Repkednek a százmilliók Magyar Péter körül, de vajon honnan?

Zavaros elszámolások, tíz- és százmilliós rendezvények, a baloldalon jól ismert mikroadományos magyarázat és persze leleplező hangfelvételek – eddig ez látszik a Tisza Pártnál, ami belső vélemények szerint tolvajok és haszonlesők gyűjtőhelye. A Magyar Nemzet részletesen bemutatta mindazt, ami Magyar Péterék pénzügyeiről tudható vagy az információmorzsákból kikövetkeztethető.

– A Tisza Párt a hatóságokhoz fordult egy korábbi önkéntesünk ügyében, aki a gyanú szerint szabálytalanul járt el és a pártnak szánt támogatásból hárommillió forinttal nem tudott elszámolni – írta a Facebook-oldalán Magyar Péter még december közepén. 

Az ilyen és ehhez hasonló esetek nem lehetnek ritkák a Tisza Párt környékén, ugyanis Magyar Péter egyik legfontosabb tanácsadója, Láng Balázs nemrég arról számolt be a politikai formáció Facebook-csoportjában, hogy 

Hozzátette: ő maga is tett feljelentést, ám az eltűnt pénzek sosem kerültek elő. De vajon hogyan tesznek szert milliókra az ügyeskedők? Ahhoz, hogy bemutassuk a pénz útját, röviden érdemes bemutatni, hogyan épül fel a Tisza Párt.

Pártstruktúra

Mielőtt Magyar Péter pártot alapított volna, egy civil szervezetbe is beszállt, ami Legyél a Változás Egyesület néven jött létre. Érdekesség, hogy ezt a Tisza későbbi alelnöke, Tarr Zoltán jegyeztette be 2023 nyarán, vagyis jóval azelőtt, hogy megjelent a politikai színen Magyar. 2024 tavaszán ez az egyesület lett a jogi személy a Talpra Magyarok Közössége mögött, vagyis létrejött egy kvázi pártalapítvány – ekkor még párt nélkül.

A Tisza Pártot 2024 áprilisában vette át Magyar Péter és köre annak alapítóitól. Az akkor még újdonsült politikus előbb alelnökként, júliustól pedig elnökként vezette a formációt. Nem sokkal később megalakultak az első úgynevezett Tisza-szigetek is, amelyek helyi aktivisták által létrehozott csoportok.

A jól ismert mikroadományok

A Talpra Magyarok Közössége jellemzően karitatív akciókon keresztül próbálja népszerűsíteni a pártot, a szervezet a Legyél a Változás Egyesület számláján gyűjti a pénzt. A Tisza-szigetek aktivistái jellemzően a maguk pénzéből és szabadidejéből gazdálkodnak, ami számtalan visszaélésre ad lehetőséget – mint arról Láng Balázs is beszámolt.

A legtöbb forrás mikroadományok formájában a Tisza Párthoz érkezik. A szervezet úgynevezett rendszerváltó kártyákból (315,3 millió), egyéni támogatásokból (168,1 millió) és a webshopjukból (42,1 millió) szerzett összesen 525,5 millió forintnyi bevételt 2024 áprilisa és szeptembere között. A Tisza-szigetek és a Talpra Magyarok Mozgalom büdzséjéről még csak hozzávetőlegesen sincs információja a nyilvánosságnak.

Elszámolási problémák

Az szinte biztosnak tűnik, hogy legalábbis pontatlanságok vannak a Tisza Párt honlapjára feltöltött költségvetésben. Magyarék április 6-án tartották kampánynyitó rendezvényüket a Kossuth téren, néhány héttel később pedig egy – a párt honlapjáról azóta eltűnt – elszámolást tettek közzé. Eszerint összesen alig 30 millió forintot költöttek, ami a rendezvény technikai felszereltségét és munkaerőigényét tekintve kizárt, hogy igaz legyen. 

A Magyar Nemzet által megkérdezett rendezvényszervezők szerint ugyanis a hang-, a videó-, a színpadtechnika becsült költsége közel 90 millió forint lehetett, a kerítések, a kordonok, valamint a különböző rendezvénytechnikai eszközök és a mobil WC-k bérlése, beszerzése 25 millió forint körüli összegbe kerülhetett. A rendezvény összesített költségvetése meghaladhatta a 150 millió forintot.

