Mi a helyzet most Ausztriában? Ki lesz az új kancellár?

Kickl  kancellár lehet február közepén, mert felgyorsultak a kormányalakítási tárgyalások Ausztriában. Valentin-nap körül várható a végleges kormányprogram aláírása, majd Herbert Kickl kancellári kinevezése - írja az oe24.at. Az FPÖ és az ÖVP már nagyrészt egyetértenek a „gazdasági, munkaügyi, energetikai, pénzügyi és adópolitikai kérdésekben. Csökkenteni akarják a cégek társasági adóját, és adókedvezményt biztosítanának a nyugdíjas és túlmunka utáni járandóságokra.

Kickl kancellár lehet Valentin-nap tájékán

Gyorsan haladnak előre a mezőgazdasági, környezetvédelemi és klímapolitika terén. A „belső biztonság és migráció” esetében a tárgyaló felek megállapodtak abban, hogy „lehetőleg nullára csökkentik az új menedékkérelmeket, feltéve, hogy ez alkotmányosan lehetséges". A honvédelemet érintő kérdésekről még meg kell állapodni: az ÖVP eltávolodik a közös uniós rakétavédelemben való részvételtől. Ami a külpolitikát illeti, az FPÖ állítólag a koalíciós megállapodásban egyértelmű kiáll az EU iránti elkötelezettség mellett.
Ezen a héten a tervek szerint Herbert Kickl és Christian Stocker pártvezetők már a minisztériumok felosztásáról tárgyalnak. Az FPÖ és az ÖVP egyenként hat minisztérium vezetését kapja meg. 

Az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) elvesztette abszolút többségét a  múlt vasárnapi burgenlandi tartományi választásokon, a második helyen végző Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) pedig jelentősen növelte támogatottságát – derül ki a csaknem végleges részeredményekből.

A szavazatok 97,8 százalékának összeszámlálásán alapján az SPÖ a szavazatok 46,4 százalékát szerezte meg, ami 3,6 százalékponttal kevesebb a legutóbbi, 2020-as voksoláson elért eredményénél. Az FPÖ ugyanakkor 13,2 százalékponttal 23 százalékra javította szavazatarányát, míg az Osztrák Néppárt (ÖVP) 8,3 százalékponttal rosszabb, 22,3 százalékos eredményt tudott most felmutatni. A Zöldek (Grüne) 5,5 százalékos eredménnyel biztosítani tudták helyüket a tartományi parlamentben, de 2020-hoz képest 1,1 százalékpontot vesztettek támogatottságukból.

Az Új Ausztria és Liberális Fórum (NEOS) és A Józan Ész Listája (Liste Hausverstand, HAUS) nem érte el a 4 százalékos parlamenti küszöböt.

A választópolgárok 78,5 százaléka járult az urnák elé (2020-ban 74,94 százalékos volt a választói részvétel).

Jasmin Puchwein, az SPÖ tartományi vezetője az eredmények tükrében igazolva látta „a burgenlandi utat”. A koalíciós kormányzásra kényszerülő párt jelezte, hogy a tartományi parlamentbe bekerülő mindhárom párttal konzultál a lehetséges együttműködésről.

Az osztrák szövetségi parlament képviselőházának szabadságpárti elnöke, Walter Rosenkranz üdvözölte pártja, az FPÖ „történelmileg legjobb eredményét” Burgenlandban. Mint mondta, nagyon örül és gratulál a párt tartományi csúcsjelöltjének, Norbert Hofernek. Úgy fogalmazott, hogy meglett a jutalma Hofer visszatérésének Burgenlandba. Ugyanakkor nem tartotta szükségszerűnek az FPÖ tartományi kormányzati szerepét.

Alexander Pröll, az ÖVP főtitkára „fájdalmas veszteségekről” beszélt.

Anja Haider Wallner, a Zöldek csúcsjelöltje pedig azt hangsúlyozta, hogy pártja kész kormányzati szerepet vállalni.

Nemcsak vezeti a pártversenyt a Patrióták Európáért-frakció (PfE) alapítójának és egyben a 2024. szeptember 29-ei választások nyertesének számító Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) egy friss közvélemény-kutatás szerint, de támogatottsága meghaladja a két nagy párt, az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) összesített támogatását.

Egy friss felmérés szerint az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) stabilan vezeti a pártversenyt, ráadásul meghaladja a hagyományos nagypártok támogatottságát.

