POLITIK
Nem ömlik ellenőrizetlenül a pénz.
Donald Trump amerikai elnök egyik első intézkedéseként 90 napra befagyasztotta az összes külföldi segély kifizetését, ám Ukrajna a jelek szerint elkerülheti a legrosszabb következményeket.
„A költségvetési támogatás tekintetében biztosítottak vagyunk. Biden korábbi elnök kormányzata az ERA-kezdeményezés (50 milliárd dollár) összes forrását átutalta a Világbanknak” – nyilatkozta Rokszolana Pidlasa, az ukrán parlament költségvetési bizottságának vezetője a POLITICO-nak.
Az ukrán katonai segélyeket nem érinti Trump rendelete, mivel az elsősorban az ENSZ fejlesztési programjaira, békefenntartó kezdeményezéseire és menekültügyi támogatásaira vonatkozik – áll a keddi nyilatkozatban, amelyet az Ukrán Állami Dezinformáció-ellenes Központ adott ki.
Azonban az USA Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) újjáépítési programjai bizonytalan helyzetbe kerültek. Trump hétfőn aláírt rendelete nem részletezi, pontosan mely külföldi segélyprogramokat érinti a felfüggesztés.
„Az Egyesült Államok nemzetközi segélyezési rendszere és bürokráciája sok esetben ellentétes az amerikai érdekekkel, sőt destabilizálja a világbékét” – olvasható az elnöki rendeletben. A dokumentum szerint az összes érintett minisztériumnak és ügynökségnek „azonnal szüneteltetnie kell az új kötelezettségvállalásokat és kifizetéseket” a következő három hónapra, hogy áttekintést végezzenek a hatékonyságról és az amerikai külpolitikával való összhangról.
Trump intézkedése főként a USAID által kezelt, évi 22 milliárd dolláros polgári és fejlesztési segélyeket érinti. Joe Biden hivatali idejének végén előre felkészült erre az eshetőségre, például előzetes átutalásokkal jelentősen növelte Ukrajna katonai támogatását
Az Egyesült Államok továbbra is Ukrajna legnagyobb civil és katonai segélyezője, bár az Európai Unió összességében többet nyújt. Trump gyakran bírálta az amerikai támogatás mértékét, és Európától nagyobb hozzájárulást követelt.
Az új amerikai elnök szerint romba dönti Oroszországot Vlagyimir Putyin orosz elnök, ha nem hajlandó megállapodni az ukrajnai háború lezárásáról.
Donald Trump hétfői beiktatása után a washingtoni Fehér Házban újságírók előtt azt mondta: úgy látja, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kész megállapodást kötni, de azt nem tudja, hogy Putyin elnök is nyitott-e erre – írja a Politico. „Remélem, hogy megegyezést akar. Azt gondolom, hogy azzal, hogy nem köt egyezséget, tönkreteszi Oroszországot” – mondta Trump az Ovális Irodában második elnöki ciklusának első napján.
„Úgy vélem, Oroszország elég nagy bajban van. Nézzék csak meg a gazdaságukat, nézzék meg az inflációt Oroszországban. Nagyszerűen kijöttem Putyinnal, remélem, hogy meg akar egyezni” – tette hozzá.
Trump elmondta, hamarosan beszélni akar Vlagyimir Putyinnal. Arra a kérdésre, hogy mikor fogja megoldani az ukrajnai háború problémáját azt felelte, megpróbálják a lehető leghamarabb elintézni a dolgot.
A választási kampány alatt tett ígéretével kapcsolatban, amely szerint elnökké választása esetén 24 óra alatt lezárná az ukrajnai háborút, Donald Trump helyi idő szerint hétfőn este viccelődve úgy reagált, hogy
még csak fél napja van hivatalban, vagyis még mindig van egy fél napja.
Trump szerint Putyin nem lehet elégedett az Ukrajna elleni háború lassú előrehaladásával – közel három évvel azután, hogy elrendelte a teljes körű támadást, és 11 évvel azután, hogy orosz álruhás katonák először léptek be Ukrajna Krím félszigetére.
„Most őrlődik benne. A legtöbben azt gondolták, hogy ez az egész egy hétig fog tartani, és most már három évnél tartunk. Ez nem tesz jót az ő megítélésének” – mondta Trump.
„Olyan számokkal rendelkezünk, amely szerint csaknem egymillió orosz katona halt meg, és körülbelül 700 ezer ukrán katona vesztette életét. Oroszország nagyobb, több katonát veszíthet, de ez nem egy ország vezetésének módja”
– tette hozzá.
Ukrajna korábban cáfolta Trump becsléseit, és azt állította, hogy több mint 43 ezer katonát veszített el harcban, és több mint 370 ezer sebesültje van. A Kreml nem hozza nyilvánosságra hivatalos veszteségadatait, de Ukrajna becslése szerint csak 2024-ben Oroszország 150 ezer katonát veszített el, és több mint 400 ezer sebesültje van.
Donald Trump a beiktatását megelőző vasárnap esti vacsorán, amelyen szövetségesei és adományozói vettek részt, „közel 100” végrehajtási rendelet aláírását ígérte. Ezek között szerepelt Joe Biden korábbi elnök számos intézkedésének visszavonása, a bevándorlási szigorítások elindítása, az Egyesült Államok kiléptetése a párizsi klímaegyezményből, valamint a TikTok működésének fenntartása érdekében tett lépések. Emellett több száz embert részesített kegyelemben a 2021. január 6-i Capitolium elleni támadás miatt – foglalta össze az apnews.
