Magyarország gázellátása biztonságban

A jelenlegi politikai és gazdasági destabilizációs kísérletet csak a nemzeti önállóságukat őrző államok fokozott együttműködése védheti ki – mondta Tóth Máté energetikai szakjogász a Testvériség gázvezeték leállását követő helyzet kapcsán.

Európának sem, de Ukrajnának sem áll érdekében, hogy tovább nehezedjen a kontinens középső régiójának szárazföldi gázellátása – jelentette ki Tóth Máté energetikai szakjogász lapunknak azzal kapcsolatban, hogy január elsejével az ukránok leállították az Oroszország felől érkező tranzitot, majd a sajtóinformációk szerint ukrán szabotázsakció érte az egyetlen, keletről érkező vezetéket, a Török Áramlatot.

Mint arról a hirado.hu is beszámolt, a közép-európai gázkrízis azt követően robbant ki, hogy január elsejével lejárt az Oroszország és Ukrajna közötti tranzitszerződés, amely lehetővé tette, hogy a Testvériség vezetéken gáz érkezzen az Európai Unióba. A csőkígyó Szlovákia területén lép be az unióba, majd Csehországon keresztül Németországba, Ausztrián keresztül pedig Olaszországba tart.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonban leállíttatta a tranzitot, amely az érintett országoknak komoly ellátási problémákat okozhat, közülük is leginkább a tengeri kikötővel nem rendelkező Szlovákiának. Ez utóbbi ráadásul a tranzitdíjtól is elesik, ami félmilliárd eurós veszteséget okoz északi szomszédunknak.

Az Európai Unió területén csak Romániában található figyelemre méltó gázmező, amit a közösségen kívüli, de azzal szoros gazdasági szimbiózisban lévő Norvégia és Nagy-Britannia egészít ki. Az Északi-tengeren bányászott kincs kiaknázását az utóbbi időben Hollandia és Németország is fontolgatja, mindez azonban most még csak terv.

A kontinens saját kitermelése 54 milliárd köbméter, az import viszont 326 milliárd köbméter, amely az összfogyasztás 82,7 százalékának felel meg.

Ebben a helyzetben zárták el az ukránok az Oroszországból érkező gáz csapját. Robert Fico szlovák miniszterelnök válaszlépésként kilátásba helyezte, hogy akkor északi szomszédunk nem szállít majd Ukrajnának villanyáramot. Mint ismeretes, Szlovákia és Magyarország együttesen akár az ukrán villamosenergia-import felét is biztosítja. Robert Fico bejelentésére hevesen reagáltak a lengyelek. Paulina Hennig-Kloska lengyel környezetvédelmi miniszter ugyanis azonnal jelezte, hogy hazája kész több villamos energiát eladni Ukrajnának, ha Szlovákia megszakítja az ellátást. Robert Fico ezt követően Brüsszeltől kért segítséget, támogatást azonban nem kapott. A szlovák miniszterelnök végezetül Vlagyimir Putyinhoz fordult, aki biztosította: Oroszország alternatív útvonalon leszállítja a szerződésben rögzített és Szlovákiának járó 3,5 milliárd köbméter földgázt.

Ez az útvonal hazánkon megy keresztül.

Európát ugyanis dél felől is eléri a keletről érkező csővezeték. A felrobbantott Északi Áramlat és a lezárt Testvériség vezeték után szárazföldi úton már csak a Török Áramlat hozhat orosz gázt, mégpedig annak a Balkáni Áramlat elnevezésű meghosszabbítása révén. A vezeték Bulgárián és Szerbián áthaladva Horgosnál éri el hazánkat. Teljes hossza 930 kilométer, kapacitása pedig évi 31,5 milliárd köbméter.

Ez most Európa egyetlen szárazföldi „köldökzsinórja”, amely az ukrajnai gáztranzit leállítása miatt az európai gázpiacról kieső 13,5 milliárd köbméter gázt is pótolja.

Mi lesz akkor, ha megsérül?