A január 13-14 között végzett felmérés szerint az alábbi eredményekre számíthatnak az osztrák pártok, ha most tartanák a választásokat:

• Osztrák Szabadságpárt (FPÖ): 38 százalék
• Osztrák Néppárt (ÖVP): 17 százalék
• Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ): 19 százalék
• Az Új Ausztria és Liberális Fórum (NEOS): 12 százalék
• Zöldek (GRÜNE): 9 százalék
• Osztrák Kommunista Párt (KPÖ): 3 százalék

A hirado.hu is beszámolt az osztrák kormányválság fejleményeiről. Három hónappal ezelőtt, szeptember 29-én tartottak parlamenti választásokat, amit a Herbert Kickl vezette Osztrák Szabadság Párt (FPÖ) nyert meg. A Patrióták Európáért-frakció (PfE) egyik alapítójának is számító párt a szavazatok 28 százalékát szerezte meg, míg az önmagát szintén jobboldaliként meghatározó,ugyanakkor a liberálisabb Európai Néppártban helyet foglaló Osztrák Néppárt (ÖVP)26 százalékot, a Szociáldemokrata Párt (SPÖ) pedig 21 százalékot kapott.

Ennek ellenére Alexander van der Bellen szövetségi elnök az addig hivatalban lévő kancellárt, a szavazás második helyezettjének számító Néppárt első emberét, Karl Nehammert kérte fel kormányalakításra, mivel a pártok kijelentették, hogy nem hajlandók együttműködni az FPÖ-vel, valamint azért, mert a szövetségi elnök kijelentette: csak azt hajlandó kancellárnak kinevezni, aki azzal bizonyítja „Európa-pártiságát”.

Karl Nehammer három hónap alatt sem tudott eredményt felmutatni, ezért 2025. január 4-én bejelentette lemondását a kancellári tisztségről és az ÖVP elnökségéről.

A jelek szerint új világ köszönt Ausztriára, hiszen a Herbert Kickl által vezetett Osztrák Szabadságpárt három hónapos huzavona után mégis megkapta Alexander Van der Bellen szövetségi elnöktől a kormányalakítási megbízást. De hogyan jutott el idáig a korábban politikai karanténbe zárt jobboldali formáció? Ezt foglaltuk össze.

Mint arról a hirado.hu is beszámolt, nyugati szomszédunknál három hónappal ezelőtt, szeptember 29-én tartottak parlamenti választásokat, amit Herbert Kickl politikai formációja nyert meg. Az Osztrák Szabadság Párt 28 százalékot kapott, az önmagát ugyancsak jobboldalinak tartó, ám a Kickl formációjánál liberálisabb húrokat pengető Néppárt 26 százalékot, a Szociáldemokrata Párt pedig 21 százalékot kapott. Csakhogy a szövetségi elnök a szokásjoggal mit sem törődve nem a győztes párt vezetőjét kérte fel a kormányalakításra, hanem a voksoláson második helyre befutó Néppárt első emberét, Karl Nehammert.

Alexander Van der Bellen szövetségi elnök mindezt azzal indokolta, hogy csak azt hajlandó kancellárnak kinevezni, aki azzal bizonyítja „Európa-pártiságát”, hogy elítéli Oroszország Ukrajna elleni háborúját, a szankciós politikát pedig támogatja.

A szövetségi elnök Karl Nehammert Európa-párti politikusnak tartja. Az Ausztriát addig kormányzó, ám a tavalyi voksolás során elbukott korábbi kancellár tavaly október elején rögvest meg is indította a koalíciós tárgyalásokat, azonban eredményt három hónap alatt sem tudott felmutatni.

Ezért kényszerült Alexander Van der Bellen arra, hogy felkérje a valódi győztest, Herbert Kicklt.

Nem először fordult elő, hogy az Európai Unió magországainak is nevezhető nyugati régiójában politizáló patrióta érzelmű jobboldali párt – Ausztriához hasonlóan – még győztes parlamenti választások után is karanténba kerül, csak azért, hogy ne valósíthassa meg a saját programját. Ilyesféle történt Hollandiában, ahol 2023. július 7-én azért omlott össze a kormánykoalíció, mert a kabinet tagjai nem tudtak megegyezni arról, hogyan kezeljék a migrációs helyzetet. Az addigi kormányfő, a liberális Mark Rutte elveszítette a kormányválságot követő parlamenti választásokat, amit a voksok közel negyedének megszerzésével a Geert Wilders által vezetett jobboldali Szabadságpárt nyert meg. Geert Wildersből mégsem lett miniszterelnök.

A február 23-án előrehozott választásokra készülő Németországban a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) nevű pártot karanténba zárták, politikai értelemben megalkotván ezzel az új berlini falat. Az AfD jelenleg az ország második legerősebb pártja, de a keleti tartományokban egyértelműen a legerősebb. Radikálisnak tartott nézetei miatt azonban még a kereszténydemokrata CDU-CSU pártszövetség is a pokol kénköves bugyraiba száműzné.

