Macron bocsánatot kért újévi beszédében

Elismerte újévi beszédében Emmanuel Macron francia elnök kedden, hogy téves döntés volt júniusban előrehozott választásokat kiírni, mert ez csak tovább növelte a belpolitikai bizonytalanságot.

„A tisztánlátás és az alázat arra késztetnek, hogy beismerjem: ebben a szakaszban a döntés több bizonytalansághoz, mint békéhez vezetett, és erről egyedül én tehetek” – mondta Macron a televízió által közvetített beszédében.

„A feloszlatás több megosztottságot hozott a nemzetgyűlésnek, mint megoldást a francia nép számára” – tette hozzá.

Emmanuel Macron az előrehozott választások kiírására vonatkozó döntését az európai parlamenti választásokon elért gyenge eredmény után azzal indokolta, hogy tisztázni kell a politikai helyzetet. A választáson azonban elveszítette a kormányképes többséget, és két hónapig tartott, mire kinevezett egy kisebbségi kormányt, amely decemberben bizalmatlansági szavazáson megbukott. 1962 óta ez volt az első ilyen eset Franciaországban.

A köztársasági elnök fontosnak nevezte, hogy Franciaország folytassa a fegyverkezési politikát, amelyet az Ukrajna elleni 2022. februári orosz invázió után kezdett el, mivel a globális problémák miatt az országnak „erősebbnek” kell lennie. Ezek között a problémák között említette az ukrajnai és a közel-keleti konfliktusokat, a szíriai eseményeket, a moldovai, romániai és georgiai választásokba történt külső beavatkozási kísérletet, bár nem nevezte meg Oroszországot mint lehetséges elkövetőt.

A mintegy tizenegy perces beszéd alatt Franciaország 2024. évi nagy pillanatairól: a párizsi olimpiai és paralimpiai játékokról, valamint a 2019-ben tűzvész pusztította párizsi Notre-Dame-székesegyház újranyitásáról mutattak be felvételeket.

Politikai válságok sora rengette meg idén Európát

Európa peremén egyre jobban elharapódzott a háború, de komoly belső válságok is gyötörték az Európai Unió tagállamait az idei évben. A hirado.hu toplistáján az öt legnagyobb veszélyt hordozó politikai válság 2024-ből.

5. Osztrák kormányalakítási botrány

Alexander Van der Bellen osztrák államfő a 2024-es választások után nem a választást megnyerő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetőjét, Herbert Kicklt bízta meg a kormányalakítással, hanem a második helyen végzett addigi kancellárt, az Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetőjét, Karl Nehammert. Az új gyakorlat, miszerint a győztes erőnek fel sem kínálják a kormányalakítás lehetőségét, veszélyes lehet a demokrácia állapotára nézve. Az osztrák választók, különösen a győztes FPÖ szavazói joggal érezhetik, hogy akaratukat igazságtalan módon nem vették figyelembe. A felháborodás hatását támasztja alá a legutóbbi két közvélemény-kutatás eredménye is. Míg az alig három hónappal ezelőtti osztrák választási eredmények alapján az FPÖ támogatottsága csupán 2,5 százalékkal előzte meg az ÖVP-ét, addig jelenleg már 15 százalékkal vezet.

Az államfő döntését azzal indokolta, hogy az FPÖ nem talált volna koalíciós partnert, míg az ÖVP és az SPÖ együttműködése stabil kormányt eredményezhet. Karl Nehammer hárompárti koalíciós kormányt akar, amire a modern Ausztria történetében még nem volt példa. A „vesztesek koalíciója” a jelenlegi tárgyalások szerint az ÖVP, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és a liberális NEOS párt összefogásából jöhet létre, de egy instabil koalíció könnyen a német „jelzőlámpa-koalíció” sorsára juthat.

Alexander Van der Bellen osztrák államfő úgy döntött, nem ad a győztesnek kormányalakítási megbízást (Fotó: EPA/Khaled Elfiqi)

4. Francia kormányválság

Franciaországban Emmanuel Macron elnök kormánya, amely korábban jelentős parlamenti többséggel rendelkezett, 2024-ben súlyos belső ellentétek és a parlamenti választási vereség miatt politikai zsákutcába került. Az év elején a kormánykoalíción belüli ellentétek miatt lemondott Élisabeth Borne miniszterelnök. Macron elnök előre hozott választások kiírásával próbált átlendülni a kialakult helyzeten, de ez az ellenzék további erősödését hozta. A helyzet év végére odáig fajult, hogy az egymással ellenséges viszonyt ápoló jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) és a baloldali Új Népfront (NFP) képviselői együttes erővel buktatták meg Macron következő miniszterelnökét, Michel Barniert. Franciaország politikai bénultsága komoly kihívásokat jelenthet az európai döntéshozatalban is.