Deák András, a John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa, energetikai szakértő szerint ezen a vezetéken keresztül leginkább Törökország, Magyarország és Szerbia kap gázt, a többi országba kisebb mennyiség megy. Ha leállna, hazánkban hiány keletkezne, amit a tartalékaink egy ideig még fedezni tudnak. A gáz ára azonban rögvest megemelkedne, hiszen vészhelyzetben, sürgős döntéssel, messzebbről kell beszerezni a pótlást, amit az Adriai-tenger felől lehet hazánkba hozni. Az ellátás biztonságát az is befolyásolná, hogy a vezeték mikor sérül meg: nyáron vagy télen, mert az évszakok szerint eltérő a fogyasztás intenzitása.

Márpedig a vezeték megsérülésének veszélye fennáll. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a minap arról beszélt: erős a meggyőződése, hogy az „Egyesült Államok habozás nélkül engedélyt adna az ukránoknak az Európai Unió energetikai ellátását veszélyeztető terrorcselekményre, mert a Török Áramlat megszüntetésével kevesebb lenne számukra egy energetikai versenytárssal”. Mindezt annak kapcsán mondta, hogy az orosz külügyminisztérium bejelentette: január 11-én kilenc ukrán drón próbálta megtámadni az oroszországi Gaj-Kodzor községben található kompresszorállomást, amely a Török Áramlat működésében kulcsfontosságú.

A vezeték nem sérült meg, azonban már csak a bejelentés ténye is rendkívüli mértékben megemelte a gáz európai árát, amely most ötször magasabb, mint az Egyesült Államokban.

A szlovák miniszterelnök szerint csak az ukrajnai gáztranzit leállítása 60-70 milliárd eurós többletkiadásra kárhoztatta az Európai Unió tagállamait.

Tóth Máté energetikai szakjogász a hirado.hu azon kérdésére, hogy kinek áll érdekében ilyen mélyütésekkel gyengíteni Európát, azt válaszolta: a leköszönő Joe Biden amerikai elnök adminisztrációja mögött álló üzleti köröknek, amelyek politikai bosszúból hozták meg azokat a közép-európai térség ellátásbiztonságát veszélyeztető döntéseket, amelyeket az ukrán elnök készségesen végrehajtott. A szakjogász hangoztatta, hogy az Oroszország ellen hozott szankciók Oroszországnak nem fájnak, térségünknek azonban nagyon is. Mint fogalmazott: „Az ellátásbiztonságunk még sosem volt ekkora veszélyben, hiszen egyetlen vezetéken múlik, hogy lesz-e gázunk.”

Tóth Máté egyetlen kiutat lát: „A jelenlegi politikai és gazdasági destabilizációs kísérletet a szuverenitásuk megőrzésére kényes nemzetállamok fokozott együttműködése védheti ki. Látni kell, hogy az Európai Unióra nem számíthatunk, Brüsszel nem segít.” A szakértő regionális együtt gondolkodást és az érintett országok meglévő kapacitásának összehangolását javasolja.

Csődhullám söpör végig Németországon. Csak októberben több mint kétezer vállalat dobta be a törülközőt, ezek a cégek a magas energiaköltségeket tartják a gazdasági környezet legnagyobb hibájának a túlzott bürokrácia és a politikai bizonytalanság mellett – sorolta a hirado.hu-nak a német gazdaság kimerülésének okait Bauer Bence, a MCC Magyar–Német Intézetének igazgatója.

Áprilisig fokozatosan sötétségbe fognak borulni a berlini sztrádák. A német költségvetés ugyanis annyira kiürült, hogy már a legalapvetőbb szolgáltatásokon is spórolni kell. Ennek kapcsán kérdeztük  a német gazdaság állapotáról az MCC Magyar–Német Intézetének igazgatóját.

„Idáig jutott Németország, a kivilágítatlan autópályák csak a jéghegy csúcsát képezik a német büdzsét érintő kérdések tekintetében” – szögezte le a szakértő, aki azt is megjegyezte, hogy

Berlint korábban is a csőd fővárosaként tartották számon.

Kifejtette, hogy Berlin az egyetlen olyan európai uniós főváros, amelynek a gazdasági ereje átlagosan kisebb az országénál, miközben minden EU-s főváros GDP-ben jobban teljesít. Németországban ez pont fordítva működik.