A másik német ajkú országban, Ausztriában azonban most a jelek szerint a jobboldali Szabadság Párt áttörheti azt a politikai falat, amit az önmagukat „haladóknak”, „európaiaknak” és „demokratáknak” tituláló pártok a patrióta gondolat kirekesztése érdekében emeltek. Elgondolkodtató ugyanakkor az is, hogy a választások második és harmadik helyét megszerző Néppárt és a Szociáldemokrata Párt vezető politikusai a kampány során még egymást túllicitálva bizonygatták, hogy a Szabadság Párttal nem lépnek koalícióra.

Ha mégis megköttetne ez a koalíció, akkor a bécsi Nemzeti Tanácsban a Szabadság Párt és a Néppárt alkotta tandem vékony jégen siklana, hiszen mindössze egyetlen fős többséget tudnának maguknak.

Mindenesetre Kickl már bejelentette, hogy szívesen tárgyalna a Néppárt küldöttségével a lehetséges koalíciós kormányzásról, amire partnere rögvest jelezte, hogy nem zárkózik el az együttműködés lehetőségétől. Christian Stocker, a Néppárt megbízott vezetője a tárgyalások kapcsán mintegy előzetes bejelentésképpen kifejtette: meghatározó téma lesz a média szabadsága, az Oroszországtól való függetlenség kérdése és az európai együttműködés erősítése. A politikus szerint Ausztriának most stabil kormányra van szüksége.

Nem mindenki támogatja a két jobboldali párt koalíciós összeborulásának ötletét. A protestálók múlt hét csütörtökön Bécsben tömeggyűlés keretében adtak hangot nézeteiknek. A tüntetők szerint a Szabadság Párti Kickl a jövő Ausztriáját Orbán Viktor mintájára építené fel, s ezt a lehetőséget elutasítják.

Megfigyelők szerint a két párt gazdasági programja számos ponton közel van egymáshoz. Egyikük sem támogatja például az adóterhek növelését.

Az osztrák választások során központi kérdés volt az ország migrációs politikája. Noha mindkét párt korlátozná a beözönlés jelenlegi ütemét, a Szabadság Párt ezen a téren a választási kampányban sokkal radikálisabb programmal lépett fel. Támogatja például a visszatelepítést. Kickl a kampányban többször is említette, hogy az általa vezetett Ausztria „az illegális migrációt megállító, zárt erődként virágozhat fel”, s ezzel felsorakozott Orbán Viktor magyar miniszterelnök tézisei mellé. A Néppárt ugyanakkor az európai együttműködést erősítené, vagyis a menekültügyben az uniós országok „fokozott szolidaritásával” képzelik el a krízis megoldását. Ez utóbbi azt jelentené, hogy ha a migránsok már beérkeztek az EU területére, akkor őket szét kell osztani a tagországok között. A migrációs helyzet megítélésénél sokkal élesebb különbség van a két párt külpolitikai koncepciója között, hiszen Kickl leállíttatná az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást és ellenzi az unió szankciós politikáját, a Néppárt viszont nem.

Mivel a fenti témákban jelentős különbségek vannak, megfigyelők azt is elképzelhetőnek tartják, hogy a koalíciós tárgyalások a holland modell szerint zárulnak. Ott ugyanis a választásokon győztes párt elnöke, Geert Wilders nélkül alakult négypárti koalíciós kormány. De az sem zárható ki, hogy megrekednek a tárgyalások és Alexander Van der Bellen elnök kénytelen lesz új választást kiírni. Mindenesetre a közvéleménykutató cégek a Szabadság Párt 30 százalék fölé erősödését, a többi párt esetében pedig azok gyengülését mérik.

Az uniós ügyekben mindig bennfentesnek bizonyuló Politico című brüsszeli lap mindenesetre már meghúzta az osztrák vészharangot, hiszen minapi cikkében már arról értekezett, hogy a „szélsőjobboldali Ausztria készülhet az első büntetésre az EU-tól”, mégpedig a költségvetési szabályok megsértése miatt.

Az Európai Bizottság sem hagyta szó nélkül a jobboldali, patrióta osztrák párt térnyerését.

A testület szóvivője útján jelezte: a költségvetési csomagnak „hitelesen alátámasztottnak és részletesnek” kell lennie.

Johannes Hahn az unió korábbi költségvetési biztosa sem maradt néma: szerinte nem kell attól tartani, hogy Herbert Kickl osztrák kancellárként „az Európai Unió peremére manőverezi Ausztriát, és Orbán Viktorral együtt akadályozza majd a közös döntéseket”, mert az Európai Bizottság résen lesz. „Az első naptól megfigyelés alatt fogják tartani” – mondta a Die Presse nyomtatott kiadásában megjelent interjújában. Mint ismeretes, Johannes Hahn korábban azt hangoztatta: szó sem lehet arról, hogy Magyarország megkapja a neki járó uniós forrásokat, amíg az Európai Bizottság „nem értékeli pozitívan a jogállamiság helyreállítására vonatkozó intézkedéseket”.