös kilövésű rakétarendszert szállított Oroszországba. „A legtöbb fegyvert ukrán csapatok ellen vagy oroszországi kiképzésre használják” – jegyezte meg.
Az ukrán főügyészi hivatal a Telegramon kiadott közleményében arról tájékoztatott, hogy orosz katonák a donyecki régióban újabb fogságba ejtett ukrán katonákat lőttek agyon.
A hat hadifogoly halála ügyében az ukrán rendfenntartók megkezdték a nyomozást.
„A hadifoglyok kivégzése súlyosan megsérti a hadifoglyokkal való bánásmódról szóló genfi egyezményt, és súlyos nemzetközi bűncselekménynek minősül” – mutatott rá a főügyészség.
A hivatal a múlt év végén közölte, hogy az ukrán hadifoglyok kivégzéseinek száma hónapról hónapra nő. Az ügyészség október-novemberben 13 esetben indított vizsgálatot 54 ukrán hadifogoly kivégzése ügyében, ami a 2024-es összes ilyen eljárás harmadát tette ki.
A Donyeck megyei ügyészség szintén a Telegramon arról tájékoztatott, hogy a régióban lévő Kramatorszk és Kosztyantinyivka elleni orosz légicsapásokban meghalt egy 53 éves nő, három ember pedig megsebesült.
Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt napban 115 katonai összecsapást rögzítettek a fronton, az orosz erők a legtöbb támadást Donyeck megyében, Pokrovszk, Liman és Toreck, valamint a harkivi régióban lévő Kupjanszk térségében hajtották végre.
A kijevi katonai vezetés összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 825 ezret, szerdán az ukrán erők megsemmisítettek hat orosz harckocsit, 62 tüzérségi rendszert és 72 drónt.
Ripost hírek
