Ők képviselik hazánkat Trump elnök beiktatásán.

Gál Kinga, a Fidesz európai parlament képviselője és egyben a Patrióták Európááért-frakció (PfE) alelnöke is részt vesz Donald Trump megválasztott amerikai elnök hétfői beiktatásán. A politikus ezt Facebook-oldalán jelentette be, valamint kifejtette: az ünnepségen Santiago Abascal, a Patrióták és a spanyol VOX párt elnöke és Takács Szabolcs magyar nagykövet is részt vesznek.

A politikus a Patrióták Európáért (PfE) alelnökeként, és egyben a Fidesz képviseletében vesz részt a megválasztott amerikai elnök, Donald Trump hétfői, január 20-ai beiktatási ceremóniáján Santiago Abascallal, a Patrióták és a spanyol VOX párt elnökével és Takács Szabolcs magyar nagykövettel együtt Washingtonban.

„Hétfőn részt veszek Donald Trump, az Egyesült Államok 47. elnökének beiktatási ünnepségén, valamint az azt megelőző és azt követő republikánusok által szervezett rendezvényeken”

– írta bejegyzésében Gál Kinga.

Hozzátette: „Washingtonban fagyos ugyan a hőmérséklet, de a beiktatást megelőző események hangulata annál melegebb, ahogy a Patrióták delegációjának fogadtatása is amerikai barátaink részéről.” Úgy folytatta: „A találkozások célja a patrióta európai pártok és amerikai barátaink közötti együttműködés elmélyítése, megerősítése.”

„Itt az ideje, hogy újra naggyá tegyük Európát!”

„A Patrióták népes delegációját Santiago Abascal elnök és jómagam vezetjük” – zárta bejegyzését a politikus.

Donald Trumpot, az Egyesült Államok 47. megválasztott elnökét, hétfőn iktatják be hivatalába.

A második elnöki ciklusára készülő Trump a saját közösségi oldalán, a Truth Socialön jelentette be, hogy az előrejelzett sarkvidéki hideg idő veszélyei miatt zárt térben, a Capitoliumban tartják meg a ceremóniát.

A megválasztott elnök hangsúlyozta, nem szeretné, ha bárki megsérülne. Hozzátette, több tízezer rendfenntartó lesz a helyszínen. A változás ellenére minden más változatlan, beleértve a győzelmi gyűlést a Capital One Arénában vasárnap 15 órakor, valamint mindhárom beiktatási bált hétfő este.

A világ békéjének és biztonságának erősítését ígérte Donald Trump hamarosan hivatalba lépő amerikai elnök, miután pénteken telefonon egyeztetett Hszi Csin-ping kínai államfővel.

A telefonbeszélgetésről Donald Trump a közösségi médiaoldalán számolt be, egyebek között azt írta, hogy a hívás mindkét fél számára „nagyon jó” volt.

Közölte, hogy szóba került a két ország kereskedelmi mérlegének kiegyensúlyozása, a kábítószerként Egyesült Államokba jutó fentanil kérdése, valamint a kínai kézben lévő TikTok internetes közösségi felület ügye is.

„Az a várakozásom, hogy sok problémát közösen fogunk megoldani, azonnal nekilátva” – fogalmazott, és bejegyzését azzal zárta, hogy „Hszi elnök és én minden lehetségest meg fogunk tenni annak érdekében, hogy a világot békésebbé és biztonságosabbá tegyük”.

Az elmúlt hetek átlagában Donald Trump hatalomváltás idején végzett munkájának elfogadottsága 52 százalék, míg 41 százalék utasítja el az elnökválasztás óta mutatott teljesítményét – derül ki a január első két hetében készült és szombatig megjelent amerikai országos közvélemény-kutatásokból.

Donald Trump 2017-es hivatalba lépése előtt az akkori leendő államfő tevékenységének elfogadottsága csupán 37 százalékon állt, miközben 54 százalék elutasította azt.

Joe Biden elnöki munkájának elfogadottsága a hivatali idejének utolsó két hetében készült felmérések átlagában 39 százalék, míg az amerikaiak 56 százaléka nem tudja elfogadni teljesítményét.

A leköszönő államfő elfogadottsága a CNN hírtelevízió elemzése szerint 37 százalék, míg a Fox News hírtelevízió felmérése 42 százalékos eredményt mutatott. Mindkét adat közel van a médiumok saját megrendelésre készült kutatássorozatában a legalacsonyabb értékhez az elnöki elfogadottság négyéves távlatában.

A közvélemény-kutatásokat összegző RealClearPolitics internetes oldal szerint Joe Biden elfogadottsága hivatalba lépésekor volt a legmagasabb, amikor az amerikaiak több mint 55 százaléka viszonyult pozitívan elnökségéhez.