A legfontosabbak Trump első intézkedései és tervei közül:
Kegyelmet adott a Capitolium elleni támadóknak
Ahogyan azt a 2024-es kampány során többször megígérte, az elnök hétfőn késő este kegyelemben részesített mintegy 1500 embert, akiket a 2021. január 6-i Capitolium elleni támadás miatt ítéltek el vagy vádoltak meg. A kegyelemben részesítettek között szerepel Enrique Tarrio is, a Proud Boys egyik vezetője, aki részt vett a 2021-es Capitolium elleni zavargások irányításában, és ezelőtt 22 éves börtönbüntetését töltötte lázadás vádjával.
Egy külön intézkedésben Trump elrendelte a Biden-adminisztráció „politikai ellenfeleinek” szövetségi ügyeinek lezárását – ez gyakorlatilag Trump támogatóit érinti. Kijelentette, hogy véget vet a szövetségi bűnüldözés „fegyverként való használatának”.
Gazdaság
Biden intézkedéseinek visszavonásával és saját rendeletei hozzáadásával Trump enyhíti az olaj- és földgáztermelésre vonatkozó szabályozási terheket, amelyekkel ígérete szerint csökkenti az árakat.
A kereskedelem terén az elnök bejelentette, hogy február 1-jétől 25%-os vámot vezet be Kanadával és Mexikóval szemben, de a kínai importot érintő adók terveit nem részletezte.
TikTok
Trump továbbá aláírt egy rendeletet, amely 75 napra felfüggeszti a TikTok betiltását az Egyesült Államokban, hogy ez idő alatt egy amerikai vevőt találjanak, aki nemzetbiztonsági szempontból megfelelő megoldást kínál, miközben a platform elérhető marad az amerikaiak számára.
Amerika az első
Ahogyan első ciklusa alatt, Trump ismét kilépteti az Egyesült Államokat az Egészségügyi Világszervezetből (WHO). Emellett elrendelte az amerikai külügyi segélyek átfogó felülvizsgálatát.
Szimbolikus intézkedésként Trump aláírt egy rendeletet, amely átnevezi a Mexikói-öblöt „Amerikai-öbölre”.
Észak-Amerika legmagasabb hegye, amely jelenleg Denali néven ismert, visszakapja régi nevét, a Mount McKinley-t, amelyet Barack Obama korábbi elnök változtatott meg. Trump továbbá elrendelte, hogy minden jövőbeni beiktatási napon a zászlók teljes magasságban lobogjanak, mivel Jimmy Carter volt elnök halála miatt hétfőn félárbócra engedték a zászlókat.
Bevándorlás és nemzetbiztonság
Trump visszavonta Biden több bevándorlási rendeletét, köztük azt, amely szűkítette a deportálási prioritásokat a súlyos bűncselekményeket elkövetőkre, nemzetbiztonsági fenyegetésekre és határon elfogott személyekre. Emellett visszaállította első ciklusának politikáját, amely szerint minden illegálisan az országban tartózkodó személyre deportálás vár.
Az elnök nemzeti szükségállapotot hirdetett az amerikai–mexikói határon, és tervei szerint amerikai csapatokat küld a határ védelmére, valamint korlátozza a menekültek és menedékkérők számát.
Kísérletet tesz a születési jog alapján történő állampolgárság megszüntetésére, bár kérdéses, hogy rendelete megállja-e a helyét a várható jogi kihívásokkal szemben, mivel a születési jogot az Egyesült Államok alkotmánya biztosítja.
Átmenetileg felfüggesztette az Egyesült Államok menekültügyi programját, amíg annak „közbiztonsági és nemzetbiztonsági” hatásait ki nem vizsgálják. Emellett újraindítaná azt a politikát, amely szerint a menedékkérőknek Mexikóban kell várakozniuk kérelmük elbírálásáig, bár nem tisztázott, hogy Mexikó ismét fogadná-e a migránsokat.
Emellett megszünteti a CBP One alkalmazást is, amely a Biden-kormány alatt közel egymillió migráns számára biztosított legális belépést.
Klíma és energia
A várakozásoknak megfelelően Trump aláírta az Egyesült Államok kilépését a párizsi klímaegyezményből. Emellett energia-vészhelyzetet hirdetett, ígérve, hogy az energiaszektorban „fúrni” fog, és megszünteti a Biden-féle elektromosjármű-mandátumot.
A szövetségi bürokrácia átalakítása
Trump leállította a szövetségi kormányzati alkalmazásokat, kivéve a hadsereg és más, nem részletezett területek esetében. Emellett befagyasztotta az új szövetségi szabályozásokat, amíg felépíti második kormányzatát.
Hivatalosan felhatalmazta az úgynevezett Kormányzati Hatékonysági Minisztériumot (KHM), amelyet Elon Musk, a világ leggazdagabb embere vezet. Bár a KHM nem hivatalos ügynökség, Trump széles mozgásteret kíván adni Musknak a kormányzati programok és kiadások csökkentésére.
Transznemű jogok
Trump visszavonja a transznemű emberek védelmét, és megszünteti a szövetségi kormány sokszínűségi, egyenlőségi és befogadási programjait. Mindkét lépés jelentős változást jelent a szövetségi politikában, és egyben összhangban van Trump kampányígéreteivel.
Egy rendelet kimondja, hogy a szövetségi kormányzat csak két, megváltoztathatatlan nemet ismer el: férfi és nő.
A nemet az alapján határozzák meg, hogy az egyén petesejtekkel vagy spermával született-e, nem pedig a kromoszómák alapján.
A rendelet szerint a szövetségi börtönökben és menekültközpontokban a nemek elkülönítése ennek a meghatározásnak megfelelően történik. Szövetségi adóbevételekből pedig mostantól nem lehet „átalakulási szolgáltatásokat” finanszírozni.
Ripost hírek