Macron elnök már kinevezte legújabb miniszterelnökét, Francois Bayrout, de könnyen elképzelhető, hogy a helyzet csak a 2027-ben esedékes következő francia elnökválasztáskor fog rendeződni.

Macron elnök mögött nem áll stabil parlamenti többség (Fotó: MTI/EPA/Christopher Neundorf)

3. Bolgár politikai válság

Bulgária gazdaságilag és népességét tekintve sem számít jelentős súlyú tagországnak az unióban. A lista harmadik helyét annak köszönheti, hogy a 2024-es évben is folytatta évek óta tartó politikai lejtmenetét, hiszen az ország évek óta képtelen stabil kormányt alakítani. A 2021-es menetrend szerinti parlamenti választás óta zsinórban a hatodik előre hozott választást kellett megtartani 2024 őszén. A tapasztalatok szerint a bolgár választási rendszerben egy stabil kormány létrejöttéhez a győztes pártnak legalább 30 százalékot kell elérnie, ilyenre legutóbb a 2017-es parlamenti választáson volt példa. A fő probléma, hogy a Bulgáriát közel egy évtizeden át kormányzó volt miniszterelnök, Bojko Boriszov pártjával, a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért párttal a többi párt nem hajlandó együttműködni a korábbi korrupciós ügyek miatt. Az állandó politikai patthelyzet akadályozza az uniós források hatékony felhasználását, valamint aláásta az ország nemzetközi megítélését. Bulgária válsága az Európai Unió bővítési törekvéseire is komoly árnyékot vet.

Bojko Boriszov egykori bolgár miniszterelnök hiába nyerte meg a legutóbbi választást, egyelőre nem tud stabil kormányt alakítani (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)

2. Román elnökválasztási eredmények megsemmisítése

Az egyébként sem politikai stabilitásáról ismert Romániában idén a novemberi elnökválasztás első fordulós eredményének alkotmánybírósági megsemmisítése korbácsoltra fel a kedélyeket. Az alkotmánybíróság szerint orosz beavatkozás és több súlyos szabálytalanság is történt, ami miatt az eredmények érvénytelenné nyilvánításáról döntöttek. A döntés komoly indulatokat generált, az ellenzék legnagyobb része tiltakozik, az új választásokig pedig hosszú hónapok is eltelhetnek. Az Európai Unióban csaknem precedens nélküli, hogy egy országos választás eredményét, és ezáltal a demokratikus népakaratot felsőbb döntésre eltöröljék. A válság rávilágít a román demokratikus rendszer gyengeségeire.

1. Német kormányválság

Németország utóbbi évtizedeiben ismeretlen fogalom volt a politikai instabilitás, most mégis ennek idejét éljük. A legnagyobb hatása az Európai Unió legerősebb tagállamában zajló folyamatoknak van. A legutóbbi választás után a „jelzőlámpa-koalíció”, vagyis a Szociáldemokrata Párt (SPD), a Szabad Demokrata Párt (FDP) és a Zöldek összefogása vette át a kormányzást az országban. Különösen súlyos a helyzet, mivel Németország hosszú ideje nem látott gazdasági nehézségekkel néz szembe, amelyek egyben az Olaf Scholz német kancellár vezette kormány összeomlását is okozták. A politikai válság olyan időszakban alakult ki, amikor Németországnak jelentős kérdésekkel kell szembenéznie, például az Oroszország és Ukrajna közötti háború további sorsával, a zöld-energiapolitika kihívásaival, vagy a migrációs politika miatti társadalmi feszültségek kezelésével. Az előre hozott választásokat február 23-án tartják, több mint hét hónappal az eredetileg tervezett időpont előtt, a kampányt pedig a magdeburgi terrortámadás árnyékolja be.

Olaf Scholz német kancellár, miután elbukott a saját maga által kezdeményezett bizalmi szavazáson (Fotó: Christoph Soeder/DPA)

2024 eseményei rávilágítottak arra, hogy az Európa Unió látszólagos stabilitása hamar felborulhat, ha váratlan tényezők merülnek fel. Az Ukrajnában zajló háború és a januárban hivatalba lépő Trump-adminisztráció bőven tartogathat meglepetéseket a következő évre.