A hivatalból való távozásakor kétszer négy éves elnöki tevékenységet követően Bill Clinton munkájának elfogadottsága 62 százalékon állt, Barack Obamáénak 57 százalékon, Donald Trump négyéves munkájával az amerikaiak 47 százaléka volt elégedett 2021 januárjában.

A Fox News hírcsatorna megrendelésére, január 10-13. között készült országos közvélemény-kutatásban megkérdezettek 89 százalékát aggasztja az infláció mértéke, és mintegy 70 százalék értékelt úgy, hogy az amerikai gazdaság rossz állapotban van, ami hozzávetőleg megegyezik azzal, amit Joe Biden hivatalba lépésekor, a koronavírus-járvány idején mondtak az emberek.

Az amerikai gazdaságot illető borúlátás 2022 júliusában érte el mélypontját, amikor a lakosság 84 százaléka látta azt rossz helyzetben. A Fox News által megrendelt felmérés szerint az amerikaiak 13 százaléka érzi úgy, hogy az elmúlt 4 évben pénzügyileg jobb helyzetbe került, míg 42 százalék úgy véli, rosszabbul áll, és 27 százalék anyagi körülményei nem változtak.

A meghatározó többség támogatja Donald Trump már bejelentett tervei közül az illegálisan az országban tartózkodók elleni fellépést.

Közülük 30 százalék az összes törvénytelenül érkezett ember esetében kitoloncolást lát szükségesnek, miközben 59 százalék csupán azokat távolítaná el az Egyesült Államokból, akik bűncselekményt követtek el.

Az emberek többsége (54 százalék) szeretné, ha Donald Trump meghosszabbítaná az általa még 2017-ben hozott átmeneti adókönnyítéseket.

Ugyanakkor a megkérdezettek körében kisebbségben vannak azok, akik támogatják a büntetővámok bevezetését Kanadával és Mexikóval szemben (42 százalék), a Panama-csatorna átvételét (42 százalék), valamint akik szerint Donald Trumpnak nyomozást kellene kezdeményeznie azokkal szemben, akik büntetőpereket indítottak ellene az elmúlt években (41 százalék).

Az amerikai szenátusban többek mellett Marco Rubio külügyminiszter-jelöltet hallgatják meg hivatali terveiről  a Donald Trump megválasztott elnök vezette adminisztráció kijelölt tagjainak folytatódó megerősítési eljárásában.

Marco Rubio korábbi floridai szenátor, külügyminiszter-jelölt a szenátus külügyi bizottságának tagjaival találkozik.

Kiemelt érdeklődés kíséri Pam Piondi jogász helyi idő szerint délelőtti meghallgatását is, akit Donald Trump az igazságügyi miniszteri pozíciónak megfelelő szövetségi legfőbb ügyész pozíciójába jelölt.

John Rattcliffe, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatójelöltje ugyancsak szerdán jelenik meg a kongresszus felsőházának tagjai előtt, ahogy a közlekedési miniszteri pozícióba jelölt Sean Duffy és az energiaügyi miniszteri poszt várományosa, Chris Wright.

A következő napokban az új adminisztráció legmagasabb tisztségre jelölt tagjait egymás után hallgatják meg a szenátusi szakbizottságok ülésén, amelyet követően a republikánus többségű szenátus szavaz a jelölt megerősítéséről.

Egyelőre nem tűzték ki mások mellett Tulsi Gabbard, a Nemzeti Hírszerzés igazgatójelöltjének meghallgatási időpontját, ahogy a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatójának jelölt Kash Pattel, valamint az egészségügyi tárca élére szánt fiatalabb Robert F. Kennedy meghallgatását sem.

A meghallgatások sora kedden Pete Hegseth, a védelmi minisztérium (Pentagon) vezetésére jelölt egykori katona meghallgatásával indult. A veteránok ügyének szószólójaként dolgozó – és korábban leszerelt katonákat támogató szervezeteket vezető – televíziós személyiség alkalmassága körül merült fel a legkomolyabb politikai vita elsősorban demokrata körökben: alkalmasságát a többi között amiatt vitatták, hogy nem rendelkezik széles körű, magas szintű katonai vezetési tapasztalattal.

A szenátus fegyveres erőkért felelős bizottságának meghallgatásán Pete Hegseth teljes szemléletváltást ígért az amerikai hadseregnél, illetve a katonaság eredeti küldetésének szem előtt tartását, és a „békét az erő által” kül- és biztonságpolitikai megközelítés gyakorlatba ültetését ígérte.

Meghallgatása négy órán keresztül tartott, és a jelölt magánéletének részleteit firtató vitát hozott elsősorban a demokrata szenátorok által feltett kérdések nyomán.

Donald Trump adminisztrációjának tagjai csak a szenátusi megerősítést követően kezdhetik meg munkájukat. A január 20-án második elnöki ciklusát kezdő Donald Trump korábban sürgette a kongresszust, hogy minél gyorsabban zárja le a megerősítés folyamatát.