Ez az összeg azonban csak a jéghegy csúcsa: Magyar Péter a kampány során országszerte nagyjából 170 helyszínre látogatott el és tartott beszédeket, választási gyűléseket. Habár ezek költségét nem egyszerű megbecsülni egyenként, mi mégis megpróbálkoztunk vele, és összesítésünk szerint 530 millió forintba kerülhetett a Tisza Párt választás előtti kampánya, beleértve a nagygyűlések és a kisebb rendezvények összesített költségeit. Más számítások szerint akár az egymilliárdot is meghaladhatta az az összeg, amelyet a nyári választás előtt költhetett el a Tisza. Utóbbi számításnak egy nemrégiben nyilvánosságra került hangfelvétel ágyazott meg.

Kozmetikázott költések

Kiderült ugyanis, hogy a Kossuth téri rendezvény sokkal többe kerülhetett, mint amennyit Magyar Péter bevallott. Radnai Márk, a Tisza Párt alelnöke egy titokban rögzített, de nyilvánosságra került hangfelvételen ugyanis arról beszélt, hogy Magyar Péter „kiszórt kib…szott sok pénzt, 103 milliót a Hősök terei izére.” 

Márpedig a Kossuth téri rendezvény jóval nagyobb volt, több résztvevővel, mint a Hősök terén rendezett tiszás demonstráció. Magyar egy Strasbourgban felvett videón – igyekezve bagatellizálni a korábban elleplezett hatalmas költségeket – úgy fogalmazott: „az ilyen rendezvények, például a Hősök terei rendezvény, vagy a Kossuth téri rendezvény, vagy az október 23-i rendezvény, óriási költséggel járnak. A Hősök tere az körülbelül százmillió forintba került bruttó, és az október 23-ai rendezvény is ötven és száz között van”. 

Az idézett felvételt, amin Radnai Márk a párt pénzszórásáról beszélt, Vogel Evelin, Magyar Péter volt párja készítette még a nyár folyamán. Mint ismert, a sajtónál több felvétel is landolt, a hanganyagokon Magyar Péter változatos témákban fejti ki véleményét, és a tartalmuk nem vet jó fényt a pártelnökre, aki arról beszélt, szavazói büdösek, a saját párttársait és EP-képviselőit pedig „agyhalottnak” minősíti. 

A hangfelvételekből az is kiderült, hogy valamilyen formában Magyar Péter testvére, Magyar Márton is érintett a Tisza Párt körüli zavaros pénzügyekben. Az már csak várhatóan januárban derül ki, hogy indul-e nyomozás ezekben az ügyekben, ugyanis a Nemzeti Nyomozó Irodához érkezett feljelentés kapcsán a hatóság decemberben feljelentéskiegészítést rendelt el. 

Busás fizetések

Az idén nyáron készült hanganyagok között van egy hosszabb terjedelmű, másfél órás beszélgetés is, amelyen Hanzel Henrik vállalkozó, a párt pénzügyese beszélget Vogel Evelinnel. Az egyik téma, hogy Vogel 30 millió forintot kért a pártban végzett munkájáért, s ebben – amint a különféle időben nyilvánosságra került felvételekből kikövetkeztethető – Magyarral meg is állapodtak. A 30 milliós igény kapcsán Hanzel kifejti: jelenleg nincs ennyi pénzük, senki nem kap fizetést a pártban. A párt pénzügyese havi félmillió forintnyi juttatást ajánlott fel Vogel Evelinnek, amely a Tisza kasszájából érkezett volna olyan módon, hogy terembérlésként vagy más költségként számolják el.

Az év második felében aztán kiderült, hogy mégsem üres a pártkassza: egy-egy tiszás képviselő ugyanis busás javadalmat kap havonta. Gémes Szilvia például, a Tisza Párt fővárosi közgyűlési képviselője havi bruttó másfél millió forintot keres a szervezet HR-vezetőjeként – derült ki a politikus vagyonnyilatkozatából. A szintén fővárosi közgyűlési tag, Porher Áron Sommerville „szakpolitikai vezetőként” kap havi bruttó másfél millió forintot a Tisza Párttól. Vagyis néhány hónap alatt annyi „mikroadomány” érkezett a Tisza Párthoz, hogy számos újonnan létrehozott pozícióban milliós fizetésért dolgoznak politikusok.

Az biztosnak tűnik, hogy csak a hatóságok vizsgálata nyomán fog kiderülni: a Tisza Párt a törvényeknek megfelelően számolt-e el a támogatásokkal. Addig pedig maradnak a kérdések: mennyi pénzt kapott Magyar Péter öccse, Magyar Márton a Tisza Párttól? Mennyibe kerültek a szervezet rendezvényei valójában? És honnan voltak Magyarnak százmilliói az indulás után néhány héttel?