Koreai mintára javasolnak fegyverszünetet Ukrajnának?

Amerikai tisztviselők állítólag azt tervezik, hogy fegyverszünetet javasolnak Ukrajnának, állítólag hasonló módon ahhoz, ahogyan a koreai háború 1953-ban véget ért. A témát Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, NKE John Lukács Intézet programvezetője elemezte a hirado.hu-nak.

A nyugati sajtó értesülései szerint egyre közelebb a háború vége, és már minden szereplő a háború befejezésének módját keresi. Jelenleg az amerikai kormányzat egy 1953-ban a két Korea között zajló háború beszüntetéséhez vezető egyezményhez hasonló megállapodásban gondolkodhat. Demkó Attila úgy vélekedik, hogy egy tartós és sikeres béke létrehozása szinte lehetetlen küldetés, de kellő elszántsággal talán Donald Trump amerikai elnök képes lehet azt megvalósítani. Trump kormányzata határozottan szeretné lezárni a háborút, ugyanakkor a két harcoló fél, Ukrajna és Oroszország álláspontja rendkívül távol áll egymástól — jegyezte meg. Szerinte az átmeneti fegyverszünet kialakulása után indulhat csak el a tartós rendezésről tárgyalássorozat – így helytállónak tartja a jelenlegi helyzet összehasonlítását a már említett Észak- és Dél-Korea között megszületett egyezmény létrejöttével, ahol szintén nem békeszerződés, hanem fegyverszüneti egyezmény szüntette be a harcokat.

Demkó Attila szerint az így kialakuló befagyott konfliktusokra számos nemzetközi példa akad, a Koreai-félsziget esetéhez hasonló helyzet alakult ki Cipruson is, de nem tartja valószínűnek, hogy rövid időn belül politikai rendezés követné ezt a lépést.

A szakértő szerint rövid és középtávon is szinte elképzelhetetlen, hogy Ukrajna vagy a nyugati országok (és általában a világ nagy többsége) formálisan elismerjék Oroszország területi hódításait. A szakértő megjegyzi, hogy a nagy globális hatalmak – saját, esetlegesen érintett régióik miatt – szigorúan ragaszkodnak a területi szuverenitás elvéhez, hiszen Kína például Tajvan, India pedig többek közt a Kínával való területi viták kapcsán nem szeretne precedenst teremteni. Demkó Attila ez alól egyetlen lehetséges kivételt említett. Abban az esetben válna elfogadhatóvá a világ számára az orosz területszerzés, ha abba Ukrajna is beleegyezne, de erre nagyon csekély az esély.

Az iráni drónok tömeges orosz alkalmazásának komoly szerepe volt Oroszország növekvő sikereiben. A képen iráni Shahed drónok szerepelnek (A kép illusztráció.)

A szakértő úgy véli, hogy Ukrajna nem fog tudni kitartani az év végéig, ezért valószínűnek tartja, hogy előbb-utóbb fegyverszüneti megállapodás jön létre. Megítélése szerint a jelenlegi katonai trend azt mutatja, hogy az orosz felőrlés üteme egyre gyorsul. Rámutatott arra, hogy 2023 nyara óta az orosz félé a kezdeményezés – leszámítva a kurszki ukrán offenzívát –, vagyis a front túlnyomó részén az oroszok nyomulnak előre és ők támadnak, fokozatosan felőrlik az ukrán haderőt.

„Nem hiszem, hogy decemberig bírja Ukrajna ezt az ütemet, amilyen mértékben őrlődik fel a hadereje. Százszázalékos bizonyosság nincs, de nagyon sok adat mutat arra, hogy az ukrán haderő nagyjából feleannyi katonát tud bevonni havonta a haderőbe, mint amennyit elveszít halottak, sebesülések vagy dezertálások következtében” – tette hozzá.

Véleménye szerint Ukrajna emiatt folyamatosan gyengül, míg az oroszok nem csupán képesek pótolni a veszteségeiket, hanem még tartalékokat is képeznek.

„Ukrajna nem tudja pótolni az erejét. Hónapról hónapra, hétről hétre gyengül, míg az oroszok nemhogy a veszteségeiket is tudják pótolni, hanem nagyon úgy tűnik, még tartalékokat is tudnak képezni.”