„A sztrádával kapcsolatos gondok viszont rámutatnak a bevétel hiányára, hiszen Németországban az autópályák használata díjmentes, ám a legsúlyosabb problémát az orosz–ukrán háború következtében megdrágult energia okozza” – világított rá Bauer Bence.

A szakértő elmondta, hogy

csődhullám söpör végig Németországon.

Csak októberben több mint kétezer vállalat dobta be a törülközőt, ezek a cégek a magas energiaköltségeket tartják a gazdasági környezet legnagyobb hibájának a túlzott bürokrácia és a politikai bizonytalanság mellett.

„Az energiakérdés a gazdaság életben tartásának a legfontosabb területe, az, hogy a közpénzből finanszírozott autópálya-rendszernél elsőként vezettek be szigorító intézkedéseket egyáltalán nem lep meg. Voltak már arról is hírek, hogy városi uszodákat zárnak be az energiaválság miatt, az idősek otthonából pedig kitették a szépkorúakat, hogy helyet biztosítsanak a migránsoknak” – sorolta az elképesztő híreket.

„Ezek a porladozó gazdasági rendszernek a jelei, leépítik a közszolgáltatásokat. Ami korábban stabil gazdagságot biztosított Németországnak, most szállingózni kezd és elolvad, mint a márciusi hó, nem marad meg belőle szinte semmi a németek számára” – tette hozzá.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt fogadta Olaf Scholz német kancellár a berlini kancellári hivatalban 2024. október 11-én (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)

Bauer Bence kiemelte, hogy

súlyosan elhibázott gazdaság- és energiapolitika bontakozott ki az elmúlt három évben Németországban.

„A jelenlegi kisebbségi kormányzat már semmire nem talál megoldást. Már csak az a kérdés, hogy az AfD-nek lesz-e befolyása a kormánypolitikára, hiszen jelenleg tűzfal veszi körbe őket, karanténba zárták azt a politikai erőt, amely programjában rögzítette, hogy vissza kell térni az olcsó orosz energiához” – tette hozzá Bauer Bence, aki szerint a jó eséllyel kormányra kerülő CDU is el fog gondolkodni azon előbb vagy utóbb, hogy Németországnak vissza kellene térni a megbízható, gazdaságos és olcsó energiaforrásokhoz. A szakértő szerint

akkor venne jó irányt a német gazdaság, ha olcsó orosz energiát használnának a nyugati technológiákhoz.

„Ez volt sokáig a német gazdasági sikerének egyik záloga. Most viszont sokkal drágább az energia. A befektetők pedig nem csak az infrastruktúra állapotát vagy a munkaerő árát veszik figyelembe, hanem a termelési és üzemeltetési költségeket is, az is fontos szempont számukra, hogy milyen áron lehet az üzemcsarnokot felfűteni” – magyarázta a szakértő, aki azt is hangsúlyozta, hogy az egekbe szökő gázárak mellett a politikai bizonytalanság sem kedvez a német gazdaságnak.

„Németország korábban a biztonság, a garancia, a kiszámíthatóság szigete volt” – emlékeztetett Bauer Bence, aki szerint amíg a háború tart, nincs reális esély arra,  hogy talpra álljon a német gazdaság.

„Németország, amíg háború dúl Ukrajnában a moralizáló szempontjai miatt nem lesz abban az állapotban, hogy megállapodjon és üzletet kössön Oroszországgal.

Hisztérikus módon közelítik meg a világ- és gazdaságpolitikai kérdéseket”

– mutatott rá a szakértő.

Bauer Bence kiemelte, hogy Magyarország gazdaságpolitikai koncepciója semleges, nem ideológiák határozzák meg a gazdasági döntéseket, mint például Németországban.

Hangsúlyozta, hogy a magyar elnökség idején Orbán Viktor békemisszióját elutasították a nyugat-európai vezetők, így most beiktatása után Donald Trump szerepe lehet meghatározó majd a béketeremtésben, mivel Európa nem tudta képviselni a  saját érdekeit.