POLITIK
Sokak szerint ez nem egy jó ötlet.
Komoly figyelmeztetést kapott Keir Starmer brit miniszterelnök országa katonai vezetőitől, miután kijevi látogatása során nyitva hagyta a brit békefenntartók Ukrajnába küldésének kérdését. A szakértők szerint a brit haderő jelenlegi állapota nem teszi lehetővé egy ilyen művelet végrehajtását, ha megpróbálják, annak megszégyenülés lesz a vége. Azonban az egyik nyugalmazott tiszt szerint egy pozitív hozadéka mégis lenne a brit békefenntartók Ukrajnába küldésének.
Keir Starmer brit miniszterelnök Fotó: NurPhoto via AFP
Jelenleg meghaladja a brit haderő lehetőségeit, hogy békefenntartókat küldjön Ukrajnába az orosz–ukrán háború lezárása után – jelentette ki Alan West, korábbi admirális és Gordon Brown korábbi brit miniszterelnök biztonsági tanácsadója az Independent brit napilapnak. West szerint csapatok állomásoztatása Ukrajnában jelenleg „meghaladja a lehetőségeinket”, mivel a fegyveres erők „rendkívül alulfinanszírozottak és kiüresítettek”. Egy ilyen lépés könnyen eszkalálódhat, és a brit csapatok akaratlanul is mélyebben bevonódhatnak a konfliktusba – figyelmeztetett a nyugalmazott katonai vezető.
Richard Dannatt, a brit hadsereg korábbi vezérkari főnöke szintén aggodalmát fejezte ki, kijelentve, hogy a jelenlegi haderő mérete nem elegendő egy ilyen misszió végrehajtásához. Szerinte a brit hadsereg „küszködne” egy ilyen feladattal, és jelentős erőforrás-növelésre lenne szükség.
Egy másik nyugalmazott katonatiszt, Tim Collins ezredes még sarkosabban fogalmazott, azt állítva, hogy az Egyesült Királyság megszégyenülhet, ha belevág a küldetésbe. Szerinte a hadsereget annyira leépítették, hogy már a „megsemmisülés szélén” áll. Ugyanakkor megjegyezte, hogy egy ilyen kísérlet legalább rávilágítana a rendszer hiányosságaira, és nyomást gyakorolhatna a kormányra a védelmi kiadások növelése érdekében.
Szerintem nem tudjuk megtenni, de jó gyakorlat lesz, ha megpróbáljuk megtenni, és akkor láthatjuk a rendszer hibáit és lyukait. Talán a kormány ráébred arra, hogy a pusztulásig kiüresítették a hadsereget
– mondta Collins.
A brit miniszterelnök kijevi látogatása során úgy fogalmazott, hogy Nagy-Britannia teljes szerepet fog vállalni Ukrajna biztonságának garantálásában egy esetleges tűzszünet után, ezzel lényegében nyitva hagyta a brit békefenntartók Ukrajnába küldésének lehetőségét. A védelmi minisztérium egyelőre nem kommentálta az ügyet.
Borítókép: Keir Starmer brit miniszterelnök (Fotó: AFP/NurPhoto)
Oroszországot aggasztja, hogy a brit katonai infrastruktúra közeledik a határaihoz a London és Kijev között megköttetett „százéves partnerségi” megállapodás keretében – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken újságírónak.
„Ez nem olyan rendelkezés, amely szavatolja (Ukrajna NATO-) szövetségi tagságát, bár természetesen, tekintettel arra, hogy Nagy-Britannia NATO-ország, katonai infrastruktúrájának a határaink felé történő előretörése mindenképpen olyan elem, amely meglehetősen aggasztó” – hangoztatta a Kreml szóvivője.
Peszkov közölte, hogy Oroszország „negatívan” viszonyul a Nagy-Britannia és Ukrajna között az Azovi-tengeren megvalósítandó együttműködési terveihez. „Ez a valóságban Oroszország belső tengere. Ott aligha lehet szó együttműködésről Ukrajna és Nagy-Britannia között” – hangsúlyozta.
Keir Starmer brit miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön „százéves partnerségi megállapodást” írt alá Kijevben,
aminek egyik záradéka szerint a két ország a katonai együttműködés elmélyítését tervezi a Fekete-, az Azovi- és a Balti-tengeren a „biztonság megerősítése” érdekében.
A dokumentum értelmében Nagy-Britannia tanulmányozni fogja a védelmi infrastrukturális elemek, köztük katonai támaszpontok Ukrajnába való telepítésének lehetőségét.