E két folyamat kombinációja – az oroszok folyamatos utánpótlása és az ukránok fokozódó gyengülése – véleménye szerint előbb-utóbb ahhoz vezet, hogy az ukrán hadsereg olyan mértékben legyengül, ami ki fogja kényszeríteni a fegyverszünetet. (A szakértő véleményét a The New York Times friss cikke is megerősíti.)

Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő a Magyar Külügyi Intézet rendezvényén, 2025. január 16-án (Fotó: Magyar Külügyi Intézet)

A lehetséges megállapodás kimeneteleit illetően az NKE John Lukács Intézet programvezetője arról is beszélt, milyen kilátások várhatnak Ukrajnára gazdasági és demográfiai szempontból. Meglátása szerint Ukrajna már a 2022-es orosz támadás előtt is súlyos demográfiai válsággal küszködött, így a háború által előidézett további területi, valamint lakossági veszteségek drasztikusan meg fogják gyorsítani a népességfogyást.

„Azt gondolom, hogy egy-két évtizeden belül látni fogjuk a húszmilliós Ukrajnát, ha nem számoljuk bele a Krímet, meg a többi Oroszország által elfoglalt területet.”

A szakértő ezt valódi demográfiai katasztrófának tartja, hozzátéve, hogy az ukrán vezetés a fiatalabb, 18 és 25 év közötti korosztályt azért sem akarja a seregbe kényszeríteni, mert ezzel hosszú távra elvágná az országot a megújulás lehetőségétől.

„Ők az utolsó reménységei Ukrajnának a demográfiai talpra állásra, még ha ez egy nagyon halovány remény is.”

Gazdasági szempontból Ukrajna mindenképpen nagy veszteségeket szenved el, hiszen a Donbasz, Zaporizzsja és Herszon megyék jelentős része – amelyek iparilag és nyersanyagkincsek szempontjából kiemelkedők – már elvesztek. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy Ukrajna gazdaságilag működésképtelenné válna, maradna tengeri kijárat, termőföldek és ipari központok, melyekre építve Ukrajna fenn tud maradni – igaz, jóval gyengébb pozícióból, mint a Krím félsziget elvesztése (2014) vagy a háború kezdete (2022) előtt.

Oroszország hadianyag utánpótlásban komoly segítséget kapott Észak-Koreától, a tüzérségi lőszerek tekintetében tudta a legnagyobb segítséget nyújtani Kim Dzsongun (Fotó: MTI/AP/KCNA/KNS)

A kérdésre miszerint egy tartós fegyverszünethez milyen külső békefenntartó erőkre lenne szükség, a szakértő kifejtette, hogy az európai NATO-tagállamok együttesen sem rendelkeznek akkora katonai erővel, amely az 1300 kilométeres frontot hosszú távon képes lenne biztosítani. Demkó Attila hangsúlyozta, hogy már egy 100–200 ezres kontingens is nagyságrendekkel meghaladná az európai országok tartósan bevethető erőforrásait, emellett Oroszország sem fogadná el könnyen, hogy NATO-tagállamok működtessenek ekkora békefenntartó missziót a határai mellett. Elképzelhetőnek tartja ugyanakkor, hogy jóval szerényebb méretű megfigyelő missziókat küldjenek a régióba, ám kérdéses, hogy ezek mennyire jelentenének tényleges elrettentő erőt két ekkora hadsereghez mérten, amelyek közül az egyik egy nukleáris szuperhatalomé.

„Zelenszkij, ha jól emlékszem, talán kétszázezer emberről beszélt. Az talán már elég lenne, de nincs nemhogy kétszázezer, még százezer se. Igazából Európa tartósan még negyvenezer embert se tud kiállítani.”

A tartós jelenlét ugyanis azt jelentené, hogy a szükséges erőt folyamatos rotációval kellene fenntartani: ha például kétszázezer katona állomásozna a helyszínen, az a teljes rendszerben hatszázezer főt igényelne, ugyanis hármas rotációval kell számolni. Az aktív szolgálatot teljesítők mellett számolni kell ugyanannyi őket leváltani készülő, valamint a szolgálat utáni regenerálódó egységgel. Meglátásom szerint egyetlen európai országnak sincs ekkora professzionális szárazföldi ereje, de még összeadva se lenne meg a szükséges volumen — zárta gondolatait a szakértő.