Andrej Kelin londoni orosz nagykövet kijelentette, hogy Nagy-Britannia Oroszországgal szembeni barátságtalan fellépése több évszázados, kölcsönösen előnyös kapcsolatokat rombolt le a két ország között.
Sikerült felszabadítani a kurszki régió ukrán hadsereg által korábban elfoglalt területének 63,2 százalékát (801 négyzetkilométert), az ellenség jelentős veszteséget szenved és visszavonul a térségben, annak ellenére, hogy pótlólagos erősítés kapott – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint az orosz fegyveres erők januárban két hét alatt négy települést szabadítottak fel a határmenti Kurszk megyében: Alekszandriát, Leonyidovót, Russzkoje Porecsnojét és Kruglenykojét.
A közlemény értelmében az orosz 106. légideszant hadosztály, a 42. gépesített lövészhadosztály és az Ahmat különleges egység katonái elhárítottak a Bergyin tanya irányába indított ukrán ellentámadást, amelynek célja az orosz előrenyomulás megállítása és a blokádzónából való kitörés volt, de az ukrán erőket visszaszorították kiinduló állásaikba, és súlyos veszteségeket okoztak nekik.
A Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint januárban az ukrán hadsereg a kurszki térségben január folyamán több mint 5600 embert, valamint több mint 570 haditechnikai eszközt, köztük 40 harckocsit, 213 egyéb páncélozott járművet, 91 tüzérségi eszközt és aknavetőt, valamint több mint 210 járművet veszített.
Az orosz összegzés értelmében az ukrán veszteségek ebben a régióban tavaly augusztus eleje óta meghaladták az 52 ezer főt.
Az orosz védelmi minisztérium pénteken kilátásba helyezte, hogy meg fogja torolni azt a támadást, amelyet az ukrán fegyveres erők hat ATACMS rakétával hajtottak végre csütörtök éjjel a belgorodi régió ellen. A minisztérium közölte, hogy az összes rakétát lelőtték, áldozatok és károk nem voltak.
A pénteken közölt, a január 11. és 17. közötti időszakra vonatkozó moszkvai hadijelentés szerint az orosz hadsereg precíziós fegyverekkel és drónokkal nyolc csoportos csapást mért az ukrán hadiipart ellátó, kritikus fontosságú gázenergetikai létesítményekre, katonai raktárakra és repterekre, valamint ukrán katonák és külföldi „zsoldosok” telepítési helyére. Emellett a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult és elfoglalt nyolc települést.
A heti összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében csaknem 13 ezer ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, 49 pedig megadta magát. A moszkvai katonai tárca az elmúlt héten az Ukrajnában eltalált vagy megsemmisített haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között 26 harckocsit – köztük három, német gyártmányú Leopardot – és 157 egyéb páncélozott harcjárművet, 12 amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétát, nyolc brit Storm Shadow manőverező robotrepülőgépet, hét francia HAMMER irányított légibombát, HIMARS sorozatvetők 48 rakétáját, továbbá 747 drónt.
Szergej Lebegyev, az oroszpárti „mikolajivi föld alatti mozgalom koordinátora” a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, hogy az orosz hadsereg külföldi – valószínűleg latin-amerikai – „zsoldosok” szálláshelyére, valamint Romániából érkezett haditechnikai eszközökre mért csapást az Odessza megyei Izmajilban. A helyi lakosok szerint a „zsoldosok” közül mintegy harmincan életüket vesztették.
Lebegyev szerint Mikolajiv megyében csapás érte a martinivkai ukrán katonai repülőteret, ahol a támadás idején két repülőgép állomásozhatott.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek pénteken tüzérségi és dróntámadást. Átmenetileg szüneteltették a vlagyikavkazi repülőtér üzemeltetését.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közölte, hogy a háborúval kapcsolatban 55 országból 845 külföldi állampolgár ellen indított büntetőeljárást, 589 „zsoldos” ellen adott ki nemzetközi körözést. 86 ügyben a nyomozást lezárták, 49 esetben pedig már ítéletet hoztak.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) arról tett bejelentést, hogy hazaárulás gyanújával őrizetbe vett egy szevasztopoli lakost, aki krími légvédelmi és a Fekete-tengeri Flotta létesítményeiről szolgáltatott ki adatokat az ukrán katonai hírszerzésnek. Az információkat Kijev felhasználta az orosz katonai létesítmények elleni támadásokhoz.
Ripost hírek
